Szász Károly az ügy kezdete óta hivatalosan kétszer tájékoztatta a nyilvánosságot, először betegágyán, ahol kijelentette, hogy a támadás összefüggésben állhat egy PSZÁF-határozattal, amelyet másnap a szervezet közzé is tett. Másodszor pedig a múlt héten, amikor a kormányvádakat kísérelte meg hatástalanítani. Közvetlenül ezután egy névtelen feladótól kapott egy fenyegető levelet, amelyben a családja elleni támadást is kilátásba helyezték.
A hivatkozott határozatban a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzés miatt három céget, a Britton Kft.-t, a Kartonpack Rt.-t és a Pevdi Kft.-t marasztalta el a pénzügyi hatóság, mert úgy ítélte meg, hogy összehangoltan, ezáltal pedig szabálytalanul szerezték meg a harmincmilliárd forintos éves bevételt elérő műanyagipari vállalat irányítását. A határozat szerint „az értékpapírok megszerzői és az ügyletek végső finanszírozói egy kapcsolati körbe tartoznak, de személyileg elválnak egymástól”. Ugyanis az érintett személyek és vállalkozások mindegyike a K&H Bank Rt. és ezen belül a K&H Equities Rt. kiemelt ügyfelei közé tartozott.
A határozat megemlíti, hogy a brókercég a Pannonplast-részvényvásárlás pénzügyi koordinálásában és a szervezésben a „technikai végrehajtáson jelentősen túlmutató”, fontos szerepet játszott.
A közfigyelem a botrány kipattanásakor még nem a fő szervezőre, Kulcsár Attilára irányult, hanem a Britton Kft.-re és a mögötte álló, titokzatos tulajdonosi hátterű amerikai off-shore cégre, a Britton Llc.-re összpontosult. A Britton-csoport azonban nem először bukkant fel a hazai médiában: a cég ugyanis egy nagyváradi bevásárlóközpont felépítésében is részt vett – a beruházó romániai Lotus Market Rt.-ben ugyanis két leánycége révén ötvenszázalékos tulajdonrésszel bír. Kerék Csaba, a Britton Kft. vezérigazgatója szerint hazánknak rendkívül előnyös vállalkozásról van szó, ennek ellenére a plazaépítésből is ügy lett politikai vetületei miatt. A beruházáshoz ugyanis nem sokkal a kormányváltás után 10,6 millió eurós hitelt adott a magyar állami Eximbank a Lotus Market Rt.-nek, amiben a nagyváradi vállalkozó, Alexandru Mudura, Medgyessy Péter miniszterelnök régi barátja és vadásztársa is résztulajdonos. (Mudura a kormányfőhöz fűződő viszonyáról korábban azt nyilatkozta a HVG-nek: tizenhárom éves régi jó barátságban van a kormányfővel, aki számos alkalommal, például a választási kampány idején is vendége volt otthonában.)
A Pannonplast-ügy haszonélvezői
A Magyar Nemzet további érdekességekre hívta fel a közvélemény figyelmét, amikor a Pannonplast-részvényvásárlás részleteiről számolt be. A tranzakciók szereplői mind Kulcsár Attila kiemelt ügyfélkörébe tartoztak, közülük többen kapcsolatba hozhatók a szocialista párttal, illetve a kormányfővel.
A részvényvásárlásban részt vett és rövid idő alatt árfolyamnyereséget könyvelhetett el a First Capital Invest Llc., az Autó-Danubia Kft., a Ramexa Rt., a Pál és Cápa Kft., a Baucont Rt., a Betonút Szolgáltató és Építő Rt.
A Ramexa Rt. a kormányfő jó barátja, Alexandru Mudura résztulajdonát képezi. A cégben viszont felügyelőbizottsági tag volt Kulcsár Attila, a K&H Bank menesztett ügyvezetője is, aki – mint köztudomású – jelenleg egy bécsi börtönben várja kiadatását a magyar hatóságoknak. Kulcsár fb-tagsága valószínűtlenné teszi, hogy Medgyessy barátja csupán az utcáról pottyant volna be a K&H Bank főbrókerének irodájába.
