Február tizenkettedikén adta át ifjabb és idősebb Jónás Csaba az öt plusz egy millió forintot Csonka Gábornak, a szocialista párt „egyszerű” tagjának, hogy politikai kapcsolatai révén elintézze, a vállalkozókat fizesse ki a hatodik kerületi önkormányzat – tártuk fel lapunk tegnapi számában. Csonka – a vállalkozók elmondása szerint – azt állította: a párt segítsége nélkül nem fognak követelésükhöz hozzájutni. A lapunk birtokába került igazgatósági vizsgálati jelentés szerint az ügylet másnapján a vagyonkezelő rt. pénzét, 137 millió forintot a vezérigazgató helyettese valóban egy bérelt banki trezorba „menekítette” a hivatalos számláról, hogy a cég kibújhasson egy 183 millió forintos, azonnali fizetési kötelezettség teljesítése alól. Ettől a pillanattól valóban fennállt a lehetősége, hogy az rt. a neki tetsző sorrendben és mértékben fizesse ki a vállalkozásokat, amelyeknek tartozott.
A trezorból a pénz nagy része, 120 millió forint a nyár elejére – a szocialisták által delegált új vezérigazgató közreműködésével – eltűnt. Ispánki Lászlót – Jónásék elmondása szerint – Csonka Gábor többször is úgy emlegette, mint „jó emberét”, aki segít elintézni a dolgokat. A pénz sorsa a mai napig ismeretlen. Úgy tudjuk, Ispánki az rt. egyes vezető beosztású tagjainak nemrégiben elismerte felelősségét. A magát megnevezni nem kívánó informátorunk szerint azonban fennáll a lehetősége, a volt vezérigazgató esetleges beismerésének célja, hogy másokat fedezzen, és hogy az eltűnt pénzt – legalábbis nagy részét – talán nem is rajta kellene keresni.
Ispánki Lászlónak többször felajánlottuk, hogy fejtse ki véleményét, de megkeresésünkre nem válaszolt. Azonban tény: az igazgatóság a vagyonvesztés körülményeit feltáró jelentése szerint mások mellett Fürst György szocialista alpolgármestert is felelősség terheli a történtek miatt. Úgy tudjuk, a felügyelőbizottság vizsgálati jelentése az alpolgármester szerepével kapcsolatban még szigorúbban fogalmaz, és felveti Verók István polgármester felelősségét is. Értesüléseink szerint a felügyelőbizottság szintén szocialista elnöke eredetileg az alpolgármester és a polgármester számára jóval kedvezőbb jelentéstervezetet nyújtott be, ám a többség leszavazta. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság által készített dokumentumok ma kerülnek a képviselő-testület elé.
Ki mire jogosult?
A súlyos, 120 millió forintos vagyonvesztést okozó praktikák februárban kezdődtek, és július végéig zavartalanul folyhattak annak ellenére, hogy a könyvvizsgáló már május elején hivatalosan jelezte aggályait.
A vagyonkezelő igazgatóságának jelentésében olvasható: a társaság új vezérigazgatója, az MSZP által delegált Ispánki László és helyettese, Kováts Ferenc január 29-én tudta meg, hogy még novemberben 183 millió forintos kötelezettségvállalási nyilatkozatot írt alá az előző vezérigazgató, ami alapján a Construm Kft. a leszámlázott és elvégzett munkák fejében azonnali inkasszót nyújthat be az rt. ellen. A követelés jogosságát az új vezetés természetesen vitatta, de a Construmon kívül még mások is – köztük Jónásék – szerették volna behajtani munkadíjukat a cégen. A vagyonkezelőnél uralkodó viszonyokra jellemző, hogy ez időben – a jelentés megfogalmazása szerint – egy „kevéssé ismert bankszámlán koncentrálták a társaság vagyonát”. De hogy az inkasszót semmiképpen ne lehessen végrehajtani, február 13-án, a vezérigazgató távollétében, helyettese és két alkalmazott a számláról felvettek 137 millió forintot, a pénzt egy bérelt banki trezorban helyezték el. A szerződés szerint a széf kinyitása csak hármójuk közül kettő jelenlétében történhetett volna meg. Ispánkit helyettese a trezorügylet másnapján tájékoztatta a történtekről, akinek nyilván nem voltak kifogásai. Fürst György szocialista alpolgármester 19-én Ispánki kérésére írásban járult hozzá, hogy az rt. a pénzforgalom bonyolításában a „jogviták elrendeződéséig eltérjen a szokásos banki eljárástól”. Fürst – állítása szerint – azonban nem tudta, hogy pontosan mire ad felhatalmazást. Ez csak júliusban, a botrány kirobbanásakor derült ki számára. A vizsgálati jelentés szerint azonban eleve nem volt joga a hozzájárulás megadásához, de felelős azért is, mert nem tájékoztatta a polgármestert, az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot sem. Ispánki még azon melegében, 18-án módosította a trezor bérleti szerződését, akképpen, hogy a továbbiakban csak ő férhessen hozzá a széf tartalmához – gyakorlatilag sajátjaként kezelve az rt. vagyonát. Hogy pontosan milyen pénzmozgásokat bonyolított le, nem lehet rekonstruálni, mivel a bank csak azt regisztrálhatta, hogy mikor kérte a trezor megnyitását.
