Sokak, köztük Burgenland tartományi parlamentjének több vezetője is úgy véli, ennek az eseménynek a kapcsán vizsgázik a magyar demokrácia, hiszen kiderül, milyen súllyal esik latba a lakosság akarata. Mint ismeretes, a történelmi Savaria mellett és a tavaszig örökségvédelem alatt álló, gazdag régészeti emlékekkel büszkélkedő, még érintetlen vidékén egy szűk gazdasági elit lignitbánya megnyitására és egy erre épülő erőmű létrehozására szeretne engedélyt szerezni. A terv nem új keletű, a hetvenes-nyolcvanas években már előrehaladott tárgyalások folytak az akkori burgenlandi és magyar vezetők között, de végül – főként az osztrák tiltakozások miatt – nem lett belőle semmi.
Húsz év elteltével egy társaság most újra előállt a Balaton nagyságú lignitmező kiaknázásának ötletével. Arról azonban nemigen beszélnek, hogy a lignit mellett szép summát hozna a társaság konyhájára az a 18 millió köbméter kerámiaagyag, 274 millió köbméter homok és nyolcmillió köbméter kavics, amely amolyan melléktermékként kerülne elő ebből a földből. A lignit bányászata, amelynek már a múltban készült tanulmányok szerint is alacsony a fűtőértéke, gazdaságtalan volna, de arról már kevesebb szó esett, hogy a külszíni fejtéssel járó por – és különösen az erőmű – súlyosan veszélyeztetné a környezetet, tönkretenné a tájat és beláthatatlan károkat okozna az ott élők egészségében, a puszta megélhetésükről már nem is beszélve. Fontos feleleveníteni, hogy a hetvenes években készült bányanyitási tervek szerint két települést egyszerűen eltüntettek volna a föld színéről. Most csak a zaj és a por űzné el az embereket otthonukból, a szőlőtőkék, művelt földek, kerékpár- és borutak helyett tájsebek éktelenkednének a vidéken, s a kékfrankos és számos ritka borfajta hazája, az egyedülálló természeti és kulturális értékek pusztulásra ítéltetnének.
Mindez elég ok arra, hogy Vas megye összes polgármestere egy emberként álljon ki azért, hogy megakadályozza a környezetrombolást. Ezért a megyei közgyűlés vezetői úgy döntöttek, hogy a Nardára tervezett lakossági tiltakozás napján itt tartják kihelyezett ülésüket. Ezen nemcsak a megye és Szombathely összes vezetője, a környék országgyűlési képviselői, hanem Burgenland tartomány parlamentjének elnökei és megjelentek.
A Vas Megyei Közgyűlés az Országgyűléshez felterjesztendő határozati javaslatot fogadott el. Ebben kezdeményezi, hogy az országos területrendezési tervről szóló, 2003. évi, XXVI. törvény újra egészüljön ki a tavasszal törölt „a kulturális örökség szempontjából kiemelt térségövezet” meghatározással, és rögzítsék, hogy „a kulturális örökségvédelmi térséggé nyilvánított övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható”.
A megyei közgyűlés ugyanakkor felterjesztéssel él, és szakmai állásfoglalást kér a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, hogy a Kőszegszerdahely, Bozsok, Gencsapáti, Perenye, Bucsu, Szombathely, Sé, Torony, Dozmat, Narda, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Ják, Nárai térségében tervezett külszíni lignitkitermelés, s a kapcsolódó létesítmények üzemeltetése veszélyezteti-e az ott lévő, védendő kulturális örökséget, valamint biztosíthatók-e a tájvédelmi és környezeti érdekek, figyelemmel a tevékenység határon átnyúló hatására is.
