Vesztésre állnak a hazai tojástermelők

Hatalmas áldozatok árán – több mint 800 millió forintnyi önerőből – sikerült rendezni a tojástermelőknek ágazatuk helyzetét. A gazdák most a tojásár emelkedésére várnak, hogy az első fél évben elszenvedett veszteségeket pótolják. Az ágazat nincs felkészülve az unióra, az előírt állatjóléti intézkedésekre nincs pénzük, és az állam sem ad segítséget.

Bár komoly veszteségek halmozódtak fel a tojáságazatban, hatalmas véráldozatokkal ugyan, de sikerült rendezni az itthoni helyzetet – tájékoztatta lapunkat Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BT) titkára, hozzátéve, hogy ehhez a sikerhez ötvenmillió tojás és nyolcvan tonna tojáspor exportálására volt szükség. Mindez 800 millió forintjába került a termelőknek és 40 millió forintjába a terméktanácsnak, mindent összeadva azonban a veszteség meghaladta az egymilliárd forintot.

Természetesen ez a helyzet szelektálta a termelőket, akik körülbelül százezer darab tyúkférőhelyet szüntettek meg, és valószínű, hogy a talpon maradtak is csökkentették állományukat – vázolta Földi Péter. A terméktanács titkára elmondta: a környező országokban is hasonló a helyzet, mint nálunk. Úgy néz ki, mindenhol rendeződik a piac, ami remélhetőleg a tojásár növekedésével jár. Romániában például az elmúlt időszakban négyszeresére emelkedett a tojás ára – húzta alá a szakember.
A tojáskészletek nálunk – és a szomszéd országokban is – a normál szintre estek vissza: csak három-, esetleg négynapnyi termelés van raktáron, ami azt jelenti, hogy a termelőknek esélyük van tisztességes árat kérniük a tojásért, és végre egy kis jövedelemhez jutni. Ennek érdekében a terméktanács felszólította a tojástermelőket az áremelésre – ismertette Földi Péter. Kiemelte, a magasabb ár elérését segíti az idei gyenge gabonatermés és a kánikula is, mert e tényezők hatására csökken a jelentős tojásmennyiséget előállító háztáji baromfiállomány. A hőség ugyanis leállítja a tojástermelést, a magas takarmányárak miatt pedig a kistermelők mondanak le a tyúkok tartásáról.

Az idei évet részletezve Földi Péter elmondta: az ágazat éves bruttó termelési értéke 18 milliárd forint volt, a tojás önköltsége 12,55 forint, ami tojásonként 1,6 forint veszteséget jelentett a termelőknek, hiszen az első két hónap kivételével a termelői árak az önköltség alatt voltak.

A terméktanács ismét segítséget kért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM), de kérését mindkét esetben elutasították. A BT azért fordult az agrártárcához, mert a tojástermelők évek óta nem kaptak központi segítséget, és csak önköltség alatt tudták értékesíteni a termelők a tojást. A termelők szerint állami segítség nélkül tönkremennek, az importtojás pedig elárasztja Magyarországot. Ennek megelőzésére a terméktanács keretein belül működő Tojásszövetség egy – öt évre szóló – támogatási kérelemmel fordult az agrártárcához, jelezve, hogy ötmillió intenzíven termelő tojótyúk van Magyarországon, amelyek közül egymilliónak – az állatjóléti intézkedések miatt – azonnal le kell cserélni a tojóketrecét, ez 2-2,5 milliárd forintba kerül. A technológia megújítása 5-6, a környezettechnológiai beruházások pedig 2-3 milliárd forintba kerülnek. A csomagolóberendezések felállítása mintegy 8 milliárd forintra rúg, de ezen beruházások jelentős része nem tekinthető termelést növelő beruházásnak, mert nem termelik ki bekerülési költségüket, ezért kellene az állami segítség.

Barabás Béla, a Csabatáj Rt. igazgatója megerősítette a tojáspiac részbeni stabilizálódását, de hozzátette, hogy ugyanakkor nem tapasztalható elmozdulás a tojásárakban, pedig az első félévi veszteséget a 12–15 forintos ár már kompenzálná.

A szakember szerint az uniós csatlakozással – mivel a tojáságazat a puhán szabályozott területek közé tartozik – az egész nyugat-európai tojástermelés rászakad Magyarországra és termelőinkre. Barabás Béla szerint az állatjóléti intézkedések is nehezítik a gazdák dolgát, mert le kellene cserélni a tojóketrecek nagy részét, de ehhez az országos szinten milliárdos beruházáshoz az állam nem ad segítséget. Ráadásul az uniós termelőknek ezen változások végrehajtására több idejük volt, mint a magyar gazdáknak – tette hozzá.

Bár a Csabatáj Rt. „egyénileg” igyekezett felkészülni az EU-ra, és tojásosztályozó és -válogató gépet állított termelésbe, sőt a csomagolóanyag minőségére is kiemelt figyelmet fordít, mégsem várhatja nyugodtan a csatlakozást, mert nincsenek teljes mértékben felkészülve. De – mondta az igazgató – nem megyünk felemelt kézzel a közösségbe, akkor sem, ha tudjuk, hogy a baromfiszektor nem tartozik majd a nyertes ágazatok közé. Sőt – hívta fel a figyelmet Barabás Béla –, nemcsak az unióval, hanem a FÁK-kal is meg kell küzdenünk tojásfronton, mert az utódállamokban nem érvényesek az uniós előírások, és a termelési költségek is nagyon alacsonyak. Ezért könnyen két tűz közé kerülhetünk.

Az egészséges tojás
A közhiedelemmel ellentétben a tojás egészséges étel: az anyatej után a legjobb minőségű étkünk. Nem véletlen, hogy Légrády Péter neves belgyógyász kiállt a tojás mellett, és könyvet is írt – Tojás, táplálkozás, egészség címmel –, biztatva mindenkit, hogy nyugodtan fogyassza ezt az ételt bármilyen formában. Az író a tojásban bőven található koleszterinnel is foglalkozik művében, rávilágítva arra, hogy a koleszterin létszükséglet, továbbá az ételek koleszterintartalmának a vér magas koleszterinszintjéhez vajmi kevés köze van.