Mától Budapesten tárgyal Igor Ivanov

Pozsonyból érkezik ma Budapestre Igor Ivanov orosz külügyminiszter. A másfél napos hivatalos látogatás középpontjában a kétoldalú kapcsolatok továbbra is megoldatlan kérdései mellett elsősorban Mihail Kaszjanov kormányfő régóta esedékes magyarországi látogatásának előkészítése szerepel.

Az immár tartóssá vált, évekkel ezelőtt megkezdett orosz külpolitikai nyitás, ennek következtében a Kreml látványos közeledése az európai és euroatlanti struktúrákhoz, valamint az a tény, hogy tavaly év végén hét év után végre sor került a magyar–orosz csúcstalálkozóra, kedvező légkört teremt a kétoldalú viszony hosszú ideje elvárható javulásához. Medgyessy Péter decemberi moszkvai látogatása után mindenki nagy reményeket táplált a keleti kapcsolatok fejlesztéséhez. E hangulatot csak fokozták a hazai sajtó nagy részének „áttörésről” szóló, sokak szerint érezhetően a kormány píárretorikájához igazodó beszámolói is. Az azóta eltelt idő azonban egyelőre nem igazolta a felfokozott várakozást. A kétoldalú kapcsolatok ugyan kimozdultak a holtpontról, ám továbbra is inkább az előrelépés esélyéről, semmint konkrét eredményekről beszélhetünk.

Lényegében ekképp látja a helyzetet a Budapest Analyses kutatóközpont interneten hozzáférhető elemzése is. Ez megállapítja, hogy a 2002 derekán hivatalba lépett magyar kormány külpolitikai programjában nagy hangsúlyt helyezett a magyar–orosz kapcsolatok fejlesztésének szükségességére. Az azóta eltelt időszak alatt azonban bebizonyosodott, hogy a kampányígéretek miatt teljesítménykényszerbe került kormány külpolitikáját e relációban is az engedékenység és a látványpolitika jellemzi. Az elemzés szerint a kétoldalú kapcsolatokban az új magyar kormány egy éve alatt Medgyessy Péter miniszterelnök moszkvai látogatásának tényén kívül más eredményt nem nagyon tud felmutatni. A kétoldalú kereskedelem egyenlegében nincs lényegi elmozdulás, s egyelőre nincs érdemi előrelépés a műkincsek visszaszolgáltatásának területén sem. Az orosz–magyar kétoldalú viszony lényeges javítása Magyarország érdeke, viszont ehhez konkrét, hatékony, közép- és hosz-szú távra tekintő kormányzati intézkedésekre van szükség.

Már csak azért is, mert Oroszország eközben mintha ismét felfedezné Közép-Kelet-Európát. Ezt jelzi Igor Ivanov egyik, napokban írt, Moszkva és térségünk viszonyát elemző cikke is, amely már címében is a kapcsolatok új szakaszára utal. Nem titok, teszi hozzá, hogy e relációban „a kilencvenes éveket lényegében elveszett évtizednek tekinthetjük”. A XX. század terhes örökségét a külügyminiszter szerint azonban lassan mindkét oldalon levetkőzik, s a jövőbe tekintenek. A feladatok között kiemeli a felkészülést ezen országok uniós tagságára, és a gazdasági kapcsolatok modernizációját az együttműködés kiemelt területeiként megjelölve a katonai-technikai, valamint az energetikai szektort. Jelzi azt a szándékot is, hogy ez utóbbi téren az orosz cégek tőkebefektetőkként is megjelennének.