Bolygónkon az átlaghőmérséklet 1861 óta 0,76 fokkal emelkedett. 2003 májusa volt a második legforróbb hónap a Földön – legalábbis amióta megbízható adatok állnak rendelkezésünkre. Az idei tavasznál csak 1998 tavasza volt forróbb.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak nincs egységes álláspontja a felmelegedéssel kapcsolatban – mondja a telefonba Maller Aranka, a szolgálat médiaügyekkel megbízott felelőse.
Az alapvető kérdés, amelyre nekik is választ kell találniuk, hogy a felmelegedés a Föld természetes éghajlatváltozásának velejárója, vagy az ember által előidézett ökológiai katasztrófa kezdete. Mindenesetre valószínű, hogy az emberiség sokat tett a folyamat felgyorsulásáért. A kérdés szakértői nem győzik hangsúlyozni: a globális felmelegedés nem jelent mindenhol egyenletes melegedést – a Föld átlagos felszíni hőmérséklete növekedik. Van, ahol sokkal melegebb lesz, másutt hidegebb, forrósodhatnak a nyarak, de lehet szokatlanul csikorgó tél is, mint tavaly.
A huszadik század volt az elmúlt évezred legforróbb időszaka. 1976-ig egyenetlenül melegedett a bolygó, ezt követően viszont háromszor gyorsabb lett a forrósodás üteme. A Föld felszíni átlaghőmérséklete jelenleg 7 Celsius-fok, 1,5 fokkal több, mint amennyit az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretein belül működő Klímaváltozás Nemzetközi Bizottságának (IPCC) szakemberei 1995-ben közzétett nyilatkozatukban jósoltak. Ma azt mondják, hogy ha a környezetszennyezés üteme nem változik, 2100-ig a Föld felszíni hőmérséklete 1,3–5,5 fokkal lesz a jelenleginél magasabb. Hogy ez pontosan mit jelent, jól érzékelteti a következő két adat: a mainál két fokkal nagyobb átlaghőmérsékletet 150 ezer éve nem tapasztalt a Föld. Ha viszont három fokkal melegedik fel az időjárás, az olyan klímát eredményez, amilyenben az emberi faj még soha nem élt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetése miatt a hatvanas évek óta a légkör szén-dioxid-koncentrációja harmadával növekedett, ami az évszázad végére megkétszereződik.
A tengerszint az elmúlt évszázad folyamán 0,1-0,2 métert emelkedett. AZ IPCC szerint 2030-ra további húsz centit növekszik, 2100-ban pedig 65 centivel lesz magasabb, mint most. Ha az IPCC legroszszabb sejtései igazolódnak, az emelkedés elérheti az egy métert is. Nem nehéz kiszámolni, hogy ez esetben víz alá kerül a Föld öszszes termőföldjének egyharmada, ami sokmilliónyi embert tesz majd földönfutóvá. Jobb el sem képzelni, mi lesz Hollandiával, Kelet-Angliával, Indonéziával, Dél-Louisianával vagy Latin-Amerika északkeleti partjával… De ha csak ötven centivel nő a vízszint, akkor is tengerfenékké változik a Nílus deltája és ezzel a környék termőterületének és ivóvízkészletének nagy része.
A Föld tengereinek vízmenynyisége elsősorban a hóval borított területek olvadása miatt növekszik, a hatvanas évek óta tíz százalékkal lett kisebb az örök fagy birodalma. Ebből egyenesen következik, hogy pontosan ennyivel kevesebb sugárzást képesek visszaverni a vakítóan fehér hómezők. Ez is hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. Az Északi-sarkon ötven év alatt csaknem felére csökkent a hótakaró vastagsága. Az idén márciusban Jamaica nagyságú jégtömb vált le az Antarktiszról, és a nyílt tengerre sodródva olvadozik. A Kilimandzsáró legendás fehér sapkája 1962 óta 17 méterrel lett vékonyabb, és negyven centit húzódik vissza évente, amiből az következik, hogy 2015 és 2020 között el fog tűnni. Ausztria legnagyobb gleccsere, a Grossglockeneren található Plasterze 5 méternyit keskenyedik, és 20 méternyit rövidül évente, 1979 óta öszszesen 243 méterrel lett kisebb, hasonló adatokat tettek közzé néhány hete a svájci hatóságok is. A Földön átlagosan két héttel rövidül meg az az időszak, amikor a vizeket jég borítja, a Kanada északi részén élő innuit indiánok a költözést fontolgatják, mert a lucskos jégen balesetveszélyes a vadászat. A meleg miatt megjelentek errefelé a szúnyogok, a legyek – és hogy legyen benne valami jó –, a lazacok is. A Wide Fund For Nature természetvédelmi szakemberei attól tartanak, hogy az északi sarkkör mentén élő madárpopulációk fele még ebben az évszázadban kihal.
