Üzlet nélkül maradtak a magyar cégek

Miközben a magyar építési vállalkozásoknak az uniós követelményekkel és tőkeszegénységükkel kell megküzdeniük, addig a tőkeerős nyugati cégek már jövő év január elsejétől részt vehetnek a csatlakozó országok közbeszerzésein. Így a verseny már a bővítés előtt tovább fokozódik. Ugyanakkor Délkelet-Európa építési piacai lehetőségeket rejtenek a hazai cégek számára.

Európában tavaly a vártnál gyengébb gazdasági növekedés következett be, amellyel párhuzamosan az építési tevékenység teljesítménye is csökkent – foglalta össze lapunknak Európa 19 országa építőiparát képviselő Euroconstruct (ECT) napokban tartott budapesti konferenciájának tapasztalatait Gáspár Anna, a szervezet soros elnöke. A fórum szakértői mind a GDP-, mind az építési piaci előrejelzésüket ez évre lefelé módosították a fél évvel ezelőtti müncheni konferencia várakozásaihoz képest. Gáspár Anna szerint ennek hátterében alapvetően a lakásépítésben bekövetkezett lassulás áll, amely az európai építés közel felét teszi ki. Hozzátette: már a múlt évben is recesszióval küzdött az 1045 milliárd eurót produkáló építési szektor, s az előző évhez képest 0,2 százalékpont értékű csökkenés következett be. Gáspár Anna szerint ennek oka a világgazdasági stagnálásban, az iraki konfliktus okozta bizonytalanságokban, a növekvő munkanélküliségben, valamint a pesszimista üzleti várakozásokban keresendő.
A szakember szerint az európai lakáspiacon – már korábban – bekövetkezett visszaesés mellett a globális recesszióra leggyorsabban az ipari beruházások reagáltak, méghozzá leállással. Ezt a kiesést viszont némileg enyhítette a mélyépítés területén tapasztalható 3,2 százalékos növekedés. A soros elnök szerint az európai lakásfelújítás nagy és stabil piacát komoly veszély fenyegeti, hiszen a munkahelyteremtés céljából és a feketemunka visszaszorítása érdekében kialakított adókedvezményeket a jövő évtől Brüsszel várhatóan viszszavonja.
A konferencia résztvevői megállapították: a nyugati ECT-tagországok belső építési piaci mozgástere a következő két évben beszűkül, emiatt fokozódó érdeklődés várható térségünk iránt. Gáspár Anna rámutatott: az új tagországok vállalkozásainak számos kihívásnak kell megfelelniük, miközben a tőkeerős nyugati cégek jövő év január elsejétől részt vehetnek a csatlakozó országok közbeszerzésein. Így a verseny már a csatlakozás előtt megindul.
Ezért az év második felében kiemelt szinten kell erősíteni a szakmai érdekképviseleteket, a mérnöki szolgáltatásokat. Ugyanis utóbbi esetében a tervezést, menedzselést világszínvonalon végzik a magyarok, így ezt vétek lenne nem kihasználni – tette hozzá az elnök.
Gáspár Anna aláhúzta: Kelet-Közép-Európa országainak összteljesítményére a lengyel építőipari recesszió nyomja rá bélyegét. A konferencia résztvevői ugyanakkor a nyugat-európainál dinamikusabb növekedést várnak régiónkban, mégpedig az EU-csatlakozás eredményeképpen. Gáspár Anna egy példával is alátámasztotta vélekedésüket: Spanyolország építőipara a csatlakozást követő 4–5 évben 30 százalékkal fellendült. Igaz, ez kedvezőbb makrogazdasági feltételek között valósult meg.
A hazai projektekhez az EU pénzügyi alapjaiból lehet pluszforrásokat szerezni. Igaz, ehhez jó programokat kell írni, készíteni. Jelenleg is sok ország azért nem tud pénzeket szerezni a közösségtől, mert nem megfelelő projektekkel és kevésbé felkészült szakemberekkel „bombázza” az uniót. Gáspár Anna tanulságként ismertette: a portugál nemzeti fejlesztési terv esetében alacsony hatékonysággal lett felhasználva a strukturális alap, s most a közös források beszűkülése idején rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie Portugáliának.
A soros elnök a magyar cégek előtti lehetőségként emelte ki, hogy Oroszország, Románia és Délkelet-Európa 350 millió lakosú összpiaca már nemcsak a nyugat-európai államoknak jelent piacot, hanem a kelet-közép-európai országok számára is. Belföldön viszont nehézségekkel küzd az ágazat. A KSH közlése szerint az építőipari termelés volumene áprilisban szezonálisan és munkanap-korrekcióval kiigazítva és kiigazítatlan adatok szerint egyaránt 10,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Bár ez valamelyest javulást mutat az előző negyedév (–13,5 ) és március (–18,5) előző évi bázisidőszakához viszonyítva, ám ez a munkák szezonalitásának tudható be. Áprilisban az építőipar termelési értéke folyó áron 105,2 milliárd forintot tett ki, szemben a tavaly áprilisi 112,5 milliárddal. A hazai építőipar korábbi látványos eredményei a gazdaság általános teljesítményének, a kormányzati megrendeléseknek és az eredményes lakástámogatási rendszernek volt betudható. Több szakértő most attól tart, hogy az ágazat visszaesése tartós lesz, s nemhogy véget ér a „vesszőfutása”, de a lejtmenet csak most kezdődik meg. A helyzeten jelentősen ront a kormányzati megrendelések elmaradása. Szakértők ez évi prognózisukban akár 20–25 százalékos teljesítmény-visszaesést is elképzelhetőnek tartanak.