Módosítják a román alkotmányt

Lezárta az alkotmánymódosítási vitát a román törvényhozás alsóháza. A jelenlegi, 1991-ben elfogadott alaptörvény változtatásai nem jelentenek igazi áttörést sem a hatalmi decentralizáció, sem a romániai magyar kisebbség jogi státusának tekintetében, de mindkét területen tetten érhető némi javulás. Ami az utóbbi kategóriát illeti: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismét eredménytelenül próbálta meg az első cikkelyből kivétetni azt, hogy Románia nemzetállam; a meghatározás az összes román parlamenti párt támogatása mellett megmaradt, noha a további módosítások egyértelművé teszik a minősítés igaztalan voltát, nem beszélve arról, hogy a státustörvény ügyében román részről annyit hivatkozott Velencei Bizottság is azt javasolta, hogy a nemzetállami definíció kerüljön ki a román alaptörvényből. Éppen az RMDSZ által a képviselőházi procedúra során elért eredmények mutatnak rá a nemzetállami jelző „tarthatatlanságára”, ugyanis – miután a kormányzó Szociáldemokrata Párttal érvényben lévő együttműködési megállapodást is felhasználta az egyeztetések során – a szövetség „bevitte” a módosított szövegbe a kisebbségek anyanyelvhasználati jogát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. (Igaz, ezen jogokat korábban elfogadott törvények már szentesítették.)

Az RMDSZ-en belüli ellenzékhez tartozó honatyák, az úgynevezett polgári szárny reprezentánsai próbálkoztak a regionalizmus, az autonómia, a szubszidiaritás elvének bevitelével is az alaptörvény szövegébe, ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak. Egy másik fontos változtatás az erdélyi magyar történelmi egyházak előtt nyit nagyobb lehetőségeket, ugyanis az új tervezet az állami és a magánoktatás mellett immár a felekezeti oktatási formát is szentesíti.

Ami az általános kérdéseket illeti, a módosítások révén Romániában alkotmányosan is rögzül a szabad kezdeményezésen alapuló piacgazdaság, a leendő alaptörvény szavatolja a magántulajdon sérthetetlenségét, szűkül a parlamenti mentelmi jog, ötéves lesz az államfői mandátum, különböző hatásköröket kap a képviselőház és a szenátus, az eddigi párhuzamosságok és egyeztetési kötelezettség megszüntetése érdekében, és kimondatik, hogy nem kötelező a katonai szolgálat.

A tervezetet a továbbiakban a szenátus fogja tárgyalni, de állítólag egyezség született arról, hogy a felsőház a most elfogadott alsóházi változatot szavazza majd meg, hogy ne legyen szükség az egyeztetésre. Az alkotmánymódosító referendumot ősszel akarják megtartani Romániában, emellett pedig a két ház együttes ülésének kétharmados igen szavazata is szükséges lesz az életbe léptetéshez.