Az említett Pál és Cápa Kft. ugyanakkor Endrényi Éva érdekeltségi körébe tartozik. Az üzletasszony Kovács László szocialista pártelnök barátnője, kapcsolatuk jellegéről azonban a külügyminiszter – mint mondta – csak a rendőrségnek hajlandó beszélni.
A Pannonplast Rt. elleni akció nyertesei közé sorolható két magánszemély, Nyúl Sándor és Bleuer István is. Az utóbbi baloldali kötődése ott érhető tetten, hogy ő – cégén keresztül – a Népszava főtulajdonosa volt. A Magyar Nemzet augusztus elsején nyilvánosságra hozott egy tavalyi levelet, amelyben Bleuer Tóbiás Józsefhez, az MSZP pártigazgatójához fordul segítségért: „október 30-i találkozásunk során jeleztem, hogy az NSZ 1999 Rt. OTP Bank felé való tartozásának kiegyenlítése halaszthatatlanná vált. Mellékelem az OTP vonatkozó faxát, és kérem, mielőbb szíveskedjél a megoldás érdekében a hármas találkozónkat is szorgalmazni.” Bleuertől egyébként Börcsök Dezsőhöz került a Népszava kiadójának többségi részesedése. Róla azt érdemes tudni, hogy szintén Kulcsár Attila VIP-ügyfélkörébe tartozott, bár a Pannonplast Rt. megszerzésében közvetlenül nem vett részt.
Állami milliárdok vándorúton
A Pannonplast Rt. megszerzésére irányuló tranzakciókban egy költségvetési forrásokból gazdálkodó állami cég is részt vett. Kiderült ugyanis: az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. félmilliárd forintjából közvetítőkön keresztül a Britton-csoporthoz is került pénz, amely részben ebből finanszírozta a részvényvásárlást. Az üzletben 1,2 milliárd forint értékben cseréltek gazdát Pannonplast-részvények – a fenti cégek és magánszemélyek közvetítésével –, így az állami pénz komoly segítséget jelenthetett a későbbi tulajdonosoknak.
Kezdetben mind Bitvai Miklós, a sztrádacég akkori vezérigazgatója, mind pedig Gál J. Zoltán – utóbbi a napokban is – cáfolta az állami pénzekről szóló híreket. A kormányszóvivő kijelentette: állami cégnek nincs köze a Pannonplast-ügyhöz, mindössze magáncégek vitájáról van szó.
Ehhez képest június 26-án Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter azonnali hatállyal menesztette az ÁAK vezérigazgatóját, mert az nem a tőle elvárható gondossággal bánt a rá bízott pénzzel. A tárcavezető utasítására az ÁAK-nál folytatott belső vizsgálat ugyanis megállapította, hogy a cég 2002 decemberében két szerződést kötött a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-vel, aminek következményeként az NA Rt.-től 13 milliárd forintot kapott az ÁAK. Ezt a pénzt a K&H Equitiesnél fektette be a vállalat, amit a brókercégnél tevékenykedő beavatott alkalmazottak törvénytelen ügyletek lebonyolításához használtak fel.
Bár az NA Rt. és az ÁAK is Csillag István személyes felügyelete alá tartozó gazdasági társaság, a tárcavezető – a jelek szerint – nem érzi felelősségét. Mindkét állami cégnek Bodnár Zoltán az elnöke, akit egyébként korábban Szász Károly PSZÁF-elnök potenciális utódaként tartottak számon. Nehezen hihető, hogy ebben a minőségében elkerülhette a figyelmét az ÁAK egész éves bevételeit meghaladó összeg mozgása: ha észrevette azért, ha nem, akkor azért kellene levonnia a konzekvenciákat.