Paradox módon a felmelegedés egyik legmegbízhatóbb jele, hogy a Földet körülölelő légkör felső rétegei egyre hidegebbé válnak, ugyanis ahogyan az üvegházhatást fokozó gázok koncentrációja növekszik, a sugárzott hő nagy része a földfelszín közelében marad, alulról felfelé melegítve a légkört. A toposzféra tehát melegszik, a felső légrétegek viszont hűlnek.
Azt persze senki sem meri megjósolni, hogy ezeknek a folyamatoknak mi lesz a vége. Az IPCC közleménye szerint az éghajlati változások első jele az időjárási extremitások gyakoribbá és intenzívebbé válása – ezt megerősíti a Meteorológiai Világszervezet (WMO) több állásfoglalása is. A legutóbbit Genfben adták ki 2003. július elején. E közleményben elképesztő időjárási adatokkal találkozunk, ám a kommüniké kiadása óta eltelt négy hétben az élet még ezeken is túltett. A híradások arról számolnak be, hogy perzselő forróság kínozza Olaszország lakóit; az elmúlt napokban öt halálos áldozatot követelt a Cote d’Azuron tomboló erdőtűz. Olaszországban szokás, hogy ha a helyi szent nem hajlandó meghallani az esőért könyörgő imákat, a türelmüket vesztett hívők megetetik a szent szobrát sózott szardíniával: hadd tudja meg, mi az a szomjúság. Úgy látszik, ez is kevés, hiszen Olaszországot a Pó vízszintjének nyolcméteres csökkenése – így a vízhozam felére csökkenése – azzal fenyegeti, hogy a vízi erőművek nem lesznek képesek elegendő áramot előállítani. Az elmúlt hetekben többször is szakaszos leállásra kényszerültek a szolgáltatók – Mallorcán július utolsó harmadában felmondta a szolgálatot az áramellátó rendszer, olyan sokan kapcsolták be a légkondicionáló berendezéseket. Olaszországban ráadásul a vízkészletek riasztóan csökkennek, ami szükségállapot bevezetésével fenyeget – a turistaszezon kellős közepén! Az Aral-tó szárad. Egykor hatvanöt méteres mélységéből tavalyra már csak 30,5 méter maradt, sótartalma megduplázódott. Ötven év múlva teljesen kiszáradhat. De akkor már a Holt-tenger is csak emlékeinkben él.
Magyarországon tavaly a valószínűtlenül langyos novemberben sorra dőltek a sokéves hőmérsékleti csúcsok. Nálunk hagyományosan a június az egyik legcsapadékosabb hónap. Az idén viszont annyi eső sem esett, hogy a port rendesen leverje. A hét elején mindent bepótolt az időjárás: Kecskemétre a százéves átlag kétszerese, 140 milliméter eső esett néhány óra alatt. Az idén június 14-én volt a legmelegebb, akkor az egész országban 34-35 fokos kánikulában perzselődött a vetés, sokáig éjszaka sem esett a hőmérséklet 20 fok alá. 22-én Békéscsabán a 36,4 fokos, Sopronban pedig 23-án a 37,5 fokos hőség írt felül százéves rekordokat. Amikor ennyire nagy a meleg, az nem csupán kellemetlenséget jelent az emberei szervezetnek, hanem hatalmas megterhelést is. A New York-i halálozási adatokat vizsgálva megállapították az orvosok, hogy ha a nappali átlaghőmérséklet 33 fok fölé kúszik, a halálesetek száma megugrik, a hatvan és hetven év közöttiek halálozása negyven százalékkal, a nyolcvan éven felülieké pedig felével növekszik. Nyáron sokkal több ember hal meg, mint télen.
