Újabb, forrás nélküli ígéretek

Csak az idén nagyjából tízmilliárdos többletkiadást jelentenek a kormányfő által bejelentett szociális intézkedések: ennek ellenére Medgyessy Péter szerint nincs szükség újabb megszorító csomagra. Tegnap új, kis- és középvállalkozóknak szóló konstrukciókkal is előállt a gazdasági tárca, amelyek a versenyképességet hivatottak erősíteni. A külföldi elemzőket ezzel együtt még mindig a pénzpiaci fejlemények foglalkoztatják.

Újabb, jelentős tételeket kell elsüllyeszteni az államháztartásban a pénzügyi tárcának ahhoz, hogy tartható legyen az idei prognózis: bár a kormányzat a közelmúltban óvatosan módosította az idei célkitűzést – a GDP-hez mért 4,5 százalékról 4,5-5 százalékra –, az eddigi folyamatok alapján, illetve a most bejelentett intézkedések hatására ez kevésnek bizonyulhat.
Korábban beszámoltunk róla: az államháztartás az első félévben 601,1 milliárd forintos hiányt könyvelt el, ami az egész évre tervezett deficit csaknem háromnegyedének felel meg. A helyzetet tovább rontotta a Legfelsőbb Bíróság múlt heti ítélete a kismamák jövedelempótlékáról, ami az előzetes becslések szerint harmincmilliárddal terheli az idei egyenleget. Az aszálykárok enyhítésére – az ellenzék javaslatával szemben – ugyan nem nyújt azonnali gyorssegélyt a kormány, de a felajánlott kedvezményes hitel költségeinek egy részét szintén a büdzsének kell viselnie.
Pénteken a kormányfő újabb, szociális jellegű intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek már az idei esztendő költségvetését is komolyan érinthetik. Bár mostanra kiderült, hogy az ingyenes óvodai étkeztetés csak rászorulókat – nagyjából minden harmadik óvodást – érint, számításaink szerint ez így is nagyjából 1,8 milliárd forintba kerül. Az iskolakezdéshez nyújtandó, augusztusi „dupla” családi pótlék megközelítőleg másfél millió általános és középiskolai diákot érint, így 8-8,5 milliárd forintjába kerülhet az idei költségvetésnek. A tanulóknak nyújtott, éves balesetbiztosítás 2003-ra már nem vonatkozik, de – a vállalt konstrukciótól függően – évi 1,5-2 milliárd forintjába kerül majd az államnak. A fejlemények ellenére a kormányfő úgy véli, hogy az idén nincs szükség további költségvetési megtakarításra a néhány hete bejelentett hetvenhatmilliárd forintos kiadáscsökkentés után. A Reuters által tegnap idézett Medgyessy Péter szerint erre nincsen sem ok, sem lehetőség. A Dow Jones híradása szerint Medgyessy leszögezte: jövőre meredeken akarják csökkenteni a hiányt, a GDP 1-1,5 százalékával.
A gazdasági és közlekedési tárca vezetője tegnap bemutatta a kis- és középvállalkozások támogatására irányuló, a versenyképesség erősítése érdekében kifejlesztett programcsomagot is. Az új rendszer révén – a gazdasági tárca számításai szerint – nagyjából ötszázmilliárd forintnyi, kedvezményes forrás áll az érintettek rendelkezésére.
A számítások szerint ebben az évben 100-120 milliárdnyi kedvezményes hitelt vehetnek igénybe az érintettek. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) július 15-én elindítandó fejlesztési tőkeprogramjának keretében az MFB negyvenmilliárd forintot helyez ki fejlesztési tőke formájában a kis- és középvállalkozói szférába: a harmincmilliárdos, regionális infrastruktúra és vállalkozásfejlesztési hitelprogram célja pedig a termelő és humán infrastruktúra fejlődésének elősegítése. A szintén tegnap bemutatott, „négylépcsős”, kis- és középvállalkozói hitelprogram első fokozatát a maximum hárommillió forintig terjedő, fejlesztésre fordítható mikrohitel jelenti. A második lépcsőt alkotó Széchenyi-kártya forgóeszközhitel felvételét teszi lehetővé július elsejétől legfeljebb ötmillió forintig. A harmadik fokozatot jelentő „Midihitel” forrását bankok, illetve szövetkezeti hitelintézetek biztosítják: a fejlesztésre fordítható hitelösszeg legfeljebb tízmillió forint lehet. A negyedik lépcsőként bevezetett Európa Hitel a jelentősebb fejlesztésekhez nyújt segítséget: a kölcsön összege tízmillió forinttól ötszázmillióig terjedhet.
Az egymást követő bejelentések ellenére a magyar gazdasággal kapcsolatban leginkább a forint leértékelése és a befektetői bizalom hiánya jut eszébe a külföldi megfigyelőknek. – A pénzpiacoknak a forintba vetett bizalma még nem állt teljesen helyre, a magyar valuta ezen a héten is nyomás alá kerülhet – írta tegnapi számában a Financial Times Deutschland (FTD) című gazdasági lap. Az FTD szerint a valutaingadozások megingatták a pénzpiacoknak abba az országba vetett bizalmát, amely az európai uniós csatlakozásra váró országok között hosszú időn át elsőnek számított. A lap megszólaltatta Harwig Wildet, a Metzler bankház szakértőjét, aki szerint „a bizalom egyértelműen csapást szenvedett”.
***
Változatlan alapkamat.
A monetáris tanács tegnapi ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 9,5 százalékos szintjét – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A közleményben szereplő indoklás szerint az MNB kamatemeléseit követően megkezdődött a hozamok és a forintárfolyam stabilizálódása: a monetáris tanács az irányadó kamatláb 9,50 százalékos szintje mellett a piaci hozamok és a forintárfolyam ingadozásának további csökkenésére számít. (B. M. T.)