Az ÁAK leváltott vezérigazgatója az ügy kirobbanása után összehívta a sajtó képviselőit, és egy szerződést lobogtatva bizonygatta cége jogszerű szerepét a történetben. A dokumentum állampapírok adásvételére vonatkozott, és azt az Autó-Danubia Kft.-vel kötötte a társaság. Mára kiderült, hogy az május 8-án készült, amikor a PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K&H Banknál és a K&H Equitiesnél a Pannonplast-ügyben, sőt ugyanezen a napon Kulcsár Attilát is meghallgatta a szervezet. A szerződést visszadátumozták, és az – a rendőrségtől származó információink szerint – a brókercég független jogászának és volt felügyelőbizottsági tagjának, Vígh Szabolcsnak a számítógépén készült. Az Autó-Danubia külön dokumentumban kérte, hogy szolgáltatásai ellenértékét ne a cég, hanem más társaságok és magánszemélyek számlájára utalják. Így kerülhetett a pénz egy része a Britton Llc.-hez, majd – feltehetőleg – a Britton Kft.-hez.
Lapunk információi szerint a delaware-i off-shore cég emellett az idei év első hónapjaiban 3,2 milliárd forintot kapott az ÁAK-tól. A pénz cégeknél és magánszemélyeknél kötött ki. Úgy tudjuk, az összeget rejtélyes módon a K&H Equities fizette vissza az ÁAK-nak.
Megírtuk azt is, hogy az ÁAK nemcsak Pannonplast-részvényt, hanem még állampapírt sem vásárolhatott volna az NA Rt.-től kapott 13 milliárd forintból, hiszen a pénz felhasználására előfinanszírozási szerződést kötöttek. Ebben rögzítették, hogy kizárólag autópálya-építéshez nélkülözhetetlen földterületek vásárlására és informatikai eszközök beszerzésére fordíthatták volna az összeget. Az ÁAK-nak negyedévente be kellett számolnia az állami milliárdok felhasználásáról az NA Rt. felé. A kormány által beígért autópálya-építéseket lassíthatja az a körülmény, hogy az ÁAK a földterületek vásárlására kapott tízmilliárd forintból az első fél évben mindössze háromszázmilliót költött.
Volt miből üzletelnie Kulcsárnak
Az állami milliárdok mellett magánszemélyek és cégek is a K&H Equitiesnél fialtatták pénzüket. Ahhoz, hogy valaki a brókercég kiemelt ügyfele legyen, és tőkéjét maga Kulcsár kezelje, legalább harmincmillió forinttal kellett beszállni. Ennek ellenére volt miből gazdálkodnia az azóta már bécsi kiadatási őrizetben lévő pénzügyi tanácsadónak, hiszen az évek során majdnem 180 kiemelt ügyfél vette igénybe szolgáltatásait. Az üzleti világban minden bizonynyal otthonosan mozgó ügyfelek éveken keresztül megbíztak a K&H Bank volt ügyvezető igazgatójában, annak ellenére, hogy a beígért 20-30 százalékos hozamot hosszú távon képtelenség volt biztosítani. Akár öt éven keresztül is folytathatta illegális piramisjátékát a bróker, ebben – valószínűleg – több banki alkalmazott és egy saját nyilvántartási rendszer is segítette. A befektetők havonta, borítékban kapták meg a nyereséget, amire a fedezetet esetenként más pénzek átcsoportosításával vagy tőkefeléléssel biztosította a „papírkereskedő”, illetve bűntársai. A rendszerben mozgó milliárdokkal tőzsdemanipulációkat is végrehajtottak: egy-egy tőzsdei cég árfolyamát százmilliós felvásárlásokkal „meglódították”, amikor pedig mások is venni kezdték a papírt, jelentős haszonnal eladták azokat.
Technikai szempontból ugyanakkor egy tavaly decemberben alkotott kormányrendelet ez év januártól hatályos módosítása tette lehetővé, hogy a K&H Equities Rt.-től különböző bankszámlákra utaljanak milliárdokat. A változtatás lényege az volt, hogy a befektetési, árutőzsdei szolgáltatás vagy értékpapír hozamából származó öszszeg bármilyen bankszámlára vagy ügyfélszámlára átutalható, míg korábban ezt csak az ügyfél nevére szóló bankszámlára lehetett utalni.