Dr. Bartholy Judit, az ELTE TTK meteorológiai tanszékének docense azzal kezdi e jelenségek magyarázatát, hogy leszögezi: extrém időjárási helyzetek mindig is voltak. 1861 óta állnak a szakemberek rendelkezésére megbízható meteorológiai adatok. Sorra dőlnek meg a sokéves rekordok, de ez önmagában még természetes jelenségnek mondható. Az viszont aggasztó, hogy míg a XX. század második feléig egy-egy évtizedben jó, ha egyszer-kétszer tudtak kiugró adatot feljegyezni, a nyolcvanas évtizedtől kezdve alig volt olyan év, amelyben valamilyen időjárási szélsőség ne múlta volna felül a százéves áltagot. Ez komoly aggodalomra ad okot – folytatja a kutató.
A Meteorológiai Világszervezet júliusi közleménye csakugyan úgy fest, mintha a rekordok könyvének kivonata volna: júniusban a délnyugat-franciaországi átlaghőmérséklet 5-7 fokkal haladta meg a sokéves átlagot – azóta tovább emelkedett arrafelé a hőmérséklet. Provence-ban júliusban 48 fokot mutatott a hőmérő, Strasbourgban ózonriadót rendeltek el. A Párizs–Marseille között közlekedő gyorsvasutat, a TGV-t azért kell leállítani, mert a pokoli kánikulában felpúposodtak a sínek. Ugyancsak júniusban Svájcban is 250 éve nem tapasztalt meleget kellett elviselniük az embereknek, Genfben május 29-e után hetekig nem csökkent a nappali hőmérséklet 25 fok alá, az idei volt a város történetének legforróbb júniusa.
Az Egyesült Államokban május folyamán 562 tornádó dühöngött, 41 ember halálát okozva. Mindeközben Kaliforniában végigvacogták a júniust, ugyanis hat fokkal hidegebb volt az idő a megszokottnál.
Ugyanekkor Indiában az előmonszun okozta 46-49 fokos hőpoklot 1400-an nem élték túl, Srí Lankán a 01B nevű trópusi vihar gyilkolt meg háromszáz embert, és elpusztította a teaültetvények egyharmadát. A WMO közleménye azzal zárul, hogy a szervezet munkatársai még nincsenek tökéletesen tisztában e jelenségek pontos magyarázatával, azonban a nemzeti meteorológiai és vízügyi szervezetekkel együttműködve folytatják vizsgálódásaikat. Különösen nagy figyelmet szentelnek az El Nino és El Nina jelenségnek. Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának vezetője azt nyilatkozta, reméli, hogy ezek a jelentések megkondítják a vészharangot.
A világ kormányai már most hatalmas pénzeket költenek a klímaváltozás kutatására, Magyarországon várhatóan szeptemberben kezdi meg munkáját a nemzeti bizottság.
Hogy pontosan milyen lesz az XXI. század éghajlata, azt legfeljebb csak modellezni lehet. A nagy klimatológiai kutatóközpontban a világ legnagyobb teljesítményű számítógépein futnak folyamatosan a meteorológiai adatok, amelyeket a komputer összevet bizonyos várható trendekkel, és ezek alapján modelleket állít fel. Bartholy Judit óv attól, hogy a modelleket jóslatként vagy előrejelzésként értelmezzük, hiszen olyan sok a jövőbeli bizonytalansági tényező, hogy felelős tudós csak valószínűségekről beszélhet. Nem tudjuk, mekkora lesz a környezetszennyezés, megváltoznak-e a felhők optikai tulajdonságai. Vannak kutatók, akik arra számítanak, hogy a felmelegedés okozta olvadás miatt megváltoznak az óceánok hő- és sókoncentrációs viszonyai, ennek következtében az áramlatok akár meg is fordulhatnak, sőt megszűnhetnek, ami alapvetően megváltoztatná a jelenlegi időjárási viszonyokat. Ha az olvadás folytatódik, az észak-atlanti áramlás megfordulhat, és annak ellenére, hogy a Föld átlaghőmérséklete nő, Európában ötfokos lehűléssel új jégkorszak köszönthet be.
