Az OTP növelte piaci súlyát

Kezelt vagyonának nagysága alapján az OTP Alapkezelő Rt. piacvezető a pénztárpiacon, a pénzügyi szolgáltatások szinte minden területén, így a vagyonkezelés terén is stabilan tartja ezt a pozícióját az OTP-csoport. A vagyonkezelési üzletágon belül a befektetési alapok képviselik a legnagyobb súlyt, de az alapkezelő által kezelt pénztári vagyon növekvő részt tesz ki – mondta el Szalai Sándor, az alapkezelő értékesítési igazgatója. Az OTP-csoport összesen 726 milliárd forintnyi vagyont kezel, a július 31-i adatok szerint. Ebből 13 milliárd forintot a csoport ingatlanalapját kezelő leányvállalat gondoz, a fennmaradó 713 milliárd az OTP Alapkezelő Rt.-nél van. Legnagyobb hányada – 518 milliárd forint – a hét befektetési alapban található. Az alapkezelőt megbízó pénztárak részére 173 milliárd forintnyi portfóliót gondoznak. További 22 milliárd forint, az egyéb vagyonkezelői szerződések értéke.

A további növekedésnek több forrása van: egyrészt a növekvő bérekkel arányosan több befizetés érkezik a magánpénztárakba, a lakosság jövedelmének javulása mind többek számára teszi lehetővé az öngondoskodást az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakon keresztül, ráadásul a magánpénztári befizetések kulcsa a törvényben meghatározott mértékben emelkedik. (Tavaly hat, idén hét, jövőre nyolc százalékot fizetnek a magánnyugdíj-pénztártagok a jövedelmükből a pénztárba.) Az is segítette az ágazat fejlődését, hogy ez év elejétől a pályakezdőknek kötelezően választaniuk kellett magánnyugdíjpénztárt.

Kimutatható a pénztárak súlyának növekedése az OTP Alapkezelő számaiban is: amíg a múlt év végén a vállalkozás által kezelt öszszes vagyon 74 százaléka volt a befektetési alapokban és 22,5 százalékot tettek ki a pénztártagok számláin lévő megtakarítások, addig a július 31-i adatok szerint az alapok már „csak” 73 százalékot, a pénztárakban lévő vagyonelemek pedig 24 százalékot képviseltek. A jogszabályváltozások mellett a hozamok is a pénztárakban lévő vagyont gyarapítják, hiszen – a jelenleg még alacsony súlyt képviselő egészségpénztárak kivételével – tíz évnél hosszabb a befizetési időszak, s csak ezt követően kerül sor a pénztári szolgáltatásokra. A legelső hazai nyugdíjpénztárak idén érték el fennállásuk tizedik évét, így a kifizetések egyelőre minimális mértékűek. A nyugdíjpénztáraknak jövőre, valamint 2005-től kell majd felkészülniük a járulék-, illetve az egyösszegű kifizetések tömeges kérelmére.

A tíz évnél hosszabb befektetési időhorizont a pénztárak számára lehetővé tenne magasabb arányú részvénykockázat vállalását, hiszen a szakértők szerint hosszú távon a részvényhozamok felülmúlják a kötvényhozamokat. Ezt a véleményt osztja Szalai Sándor is: „Amíg a nemzetközi gyakorlatban a 30 százalékos részvénykitettség jellemző a pénztári portfóliókra, de nem ritka az ötvenszázalékos arány sem, addig idehaza a pénztárak 10-20 százaléknál nagyobb vagyonhányadot nem tesznek részvényekbe.