A sikkasztás legnagyobb vesztese a Dunai György vezette Betonút Építő és Szolgáltató Rt., amely – információink szerint – 11,8 milliárd forinttal ragadt bent a bizniszben. A Betonút annak ellenére jött ki rosszul a Kulcsár-féle kapcsolatból, hogy az egész visszaélés-sorozatra fényt vető Pannonplast-részvényügyben még haszonélvezőként szerepelt. A Betonút bukásának oka, hogy Kulcsárék az útépítő cég pénzéből fizették vissza az Állami Autópálya Kezelő Rt. befektetett milliárdjait.
Még nagyobb gondot okozott a piramisjáték összeomlása Kőbánya önkormányzatának. A pesti kerület akár csőd közeli helyzetbe is kerülhet, ha nem sikerül megállapodnia a K&H Bankkal arról a 2,7 milliárd forintról, amelyet 2000-ben fektettek be a brókercégnél.
Egyes médiaszereplők is üzleti kötelékben álltak Kulcsár Attilával, így például Pintér Dezső, a tv2 elnöke – talán nem véletlen, hogy a csatorna nézői szerint elsősorban a Fidesz politikusai érintettek a botrányban –, Forró Tamás, a Nap-kelte műsorvezetője, valamint a Sláger Rádió Rt.-hez és a Népszava című újsághoz köthető személyek.
Forró felügyelőbizottsági tagja volt – csakúgy, mint Kerék Csaba, a Britton Kft. vezérigazgatója – annak a KH Invest Befektetési Tanácsadó Kft.-nek, amelyben Kulcsár korábban ügyvezetőként tevékenykedett. A tévériporter családi vállalkozásában, a Tízezer Tömegkommunikációs és Ügynöki Kft.-ben (szintén VIP-ügyfél) tulajdonosként felbukkant Matics Brigitta – aki értesüléseink szerint Kulcsár barátnője volt a bróker nagykanizsai évei alatt – és a Britton Kft. Mint említettük, szerepel a VIP-partnerek között Börcsök Dezső, a Népszava jelenlegi tulajdonosa, egykori MSZMP-s országgyűlési képviselő és a kormánylapot korábban tulajdonló ESMA Spanyol–Magyar Reklám Kft., valamint ennek ügyvezető igazgatója, Bleuer István.
Politikusnóta
A független médiamunkások után térjünk rá a brókerbotrány politikai szálaira. Medgyessy Péter és Kovács László barátairól, Alexandru Mudura és Endrényi Éva érintettségéről már írtunk.
Az előzetesben ülő Kulcsár Attila VIP-üzletfelei között ugyanakkor Gyurcsány Ferenc sportminiszter cége, az Altus Rt. is szerepelt. A Gyurcsány-birodalom vállalkozásainak az utóbbi években többször sikerült figyelemre méltó üzleti eredményeket elérniük. A balatonőszödi kormányvillára kötött szerződés vagy a budapesti belvárosban található, exkluzív ügyfélkörű képviselői klub állami bérbeadásáról és felújításáról szóló megállapodás, netán az egyik Gyurcsány-cég paksi atomerőműnek osztogatott tanácsai (amiről egy vizsgálat megállapította, hogy a jószerivel nyom nélkül elvégzett tanácsadói munka „nem állt arányban” az ellentételezéssel) mindenképpen ebbe a körbe tartoznak.
A sportminiszter azonban a K&H Equities Rt.-vel ápolt kapcsolatáról már szerényebben nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy az „a szokásos üzleti tevékenységi körébe tartozó törvényes és szabályos üzleti kapcsolat volt a tulajdonában lévő Altus Befektetési Rt. és leányvállalatai révén”. Gyurcsány júliusi közleményében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy cégeinek kára vagy tisztességtelen előnye nem származott az együttműködésből.
Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) humánpolitikai helyettes államtitkára amellett, hogy szintén szereplője volt a Kulcsár Attila kiemelt ügyfélkörét tartalmazó listának, egy MeH-belépővel is kedveskedett a bankvezetőnek.
