A büntetés-végrehajtási intézetekből szabadult bűnözők 75 százalékát korábban vagyon elleni bűncselekmények – többek között lopás, csalás, sikkasztás, jármű önkényes elvétele – miatt ítélték el. A fennmaradó mintegy 350 személy ennél súlyosabb, például erőszakos bűncselekmények elkövetéséért került börtönbe. A felpuhított Btk. következtében most ők is elhagyhatták a börtönt vagy a fegyházat.
*
épássy Róbert szerint a legmegdöbbentőbb az, hogy a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításával a kormánykoalíció biztosította a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét a többszörös visszaesőknek és azoknak, akik a háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követték el. A fideszes képviselő elmondta: ez a számadat folyamatosan növekszik, hiszen amint letelik egy-egy elítélt kötelezően letöltendő szabadságvesztése, a büntetés-végrehajtási bírók mérlegelik a szabadlábra bocsátást. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett nehézfiúknak is elengedhetik a büntetésük egy részét: fogház esetén annak egyharmadát, börtönnél az egynegyedét, míg fegyháznál az egyötödét. – Az Orbán-kormány idején meghozott szigorítás egyik lényeges eleme éppen az volt, hogy a szakzsargonban megrögzött bűnözőnek nevezett többszörös visszaesőket és a bűnszövetségben elkövetőket kizárták ebből a kedvező elbírálási lehetőségből, vagyis nekik mindenképpen le kellett tölteniük a kiszabott ítéletet – hangsúlyozta Répássy.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter 2003. április 7-én egy interpellációra adott válaszában elismerte, hogy csak márciusban 728 elítélt került szabadlábra. Majd egy július 15-én kelt írásbeli kérdésre adott válaszban arról tájékoztatta Répássy Róbertet, hogy április, május és június hónapokban összesen 640 elítéltet engedtek ki. A miniszter adatai szerint tehát a Btk. enyhítő rendelkezései miatt június végéig 1368 elítélt került szabadlábra. Répássy megjegyezte: Bárándy Péter a maga cinikus stílusában ezt azzal magyarázta, hogy a bírák is úgy látták, a régi, szigorú törvényi szabályozás nem volt helyes. Érdekessége a válaszlevélnek, hogy a miniszter kifogásolta a képviselő által használt „bűnöző” megfogalmazást, mivel „szakmailag az elítélt kifejezés a helyes”. A fideszes politikus szerint ez a gyakorlat károsabb a társadalomra az amnesztiánál, amikor csak a vétség kategóriájába tartozó cselekmények elkövetőit engedik szabadon.
Zárja az óévet minőségi jazzel!















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!