Ezekben a nagy világmodellekben Magyarország csak aprócska koordinátapont. Bartholy Judit kutatócsoportja a hazai változásokat is vizsgálta, elsősorban a Balatonnak és vízgyűjtő területének, illetve az Alföld klimatikus változásait figyelték meg. A docens asszony úgy gondolja, hogy Magyarország éghajlata a következő 8-10 évben szárazabbá és melegebbé válik, a Balaton vízellátása egyre labilisabb lesz. Hozzátette, hogy ebben nemcsak az időjárás a ludas, hanem a rossz zsiliprendszerek a Sión és a vízparthoz túl közel épített vasúti sínek, amelyeket elöntene a víz, ha a Balatonba beeresztenék az összes lehetséges vízpótlást. Az Alföld pedig eljuthat odáig, hogy vízkészlete nem lesz elegendő az ott termelt növénykultúrák fennmaradásához. „El kellene gondolkodni azon, hogy az eddig termesztett növények a jövőben is vethetőek lesznek-e az Alföldön” – tette hozzá a kutató asszony.
Dr. Varga Haszontits Zoltán agrometeorológus professzor tagja a klímaváltozást vizsgáló magyarországi bizottságnak, amely a tervek szerint az idén ősszel kezdi meg munkáját. Meggyőződése, hogy hazánk időjárása a következő néhány száz évben változni fog, de azt nem tartja bizonyosnak, hogy ez a változás éppen felmelegedés lesz. Azt mondja, az ország klímája mindig változott, bár ezek az ingadozások az 1–1,5 fokos határon belül maradtak. A honfoglalás idején például jóval magasabb volt az átlaghőmérséklet, de nem csak a Kárpát-medencében, hiszen ebben az időben kapta a ma jeges Grönland a zöld sziget nevet. Az 1300-as években komoly lehűlés kezdődött – elég csak arra gondolni, hogy Mátyás királyt a Duna jegén kiáltották királlyá. A kiszáradásért sem lehet csupán az időjárást okolni, hiszen az egykor lápos, erdős, halban, vadban gazdag Alföldet a mezőgazdasági termelés tette száraz félsivataggá. Ha a Kárpát-medence meteorológiai történetét vizsgáljuk, fűzi hozzá a professzor, láthatjuk, hogy nagyon gyakran sújtotta ezt a területet akár egy éven belül árvíz és aszály is – ezt a jelenséget természetesnek kell tekintenünk. Abban az esetben, ha mégis melegebbé válna Magyarország éghajlata, az agrometeorológus szerint kérdésessé válna, hogy a továbbiakban érdemes-e őszi búzát vetni, amelynek köztudottan szüksége van a fagyra ahhoz, hogy csírázni tudjon. Ha melegebbek lesznek az éjszakák, a növények éjszakai légzése is erősödni fog, ennek következtében intenzívebben bontják le a szerves anyagokat, és gyengébb termést hoznak.