Karl Imre egykori szocialista honatya szintén a kiemelt ügyfélkör tagja volt, ő egyébként igazgatósági elnöke volt a szintén VIP-ügyfél Panoráma Szálloda és Vendéglátó Rt.-nek, amely cég felügyelőbizottságában feltűnt Kiss Péter jelenlegi kancelláriaminiszter is. Gáldi György MSZP-s önkormányzati képviselő, a Pest Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának tagja ugyanakkor a botrány több kulcsszereplőjénél is vezető pozícióba került: a politikus az ÁAK igazgatósági tagja és a K&H Bank strukturált finanszírozási főosztályának vezetője.
Boldvai Lászlónak, az MSZP korábbi pártpénztárnokának a felesége hat éven keresztül vette igénybe a K&H Equities Rt. szolgáltatásait. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez alatt az idő alatt sem ő, sem családtagjai nem találkoztak Kulcsárral. Lamperth Mónika belügyminiszter is megszólíttatott a többmilliárdos sikkasztással és pénzmosással kapcsolatban, de felvetették felelősségét azért is, mert a hivatalos hatóságok asszisztálása mellett utazott külföldre Kulcsár Attila, miután részleges beismerő vallomást tett Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárnak. Ennek pedig az lett a következménye, hogy körülbelül fél évet kell várniuk a hazai nyomozó hatóságoknak a gyanúsított kihallgatására.
A belügyminiszter asszony férje, Jegesy András az Újpesti rakpart 1.-ben bérelt ügyvédi irodát a Britton Kft.-től, abban az épületben, ahol korábban Kulcsár is lakott. Lamperth azt sem furcsállja, hogy ő és házastársa rajta vannak az exbróker legszűkebb, negyven főt számláló karácsonyi protokoll-listáján.
László Csaba pénzügyminiszter és Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke a K&H Bank vezérigazgató-helyettesei voltak, amikor ott – egyes vélemények szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató oltalma alatt – már nagyban folytak a pénzügyi visszaélések. Természetesen ők sem érzik magukat felelősnek, és véleményüket osztja Medgyessy Péter is. Ez azért tűnhet különösnek, mert László Csaba felügyelte a pénzintézet ABN Amro Bankkal való fúzióját. A jelenlegi pénzügyminiszter feladata volt tehát a két bank értékpapír-kereskedelmi cégei összeolvadásának koordinálása, amelynek során 2001. június 19-én megalakult a K&H Equities Értékpapír-kereskedelmi Rt. László Csaba kabinetfőnöke, Fenyővári Noémi barátnője Csuka Lászlónak, a K&H Equities Rt. vezérigazgatójának, aki jelenleg kényszerszabadságát tölti, és lapinformációk szerint ki van tiltva a bank egész területéről. Draskovics pedig a brókercég egyik jogelődjénél, az ABN Amro Equitiesnél volt igazgatósági tag.
A média egy része figyelmeztette a közvéleményt, hogy a botrány nem csak baloldali politikusoknak okozhat kellemetlenséget. (Friderikusz Sándor például Kulcsár Attilával készített rajzos interjút, amelyben arról kérdezte a fiatalembert, hogy milyen kapcsolata volt Áder Jánossal, Rogán Antallal és Tóth Andrással.) Tény, hogy Áder János a botrány kirobbanása előtt kétszer is találkozott Kulcsárral, aki politikai menedéket kért – hiába – a Fidesz frakcióvezetőjétől, ugyanakkor beszámolt neki egy közelgő botrányról, amelynek szálai egészen az MSZP felső vezetéséig, mások mellett Medgyessy Péterig, Draskovics Tiborig és László Csabáig érnek. Rogán Antalnak pedig egy protokolleseményen mutatták be Kulcsár Attilát.