A gyűlésen megjelent a Szombathelyről származó Hende Csaba, az MDF Vas megyei országgyűlési képviselője, a polgári körök koordinátora, aki szerint mindent meg kell tenni azért, hogy megakadályozzák ezt az igen gyanús tulajdonosi kapcsolódású társaságot, a Nógrádszén Kft.-t abban, hogy „ezt a bűntényt elkövesse”. Ezért javasolt egy kiegészítést a közgyűlés által előterjesztett határozati javaslathoz, amely pontokba szedve rögzíti, mit kell tenni azért, hogy ez a terv meghiúsuljon. – Láttunk már furcsa bírói ítéleteket, s hiába cseng édesen az ügy mellé álló szocialista képviselők és politikusok szava, édesebben cseng a guruló dollárszázmilliók hangja – vélelmezte, majd hozzátette: – A helyi képviselők nem tudják meggyőzni saját párttársaikat arról, hogy ne szavazzák meg a tervet ellehetetlenítő törvénymódosítást. Valószínűleg soha nem tudjuk meg pontosan annak a hátterét sem, hogyan sikerült a törvényből kiszavazni a terület örökségvédelméről szóló passzust. Sok olyan döntést hoz a parlament, amelynek akkor nem igazán látni az összefüggéseit egy konkrét üggyel. A folyamatot feltehetően az indítja el, aki ezt tudja, de ezt sokszor nehéz utólag kideríteni. Nyilván rendkívül befolyásos a Nógrádszén Kft., ami abból is látszik, hogy Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára a közelmúltban levelet írt az ügyben Markó Péternek, a megyei közgyűlés elnökének. Ebben felhívja a figyelmet arra, hogy az ügy elbírálásakor tekintetbe kell venni az ország hosszú távú energetikai helyzetét is. Ez a burkolt fenyegetés talán arra irányult, hogy ezt a borzadályt meg kell engedni? Nekünk azt kell megmutatnunk, hogy elszántabbak vagyunk, mint a Nógrádszén Kft. Történjen bármi akár a bíróságon, akár a parlamentben, mi akkor sem engedjük meg a bánya megnyitását. Ez azt jelenti, hogy – szokatlan módon – a megye vezetői élére állnak annak a polgári engedetlenségi mozgalomnak, amely ezt megakadályozza. Legyen tisztában ez az off shore cégekkel megtámogatott kft. azzal, hogy felesleges költségekbe vernie magát, a tervét nem válthatja valóra sem ma, sem holnap. Kíváncsi vagyok Persányi Miklós miniszter úr felszólalására, mert nem a megértésére számítunk, hanem arra, hogy környezetvédelmi miniszterként jelentse be: ha ez a természeti környezet visszafordíthatatlan pusztulását, az emberek egészségének károsítását eredményező terv megvalósul, lemond a hivataláról. Ebben az ügyben semmiféle hímezés-hámozás nem fogadható el a kormányzat részéről – jelentette ki Hende Csaba.
Erwin Schrantz, Burgenland tartományi parlamentjének második elnöke örült annak, hogy minden Vas megyei képviselő kiállt az erőmű építése ellen, hiszen a nyolcvanas években Ausztriában már egyszer sikerrel járt egy ilyen tiltakozás. – A demokráciában nem lehet a lakosság akarata ellen ilyen létesítményeket építeni. Fontosnak tartom, hogy az itt élők megértsék, milyen sokat tehetnek saját érdekükben, hiszen ellenükben nem válhat valóra ez az ökológiára és ökonómiára egyaránt veszélyes terv – mondta.
Délután kettőkor az Ausztriával határos Nardán megnyílt a zöldhatár, amelyen át transzparensekkel, például „Közösen vagyunk erősek” feliratú táblákkal felszerelkezett burgenlandiak ezrei érkeztek a három órakor kezdődő demonstrációra. Ám az elmúlt három hét alatt már harmincezren aláírásukkal is tiltakoztak a bányanyitás és az erőmű építése ellen. Az esemény nyitányaként a tiltakozó nagygyűlésnek helyet adó Narda polgármestere, a szombathelyi Savaria Múzeum igazgatójaként a kulturális örökségért hivatalból is aggódó, s a több civil szervezet támogatásával létrejött Vasi Lignitszelídítők Egyesületének elnöke, Horváth Sándor a közeli erdőre mutatott, s megkérdezte: „Akarjuk-e, hogy ez az erdő eltűnjön, és helyére erőmű épüljön?” Az egybegyűltek természetesen egyöntetű nemmel válaszoltak, hiszen mindnyájan ez elleni tiltakozásuk miatt érkeztek ide nemtől, kortól és pártállástól függetlenül. Ebben a kérdésben a politikusok és a civilek egyaránt betemették a közöttük húzódó árkot. Az eseménynek helyet adó focipályán „Az erő velünk van” vörös pólójában virító baloldali ifjúság képviselői éppúgy megjelentek, mint az „Ott nyiss bányát, ahol számlát” feliratú táblákat magasba tartó jobboldaliak.
Markó Péter, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke örömét fejezte ki, látván, mennyien eljöttek, hogy ezt „az őrült tervet elutasítsák”, s ha a jogi eszközök kimerülnének, megakadályozzák annak megvalósulását. – Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen – idézte Széchenyi István szavait.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter ismertette a hallgatósággal a tényeket, amelyek szerint a Nógrádszén Kft. 2001-ben kutatófúrásokra kért engedélyt a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatóságától, majd az igazgatóság és az érintett önkormányzatok elutasító állásfoglalása nyomán a veszprémi bányahatóság a kérelmet elutasította, az Országos Bányászati Hivatal pedig helybenhagyta ezt. A kft. fellebbezett a döntés ellen, így az ügy a Veszprémi Megyei Bíróságon van, amelynek döntését sem a miniszter, sem a lakosság nem befolyásolhatja. A per során azonban minden érintett érvelhet az álláspontja mellett.