Vontatott ügymenet
A teljes mértékben szabályellenes pénzkezelési gyakorlat azért folyhatott hónapokig zavartalanul – állapítja meg a jelentés –, mert az rt.-nél egészen májusig nem volt olyan könyvvizsgáló, aki jogosult lett volna a cég idei gazdálkodásának vizsgálatára. A jelentés szerint mind az igazgatóságot, mind a felügyelőbizottságot felelősség terheli azért, mert „nem kényszerítették ki”, hogy a vezetőség eseti megbízási szerződést kössön az első negyedév könyvvizsgálatára. A végül májusban megválasztott könyvvizsgáló júniusi jelentésében tárta fel, hogy akkor már 146 millió forintot tart a cég trezorban, és megállapította azt is, hogy a pénzt azonnal vissza kell helyezni a számlára. Annál is inkább logikus lett volna a lépés, mivel a Construm már májusban megkapta az utolsó részletet is az önkormányzat tartozásából – ahogyan Jónásékhoz is akkoriban érkezett az utolsó utalás –, tehát az inkasszó veszélye, amivel a széf megnyitását indokolták, nem állt fenn.
Az igazgatóság elnöke július elsejére összehívta az igazgatóság ülését, amelynek napirendi pontjai között szerepelt a trezorügy, ám a szocialista delegáltak – különös módon – távol maradtak, így a grémium határozatképtelen volt. A vizsgálati jelentés szerint a távolmaradókat felelősség terheli, mivel ezzel megakadályozták az azonnali beavatkozást. Az igazgatóság SZDSZ-es elnöke, Reményi János két nap múlva szólította fel Ispánki vezérigazgatót, hogy a 146 millió forintot azonnal tegye vissza a trezorból az rt. számlájára, de ez nem volt kötelező érvényű. Így fordulhatott elő, hogy Ispánki, a vizsgálati jelentés szerint, július nyolcadikán még – utoljára – felkereshette a trezort, amiben akkor még vélhetően volt pénz. Végül a július 15-i, immár határozatképes igazgatósági ülésen döntés születik: Ispánki, az elnök és egy ellenzéki delegált másnap közösen elmegy a bankba, és a trezor tartalmáról címletenkénti leltárt vesznek fel. Ám mire az elnök és kollégája odaért, Ispánki már kiürítette a trezort, és a pénz megszámolásához semmiképpen nem járult hozzá. A következő napon mindössze 26 millió forint érkezett meg az rt. számlájára, a hiányzó 120 millió sorsa máig ismeretlen. Egy hét múlva lejárt Ispánki vezérigazgatói megbízatása, azóta nincs vezérigazgatója az rt.-nek. Förstner Pál lett az igazgatósági új elnöke, aki nem írta alá az átadás-átvételről szóló jegyzőkönyvet, éppen a 120 milliós hiány miatt. Csak újabb egy hét elteltével nyittatta ki Reményi a trezort, a fideszes Tátrai Eszter igazgatósági tag és banki dolgozók jelenlétében. A széf teljesen üres volt. Ezután tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen.
Tragikus vagyonvesztés
A vizsgálati jelentés megállapítja: mivel a széfhez csak Ispánki férhetett hozzá, logikai úton nem lehet más következtetésre jutni, mint hogy a hiányért ő a felelős. De a jelentés határozati javaslatában elmarasztalja a felügyelőbizottság elnökét, az MSZP-s Balog Gábort, aki már július nyolcadikán értesült a trezor létéről, ám nem tett semmit. Az érdemi intézkedések elmaradása miatt felelősség terheli az igazgatóság új elnökét, Förstner Pált is, mivel ő sem tett semmit, hogy az átadás-átvétel meghiúsulása után meggyőződjön a trezor tartalmáról. A jelentésben az is olvasható: Fürst György szocialista alpolgármester a július 15-i – végre határozatképes – igazgatósági ülésen azt szorgalmazta, hogy az igazgatóság csak személyi kérdésekkel foglalkozzon, ráadásul a trezorügyletre vonatkozó tények ismeretében sem tette meg az illetékes alpolgármestertől várható intézkedéseket.
Az igazgatóság a vizsgálati jelentés tanulságai alapján feljelentéskiegészítést tesz a számviteli szabályok megsértése és hűtlen kezelés miatt. A 120 milliós kár megtérülése érdekében polgári és munkaügyi peres eljárást kezdeményeznek.
Hassay Zsófia, a Fidesz önkormányzati frakcióvezetője úgy véli: a sikkasztásgyanús ügy összefoglalóan jellemzi az MSZP–SZDSZ-koalíció eddigi működését a kerületben, s bizonyítja, hogy a vagyonkezelő rt.-nél micsoda káosz alakult ki, miután gyakorlatilag a teljes személyi állományt politikai alapon lecserélték. S hogy a visszaéléseket végül nem sikerült eltussolni, abban nagy szerepe volt a felügyelőbizottság és az igazgatóság ellenzéki tagjainak.