Gyanúban Bácskai János, a maffiaellenes központ vezetője
A Budapesti Katonai Ügyészség hivatali bűncselekmény elkövetésével gyanúsította meg Bácskai Jánost, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatóját, akit közvetlenül ezután, július 24-i hatállyal felfüggesztettek a munkavégzés alól. A gyanúsítás – értesülésünk szerint – a maffiaellenes központ vezetője és Kulcsár Attila között lefolyt telefonbeszélgetéseken alapszik, amelyeket lehallgatott a titkosszolgálat. A nyomozást a legfőbb ügyész államtitokká nyilvánította. A Magyar Nemzet megtudta, hogy Bácskai korábban Magyarországon találkozott Kulcsárral. A tábornok a brókerügy kapcsán személyesen kereste meg Tóth Andrást, akit tájékoztatott kapcsolatukról. Információink szerint azonban Tóth az ügyészségen azt állította, hogy a találkozót ő kezdeményezte Bácskaival. A maffiaellenes központ felfüggesztett főigazgatója azonban ezzel ellentétes vallomást tett.
Off-shore cégek hálója
A milliárdos pénzeltüntetésben tucatnyi ismeretlen – bár feltehetőleg magyar – tulajdonosi hátterű off-shore vállalkozás is részt vett, amelyek szintén Kulcsár ügyféllistáján szerepelnek, és amelyek adóparadicsomokban vannak bejegyezve. A már említett Britton Interinvest Llc. mellett fontos szerepet játszhatott a dublini Montrade Establishment Ltd. és a londoni Balmoral Group Ltd. Mindkét cég magyarországi képviselete a Pálya utca 4–6.-ban működött, illetve működik. Úgy tudjuk, hogy a tranzakciókban gyakorlatilag ugyanazt a feladatot látták el: a Britton Llc.-n átfolyó pénzek rajtuk keresztül folytatták útjukat. A Montrade-től érkezett meg az Inter-Európa Bank számlájára az a csaknem hatmilliárd forint, amely a K&H Equitiest is megjárta. A kereskedelmi bank egy fiókjából egy éven keresztül arab magánszemélyek vették fel az összeget. Ez sem mehetett feltűnés nélkül, hiszen ha heti rendszerességgel történt a pénzfelvétel, akkor is alkalmanként százmillió forintos tételekkel kellett távozniuk a pénzintézettől. Valószínűleg a külföldi magánszemélyek csak közvetítők voltak, a pénz útjának végállomása nem ez. A kereskedelmi bank igazgatósági elnöke a kormányváltás előtt Medgyessy Péter miniszterelnök volt.
Magyarországon jelentős gazdasági érdekeltségei vannak még az Ashmore Investments Llc.-nek, amely tulajdonosként szerepel a már említett Autó-Danubiában és a Demisz által alapított Panoráma Szálloda és Vendéglátó Rt.-ben. A Panoráma Rt. székhelye a Rege utcában van, ott, ahol a Libériai Köztársaság tiszteletbeli konzulátusa is működik. Az afrikai ország tiszteletbeli konzulja Nagy Károly, az Autó-Danubia Kft. ügyvezetője, aki kézbesítési megbízottja az Ashmore Investments Llc.-nek. Emlékezetes: Kulcsárnak olyan igazolványa is volt, miszerint ő a libériai tiszteletbeli konzulátus gépkocsivezetője.
Úgy tudjuk, hogy egy Kulcsár Attilának tulajdonított levél – amely az ügyfeleknek szóló hasznos tanácsokat tartalmaz a K&H Bank belga tulajdonosaival folytatott tárgyalásokhoz – említést tesz egy Lobagoa nevű cégről is, ahonnan szintén indultak átutalások.
A VIP-ügyfelek között ezen off-shore cégek mellett – információink szerint – szerepel még a Geometax Holdings Llc., a washingtoni Transcorp Invest Llc., a Britton Llc. címére bejegyzett First Capital Invest Llc. és Intercorp Holdings Llc., valamint a Feldmann Management BV, a Globe International Investment, a Pacific Traders Co. Ltd., a Glendale Intermanagement SA, a Britalia Interinvest Llc. és az Intercorp Holdings Llc.