A globális felmelegedés problémakörének talán legfontosabb kérdése a fosszilis tüzelőanyagok légkörbe jutása. Tanulmányok tucatjai foglalkoztak már azzal, hogy az ipari tevékenység során mennyi ózonréteget roncsoló gáz jut a légkörbe. Ha az ózonréteg nem képes visszaverni a Föld légkörébe hatoló napsugárzás egy részét, a levegő felmelegszik, azonban a felesleges hő nem tud távozni, így alakul ki az úgynevezett üvegházhatás. A geológusok szerint a Föld eddig már három üvegház-perióduson esett át, de akkor még nem éltek emberek rajta. A levegőszennyezésnek azonban van még egy hozadéka: a fosszilis energiahordozók, a kőolaj-, a földgáz- és kőszénszármazékok égetése következtében a légkör szén-dioxid-tartalma a század végére megkétszereződik. Ennek megakadályozására voltak erőtlen próbálkozások, legutóbb 2001-ben Kiotóban, ahol az Egyesült Államok kivételével a Föld országai vállalták, hogy csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, és 2012-re az 1990-es szint alá szorítják azt. Magyarország hatszázalékos csökkentést vállalt, amelyet a nehézipar összeomlása miatt biztosan teljesíteni tud. Bár az USA-t jogosan bírálja a világ közvéleménye azért, mert nem írta alá a nyilatkozatot, arra hivatkozva, hogy a csökkentés igazságtalanul hátrányos helyzetbe hozná gazdaságát, tudni kell, hogy a Föld összes szén-dioxid-szennyezésének csaknem feléért a fejlődő országok felelősek. Őket pedig nehéz lesz rávenni, hogy válasszanak ártalmatlanabb energiahordozókat szükségleteik kielégítésére.
Egyezmény ide, aláírás oda: horribilis összegeket költenek a világ kormányai arra, hogy azt vizsgálják, milyen következményei lesznek a megkétszereződött szén-dioxid-szintnek. Gödöllőn, a Szent István Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszéke is részt vesz ebben a kutatásban. Az egyetem aprócska, de meseszép, gondozott arborétuma a maga árnyas ciprusligetével valóságos paradicsom a nyári kánikulában. Valamivel előbb érünk oda, mint dr. Tuba Zoltán profeszszor, a program vezetője. Találgatásba kezdünk, vajon mi célt szolgálhatnak a műanyag paravánok, amelyeket a fűre helyeztek. A bent látható felfúvódott nejlonkarika alakú tömlőkből csakis a szén-dioxid áramolhat a paravánon belül élő gazokra. „Gazok?! Ez egy ötszázezer eurós kutatóállomás!” – emeli a tekintetét az égre Tuba Zoltán, amikor megkérdezem, jól okoskodtunk-e. Elmagyarázza, hogy a Földön élő biomassza jelentős hányadát a gyepek teszik ki, így a földi szénkörforgásban meghatározó szerepük van, azért vizsgálják ezeket, de haszonnövényekkel, gyomokkal, fákkal is dolgoznak. Amit elmond, az már nem ilyen vidám: ha megduplázódik a szén-dioxid-koncentráció, a növények az eddiginél több szenet lesznek képesek beépíteni. Ezt azonban csak akkor tudják előnyösen hasznosítani, ha a szén-dioxid mellett több nitrogénhoz is hozzájutnak. Ezért a gyökérzetüket kezdik növelni. Emiatt csökken a föld feletti részbe jutó anyagok áramlása, ami a termés csökkenéséhez, az értékes tápanyagokban való elszegényedéshez vezet, noha a növény látszólag nagyobb és erősebb levélzetű, és több szénhidrátot, de kevesebb fehérjét tartalmaz. Vagyis rostosabb, de értéktelenebb lesz, ami a takarmányozást is befolyásolja: a búzának például megváltozik a keményítőtartalma.
Azt is megfigyelték, hogy a szén-dioxid-szint növekedésével a növények levelein található gázcserenyílások száma csökken, ezért kevesebb vizet párologtatnak. Ennek következménye az lesz, hogy a vízgőzkibocsátás leveleket hűtő hatása lecsökken, a levélzet felmelegszik. A nagyon sok felmelegedett földi levélfelszín pedig akár 1-2 fokkal is felfűtheti az amúgy is forrósodó Földet. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek nemcsak a növényekre, de az azokkal együtt élő populációkra, például a rovarokra, baktériumokra, gombákra is. Lehetnek persze nyertesei is a jelenségnek, például a pillangós növények, amelyeknek saját nitrogénmegkötő képességük van, és ezért szén–nitrogén arányuk nem borul fel a megduplázódott szén-dioxid- szinten.