Személyes véleménye szerint a lignitbánya bárhol legyen is, hatalmas sebet üt a tájon, a lignit elégetése pedig egyike a környezetre legártalmasabb energiatermelési módoknak. Az égetés során szén-dioxid kerül a levegőbe, amely hozzájárul a klímaváltozást előidéző üvegházhatáshoz, a keletkező salak pedig tönkreteszi a talajt. – Ennek az országnak olyan energiákra van szüksége, mint a nap, a szél, a föld melege, és a jövőben ezek fejlesztésének kell helyet adni – mondta, majd a magyar táj egyik legszebbikének védett növény- és állatvilágát, értékes régészeti emlékeit vette védelmébe. Politikusként, a tárca nevében kijelentette:
– Mi azt gondoljuk, hogy ezen a vidéken az emberek, a táj és a természeti értékek sérelme nélkül nem lehet bányát létesíteni. Ezért, ahogyan eddig, a jövőben is minden lehetséges és törvényes eszközzel megakadályozzuk azt, hogy újabb, gyógyíthatatlan sebet üssenek a magyar tájon, ahol nincs helye lignitbányának.
Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke elmondta: először fordult elő, hogy osztrák vezető meghívást kap a megyei közgyűlésre, de csak együtt akadályozhatják meg, hogy ez az erőmű megépüljön. Nagyszerű dolognak tartja, hogy itt három nemzetiség – a magyar, az osztrák és a horvát – összefogása valósult meg. Feltette a kérdést, vajon miért gondolják egyesek, hogy ami húsz évvel ezelőtt gazdaságtalan volt, most nem az? Európa-szerte megfigyelhető, hogy abbahagyják a barnaszén fejtését, mert nem kifizetődő, s ehelyett a megújuló energiatermelésre térnek át. – Az utóbbi időben nem csak szóval, hanem tettekkel is kifejeztem tiltakozásomat az erőmű és a bányanyitás ellen. Tájékoztattam az osztrák környezetvédelmi miniszter asszonyt arról, hogy ezen erőmű létrehozásának megakadályozása nemcsak Burgenland, hanem egész Ausztria érdeke. Tárgyaltam Markó Péter megyei elnök úrral, és levelet írtam Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak, amelyben felhívtam a figyelmét arra, miért nem támogatja Burgenland ezt tervet.
Az eseményen megjelent Illés Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz környezetvédelmi tagozatának egyik vezetője, aki elmondta, hogy a kormány 2002. végén az Országgyűlés elé terjesztette az országos területrendezésről szóló törvény tervezetét, amelynek a 15. paragrafusa kimondta, hogy azokon a területeken, ahol kulturális örökség, vagy a táj védelme indokolttá teszi, felszíni bányaművelés nem lehetséges. Hirtelen, az utolsó pillanatban ennek a törvénynek a tárgyalása kapcsán az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága elfogadott egy módosító indítványt, amely megsemmisítette ezt a paragrafust. – Felmerül a kérdés, miként lehetséges, hogy ezt az indítványt a többség elfogadta, miközben egyetlen vasi képviselő sincs abban a bizottságban, s valószínűleg nem is tudtak róla. Ez úgy ment keresztül a parlamenten, hogy csak néhányan tudták, mi a szándékuk ezzel, s azok irányították. Ezt a törvénytervezetet a jelenlévők közül ketten nem szavaztuk meg. Gyimesi József vasi képviselőként és jómagam, mint környezetpolitikus nem vettünk részt a végszavazásban. Azt látom, hogy a helybéli politikustársak is azután bátorodtak fel, miután látták a civil összefogást, a nagyarányú tiltakozást. Szerintem a háttérben olyan politikusok lehetnek, akik nem ilyen gyűlésekre járnak, hanem fehér asztal mellett képviselik saját gazdasági érdekeiket, szem előtt tartva a hozzájuk kötődő érdekcsoportok jólétét is. Itt kemény küzdelemre kell számítani az elkövetkezendő egy-másfél évben, ez az ügy az ország legfontosabb természetvédelmi kérdésévé válik. Egyes hírek szerint a kutatófúrások egyikét-másikát titkosították, ami azt sugallja, hogy esetleg más – urán, gallium – árványvagyon is található ezen a területen. Ennek kitermelése pedig óriási lehetőség annak, aki a jogot megszerzi. És el tudom képzelni, hogy uniós csatlakozás, ellenkezés ide vagy oda, lehetnek európai vagy tengerentúli vállalkozók, tőkések, akik vagyonokat fektetnének be ebbe az üzletbe, miként erre már láttunk példát másutt is. Itt van mindjárt a Tiszát is beszennyező kalandortőke vállalkozása a Veres-patak mentén.
A rendezvényen felszólalt Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Szombathelyre költöző Csókay András idegsebész, számos sportoló és közéleti személyiség.
A szomszédos országból érkezett vendégek nem csupán szolidaritásukról biztosították az egybegyűlteket, hanem megígérték: végső esetben Brüsszelig viszik a vasi lignitbánya ügyét.
orosz-ukrán háború
Elsöprő erejű támadásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!