Medgyessy Péter nem érti
A rendszerváltozás óta a legnagyobb sikkasztási és pénzmosási botránnyal kapcsolatban a kormányfő is tájékozódott. Miután megérkezett a francia Riviéráról, kifejtette véleményét a médiának. Az ország első embere szerint nagyon sok érthetetlen dolog van Szász Károly megveretése kapcsán, „amire nem nagyon lehet választ találni”. A kormányfő nem érti, honnan tudták az elkövetők: a felügyeleti elnök pont abba az uszodába jár, amelyik előtt megverték. – Szóval az egész valahogy nem világos és nem érthető – vallotta be Medgyessy. Úgy gondolja, hogy tovább kell nyomozni, mert az a közbülső jelentés, amit kézhez kapott a közelmúltban, neki nem volt kielégítő. Hogy miként folytatódott a nyomozás, azt szombati számunkban részletesen feltártuk: a kormányfő által „nem kielégítőnek” tartott jelentés megszellőztetése időpontjában ugyanis a rendőrség – nyilatkozatai szerint – főként a szocialistákhoz több szálon is kötődő Pannonplast-ügy körül kereste a megrendelőket. A Budapesti Rendőr-főkapitányság erről nyilatkozó nyomozóját egy hete letiltották, s pénteken elő is álltak egy új verzióval: eszerint Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét egy magánál seprűnyelet tartó kocogó verhette meg, mert az elnök elütött egy ártatlan biciklist.
Bár a miniszterelnök Szász megveretésének boncolgatásán túl semmiféle következtetésre nem jutott a brókerbotránnyal kapcsolatban, a K&H Bank vezetése már tett bizonyos lépéseket. A K&H Bank Rt.-nél, illetve a K&H Equities Rt.-nél az utóbbi időben majd egy tucat alkalmazottat szabadságoltak, mentettek fel a munkavégzés alól, vagy bontották fel szerződésüket.
Lemondott Rejtő E. Tibor, a pénzintézet vezérigazgatója és Ludo Jacobs, a belső biztonságért felelős vezérigazgató-helyettes.
Az Országos Rendőr-főkapitányság ugyanakkor nem kezeli gyanúsítottként Rejtő E. Tibort, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. lemondott elnökét a brókerbotrány néven elhíresült ügyben – olvasható ki a hatóság szombati közleményéből, amely leszögezi: bár jelen pillanatban Kulcsár Attila az egyetlen gyanúsított, nyilvánvaló a rendőrség számára, hogy a nyomozás előrehaladtával várhatóan több gyanúsítottja is lesz az ügynek.
Zarnóczi Tibor vezérigazgató-helyettes, a vállalati és befektetési banki üzletág vezetője is távozott, a hivatalos indoklás szerint azért, mert az üzletág jövőjét illető elképzelései már nem voltak összeegyeztethetők a pénzintézet stratégiájával. Zarnóczi négy éven keresztül volt vezető beosztásban a K&H Banknál, ő felügyelte a brókercég tevékenységét is, Kulcsár Attila közvetlen felettese volt. Vígh Szabolcs felügyelőbizottsági tagja volt a K&H Equitiesnek, vele július 15-én bontott szerződést a bank. Vígh Szabolcs ugyancsak közleményben szögezte le: a cégnél feltárt visszaélésekről tudomása sem megbízott jogászként, sem felügyelőbizottsági tagként nem volt.
Szabadságra küldték Csuka Lászlót, a brókercég vezérigazgatóját, akinek szintén beszámolási kötelezettséggel tartozott a jelenleg bécsi kiadatási őrizetben lévő exbróker. Augusztus 8-i hatállyal a K&H Equities megszüntette Zimonyi Mariann back office vezető mint ügyvezető, üzletág-irányító és Tóth Róbert üzletág-irányító, üzletkötő munkaviszonyát. Információink szerint mentesítették a munkavégzés alól a bankcsoport központi fiókvezetőjét és Kulcsár Attila asszisztensét is. Úgy tudjuk, hogy Kővári Zsolt, a brókercég felügyelőbizottsági tagja is szabadságon van.