Nem véletlenül kapott Tuba professzor az uniós forrásokból ilyen sok pénzt, hiszen hatalmas gazdasági előnyre tesz szert az az ország, amelyik idejében alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Arra a kérdésre, hogy mit gondol, milyen irányban változik Magyarország éghajlata, Tuba Zoltán azt válaszolta, szerinte melegedés és száradás következik be. Már napjainkra is bekövetkezett mérhető változás, például a mecseki szubmediterrán jellegű erdőkben fokozódott a liánképződés, ami többek között a léghőmérséklet emelkedésével függ össze.
Dr. Molnár Katalin meteorológus a Magyarország 16 pontján elhelyezett meteorológiai mérőállomások adatsorait hasonlította össze. Azt tapasztalta, hogy az elmúlt ötven évben minden állomás hőmérsékletátlaga növekedett, általában 0,3 fokkal. A csapadék éves öszszege 5-10 százalékkal csökkent, ezen belül az egyes hónapok is egyre szárazabbak lettek, az októberi eső egyharmadával csökkent, csupán a január könyvelhet el 5 százalékos nedvességnövekedést.
Harmos Zsolt, a Kertészeti Egyetem Clivara nemzetközi projektben részt vevő munkatársa úgy véli, hazánkban nem lesz kevesebb a csapadék, csupán az eloszlása változik. A nyarak egyre szárazabbak, de télen több lesz a hó, ami a búza és a burgonya termesztési feltételeit rontani fogja, más növények, például a kocsánytalan tölgy pedig belepusztul a változásba.
Magyarországon Kiskunhalas, Horkahötöny és Jánoshalma környékén a legalacsonyabb a talajvíz szintje, ezek a települések az aszályoknak leginkább kiszolgáltatottak. Errefelé egy hónappal megnövekedhet a száraz időszak. Az amerikai Geophysical Fluid Dynamics Laboratory és az angol Hadley Meteorológiai Központ időjárási modellje Magyarországot a csapadékváltozási határsáv szélére teszi, szerintük egyáltalán nem törvényszerű, hogy csökkenjen a csapadék menynyisége, még az is lehet, hogy több eső esik, ugyanakkor a májusi fagyok megszűnnek, ami a termelés növekedését hozza. Hátha igazuk lesz! Az interneten olvasni olyan feltételezéseket, hogy a század végére Magyarország éghajlata olyan lesz, mint Firenzéé, ami nem hangzik rosszul. Kérdés, megéri-e ezért az őszi levelek zörgését és az illatos, langyos májusi estéket feláldozni?
Zsen Csen-csin, a Kínai Meteorológiai Tudományok Akadémiájának munkatársa közzétett a világhálón egy tanulmányt, amelyben kifejti, hogy a maga részéről nem tekinti tragédiának a felmelegedést. Azt állítja, a nagy folyami kultúrák kialakulása idején szintén melegebb volt, mint most, és a világ is barátságosabb volt. Ha Kína melegszik, nem lesz olyan mostoha az időjárás az északi tartományokban, és megnő a mezőgazdaságilag hasznosítható területek nagysága.
Lehet, hogy a pekingieknek jobb soruk lesz, de azoknak nem, akik a felmelegedés következtében felerősödő trópusi viharokat elszenvedik (El Nino jelenség). A Mitch hurrikán 1998-ban több embert üldözött el az otthonából, mint a koszovói háború. Az ENSZ Élelmezési Alapjának jelentése szerint ma még csak 20 ország küzd vízhiánnyal, de 2020-ban már 35, 2025-ben pedig 50. A fejlődő országokban ekkor már minden nyolcadik gyerek a vízhiány miatt fog meghalni.
Balogh János akadémikus, akinél kevés tudós ismerte jobban az ökológiai változások csínját-bínját, azt szokta volt mondogatni: arról kellene meggyőzni a világ vezetőit, hogy jó üzlet megmenteni a Földet. Hátha végre megértik.
volodimir zelenszkij
Ali Baba mégsem távozott?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!