Sajátos román szembenézés a múlttal

Napok óta vezető téma a román és az izraeli médiában Ion Iliescu államfő elhíresült nyilatkozata, amelyet a múlt héten adott a Háárec című lapnak, úgy vélekedve, hogy Európában nem csak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői. Júniusban a bukaresti kormány egyik hivatalos dokumentuma tagadta, hogy annak idején az országban holokauszt zajlott volna, de a heves tiltakozás miatt aztán elismerte, hogy a második világháború idején voltak pogromok és deportálták a zsidókat az országból. A Nastase-kabinet dokumentuma az 1940 és 1945 között hivatalban volt román kormányzókat tette felelőssé mindezekért.
A kérdéskör 1990 óta időről időre nagy hullámokat keltettek Romániában. A kommunista időszakbeli román történetírás hatalmas hamisításainak vonatkozó része sokkal lassabban változott, mint más aspektusok, és a rendszerváltást követően is szinte hivatalos verziónak számított, hogy csak az erdélyi részeken, a magyar állami fennhatóság alatt zajlott zsidóüldözés. Közben csak nemrég született meg az a törvény, amelynek alapján Antonescu marsall emléke „kiesett a román állami kegyekből”, de a róla elnevezett utcákat sok helyen mind a mai napig nem sikerült „átkeresztelni” Romániában. A legfelsőbb román hatalmi körök ellentmondásos, illetve sokszor a történelmi valósággal egyenesen szemben álló pozíciója ebben a témakörben komoly kérdéseket vetett fel integrációs szempontból is. A Le Figaro például többek között azt is firtatta, hogy „miként akar Románia továbbra is kibújni ez alól a lelkiismereti önvizsgálat alól, miközben gyors NATO-tagságban, illetve 2007-es EU-csatlakozásban bízik?” A francia napilap Iliescu elnököt volt kommunistaként emlegette, aki minimalizálta a holokausztot, és a bukaresti viszonyulás okainak firtatása során megemlítette a ’89-es romániai forradalom kétes kimenetelét, a securitate egyes részeinek továbbélését és az átvilágítási folyamat megtorpanását, arra a következtetésre jutva, hogy a misztifikációnak és az imposztorságnak nincs vége az országban. Tény, hogy a második legnagyobb parlamenti alakulat, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt mind a mai napig hősként és mártírként emlegeti Antonescut, és rengeteg romániai átlagember fejében ma is úgy áll össze a kép, hogy az akkori román hatóságokat semmilyen felelősség nem terheli a zsidóüldözés kapcsán.
Visszatérve a román–izraeli államközi kapcsolatok mai állására: Iliescunak küldött válaszlevelében Móse Kacav államfő többek között leszögezte: a holokauszt miatti történelmi felelősségével Európa minden nemzetének szembe kell néznie. Az izraeli elnök levelében így fogalmazott: „Azt várjuk, hogy Románia bátorságról tesz tanúbizonyságot, és szembenéz a holokauszt ideje alatti saját tragikus történelmével, s azzal, hogy mintegy felét azoknak a zsidóknak, akik abban a korban a román rendszerben éltek, meggyilkolták.”