(A K&H-botránnyal foglalkozó sorozatunk második részét csütörtöki számunkban közöljük.)
***
„…állami pénz nem érintett, a kormány egyetlen tagja nem érintett”
Gál J. Zoltán kormányszóvivő a magyar demokrácia rendszerváltozás utáni történetében példátlan módon e szavakkal intézett kirohanást a múlt szerdai kormányülés után a Magyar Nemzet ellen. „Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg: mindazok a politikusok és az őket kiszolgáló sajtó, amely ebben az ügyben (a K&H-botrány – szerk.) a tisztánlátás helyett a ködösítésben érdekeltek; akik abban az ügyben érdekeltek, hogy a magyar hatóságokat bármilyen módon elbizonytalanítsák; akik tényfeltárás helyett rágalmaznak, vádolnak, politikailag inszinuálnak, nem az igazság kiderítését, hanem az ügyben meggyanúsított emberek érdekeit képviselik… Azt kell mondanom, hogy az ebben az ügyben előállt politikai helyzet és az ezt előállító politikusokat kiszolgáló sajtó az utóbbi hetekben Kulcsár Attila érdekében tevékenykedett. A kormánynak egyetlen célja van, hogy ebben az ügyben az igazság derüljön ki, ebben a köztörvényes bűncselekményben, amelyben állami pénz nem érintett, amelyben a kormány egyetlen tagja nem érintett, annak kiderítését a hatóságokra bízza. Senkinek nem állhat érdekében, hogy a rendőrség munkáját elbizonytalanítsa.”
***
Keller László a partvonalról figyel
A PSZÁF júniusban indított célvizsgálatot a K&H Banknál, annak brókercégénél és a K&H Értékpapír Alapkezelő Rt.-nél, amit később átfogó vizsgálattá terjesztett ki. Eközben a bank is belső vizsgálatba kezdett, míg az Állami Számvevőszék az ÁAK gazdálkodását vette górcső alá. A rendőrség – a titkosszolgálatokkal együttműködve – Szász Károly megveretése és a Pannonplastnál történt részvényvásárlás körülményeinek kivizsgálása kapcsán indított eljárást. Ez utóbbi nyomozást azonban szűk két hét alatt megtagadta a hatóság, alapos gyanú hiányára hivatkozva. Az ORFK határozata július 7-én érkezett meg a PSZÁF-hez június 30-i dátumozással. Ennek azért lehet jelentősége, mert a július 1-jével hatályba lépő büntetőeljárási törvény módosítása szerint nyomozás indításához elegendő a „szimpla” gyanú, míg korábban ehhez alapos gyanú kellett. Később a Fővárosi Főügyészség hatályon kívül helyezte a határozatot. A rendőrség – fokozott ügyészségi felügyelet mellett – jelenleg összevont nyomozást folytat a Pannonplast-ügyben és a K&H Equities ügyében sikkasztás, pénzmosás és okirat-hamisítás miatt. A PSZÁF július végén pénzmosási célvizsgálatot kezdett az Inter-Európa Banknál. Keller László közpénzügyi államtitkár korábbi önmagához képest meglehetősen visszafogottan nyomoz az eltűnt állami milliárdok után. Néhány nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy utána kell járni az ügynek, de ő is inkább a felügyelet szerepére lenne kíváncsi, hogy miért ilyen későn akadt a visszaélések nyomára. Érdeklődése a PSZÁF és vezetője iránt nem új keletű, ugyanis kiderült, hogy korábban az ő államtitkárságán készült Szász Károlyról az a húszoldalas lejárató anyag, amely egyebek mellett az elnök elmozdítására vonatkozó akciótervet is magába foglalta. Ez alapján hangoztatta Medgyessy Péter a felügyeleti elnök megveretése után, hogy „valamifajta folyamatot vél felfedezni a lisszaboni határozat, illetve Szász Károly megveretése között”.
orosz-ukrán-háború
Frei Tamás szerint Zelenszkijnek engednie kell, „ez itt a vége” + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!