A 120 millió trükkös eltüntetése miatt a hatodik kerületi társasházak lakóin csattan az ostor. Lukácsa Sándor, a terézvárosi társasházi képviselők egyesületének elnöke elmondta: az önkormányzat, a tulajdonában álló lakások után hat hónapi közös költséggel tartozik. Ez az összeg éppen 120 millió forint körül van. Emiatt sok társasház kerülhet nehéz helyzetbe, mivel nem tudják kifizetni a közüzemi szolgáltatókat, a víz- és a csatornadíjat. A szolgáltatók a folytonos késlekedés miatt türelmüket vesztették, és immár kétséges, hogy megadják-e az újabb részletfizetési kedvezményeket. Az önkormányzat adóssága, illetve a vagyonvesztés várható következményei komoly gondokat okozhatnak a felújítási pályázatok során is, hiszen a kerület sem a rá eső tulajdonosi részt, sem az önkormányzati részt nem tudja kifizetni. Így pedig nagyon nehéz szerződni a kivitelezőkkel. Holott számos halaszthatatlan munka vár elvégzésre: veszélyes állapotú függőfolyosók javítása, elavult gázvezetékrendszerek cseréje, hiszen a nyakunkon a tél…
Verók István polgármester – aki tudomásunk szerint két ciklussal ezelőtt maga is ült a vagyonkezelő vezérigazgatói székében – úgy véli: az igazgatóság jelentése a felelősség tekintetében több egyoldalú megállapítást tartalmaz. Mint mondta, a 120 milliós veszteség tragikusan érinti az önkormányzatot, de bízik benne, hogy a pénz visszaszerezhető…
A rendőrség sikkasztás gyanúja miatt nyomoz a terézvárosi vagyonvesztés ügyében.
***
Tíz ellenzéki kérdés. A terézvárosi önkormányzat polgári koalíciójának frakciója a sikkasztásgyanús ügy kapcsán az Országos Sajtószolgálatnak küldött közleményében megállapítja: több mint két hónapja derült fény a bűncselekményre, de az elkövető még mindig szabadlábon, a társairól pedig semmi információ. Éppen ezért – írják – szerintük jogosan vetődnek fel az alábbi kérdések:
1. Van-e összefüggés a pénz eltűnése és a brókerbotrány kirobbanása között?
2. Van-e összefüggés a pénz és az alvilág pénztárnokának eltűnése között? Verók István polgármester (MSZP) és Kisbandi jogi képviselője ugyanaz a személy?
3. Azért van Ispánki vezérigazgató még szabadlábon, hogy a nyomozást segítse a „felső” kapcsolatok felderítése érdekében?
4. Miért adott Verók polgármester és Fürst alpolgármester (MSZP) engedélyt jogellenesen Ispánki vezérigazgatónak, hogy a törvényes pénzkezelési szabályoktól eltérjen, amivel a bűncselekmény elkövetését támogatták? Egy inkasszó elkerülésére hivatkoztak, de ez bizonyítottan rossz indoknak bizonyult. Miért nem a kerület társasházainak fizették ki inkább a több száz milliós tartozást, ahelyett, hogy Ispánkit a pénz elcsomagolásában segítsék?
5. A kassza kiürítésével azt is elérték, hogy a hónapok óta ki nem fizetett vállalkozókat zsarolni lehessen azzal, hogy ellenszolgáltatás ellenében majd őket fizetik ki elsőként. Ilyen ügyben kezdeményeztek-e eljárást?
6. A részvénytársaság felügyelőbizottságának elnöke, Balog Gábor (MSZP), egy hónappal a sikkasztás napvilágra kerülése után miért csak azt tartotta fontosnak, hogy az rt. SZDSZ-es elnökét leváltassa?
7. Június 19-én, a képviselő-testület ülésén Verók polgármester és Fürst alpolgármester elkeseredett küzdelmet folytatott azért, hogy Ispánki vezérigazgató ideiglenes kinevezését meghosszabbíthassák. Ez három nappal a könyvvizsgáló leleplező anyagának ismertté válása után történt. Sikertelenül próbálkoztak, és még a koalíciós partnerrel történő szakítást is felvállalták. Mi indokolta?
8. Ispánki vezetői megbízatásának sikertelen megszavaztatása után miért nem gondoskodott Verók polgármester rendkívüli testületi ülés összehívásáról és új vezető kinevezéséről, hiszen július 23-án lejárt Ispánki 6 hónapos mandátuma, és nincs vezetője a részvénytársaságnak, ami a működésképtelenséget jelenti. (Az rt. elnöksége nem járhat el olyan operatív ügyekben, mint a vezérigazgató.)
9. Ispánki László mint az MSZP prominense még mindig a párt ellenőrző bizottságának elnöke? (A párt fegyelmi ügyei is hozzá tartoznak.)
10. Miért olyan személy kinevezését követelte Verók polgármester, aki ellen már akkor eljárás volt 15 milliós sikkasztás miatt?
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Ilyen az igazi csapatmunka! + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!