Ellenezték a brókerrendeletet

A Magyar Nemzet információi szerint az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenezte azt az ez év január 1-jétől hatályos kormányrendelet-módosítást, amely lehetővé tette, hogy a brókercégek ne csupán a nekik megbízást adó ügyfél hitelintézeténél vezetett bankszámlájára utaljanak pénzt. Ez a módosítás könnyítette meg azt a pénzmosási tranzakciót, amellyel a nyomozóhatóság Kulcsár Attilát gyanúsítja.

Mint arról korábban beszámoltunk, az ominózus jogszabály csupán annyiban módosult, hogy amíg az eredeti rendelet szerint „az ügyfélszámláról kizárólag befektetési szolgáltatás igénybevételével összefüggően, illetve – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – addig a számlatulajdonos nevére szóló, hitelintézetnél vezetett bankszámlára történhet átutalás”, a módosított rendelet már akármilyen bankszámlára megengedi azt.
E jogszabály-módosítás – lapunk információi szerint – szerves egységet alkot ama adótörvény-módosítással, amely ez év januárjától eltörli a tőzsdei értékpapír-tranzakciók nyereségének adóját. Ugyanis ez a jogszabály-módosítás tette lehetővé, hogy a kormány által alkotott jogszabály megengedje a tetszőleges bankszámlára való utalást.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a jogszabály-módosítással nem értett egyet az igazságügyi tárca és a pénzügyi felügyelet sem. Úgy tudjuk, Bárándy Péter igazságügyi miniszter és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnöke is a pénzmosás veszélye miatt tartotta aggályosnak a módosítást. Információink szerint a pénzügyi felügyelet a szakmai egyeztetéseken mindvégig ellenezte a változtatás megtételét, jóllehet a tőkepiaci szereplők számára gyorsabb ügyintézést tett lehetővé a módosítás. Információink szerint ezt a tőzsdei műveleteket meggyorsító rendeletmódosítást használta kétes célokra Kulcsár Attila, a K&H Bank volt ügyvezetője, sikkasztással gyanúsított brókere. Aki mellesleg az úgynevezett kínai fal szabály miatt nem is tölthette volna be egyidejűleg a K&H Equities brókeri állását és a K&H Bank ügyvezető igazgatói posztját. Ezt a szabálytalanságot a bank belső ellenőrzése, illetve a PSZÁF tárhatta volna fel korábban, ha korrekt információkat kapott volna a banktól.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő lapunk megkeresésére részletes választ adott. Eszerint „a jogszabály-módosítást a korábbi rendelkezésnek az a hátránya is indokolta, hogy a kizárólag saját bankszámlára történő utalás megkövetelése a tranzakciós költségek megduplázódását jelentette az ügyfelek számára.” A kormányszóvivő azt állítja, hogy a PSZÁF „az ügyfélszámláról való átutalásokkal kapcsolatban alapvetően technikai problémát vetett fel, de a pénzforgalomért felelős Magyar Nemzeti Bank ezeket az aggályokat nem osztotta.”
Gál J. Zoltán lapunknak írásban elküldött nyilatkozatában leszögezte: a módosítást az előterjesztő Pénzügyminisztérium a PSZÁF és az MNB mellett a Magyar Bankszövetséggel, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével és a Budapesti Értéktőzsdével is egyeztette. A kormány álláspontja szerint a módosítás alkalmazkodik a törvényi előírásokhoz, figyelembe veszi a piaci viszonyokat, és csökkenti az ügyfelek terheit. A kormányszóvivő szerint a módosítást a K&H-üggyel összefüggésbe hozni azért is teljességgel indokolatlan, hiszen a módosított kormányrendelet 2003. január 1-jétől hatályos, és a K&H Bankban a gyanú szerint éveken át folytak a jelenleg kifogásolt ügyletek.
Gál J. Zoltán felhívta a figyelmet arra is, a pénzmosási akciócsoport (FATF) csak 2002-ben vette le hazánkat a kétes eredetű pénzek tisztára mosása elleni fellépésben együtt nem működőnek ítélt államok listájáról, amelyre hazánk az Orbán-kormány idején került fel.
A kormányszóvivői tájékoztatás után ismét megkerestük a PSZÁF-ot, kérve, reagáljon a kormányzati nyilatkozatra. A felügyeletnél megtudtuk: nem igaz, hogy a PSZÁF csupán technikai problémákat vetett fel. Ezzel szemben felhívta a figyelmet a pénzmosás lehetőségének, a befektetői rendszer biztonsági kérdéseire, sőt arra is, hogy a módosítás következményeként sérül az egyenlő elbánás elve a hitelintézetek és a befektetési társaságok tekintetében. A PSZÁF aggályát fejezte ki amiatt is, hogy a rendeletmódosítás megnehezíti a felügyeleti ellenőrzést is.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztályán azt állították a Magyar Nemzetnek: a jogszabály-módosítást nem a Kulcsár Attila-féle ügyletek segítéséért hajtották végre, hanem azért, mert a régebbi jogszabály fölöslegesen korlátozta az ügyfelek mozgásterét, s az a névtelen számlák megszűnésével végképp idejétmúlttá vált. Cáfolták egyben azt az értesülésünket, hogy László Csaba pénzügyminiszter még mint a K&H Bank vezérigazgató-helyettese felügyelte annak idején a bank kifogásolt informatikai rendszerének működését. Leszögezték: a miniszter csupán az informatikai projekt előkészítését felügyelte néhány hónapig.
Lapunk úgy tudja, hogy az ügyészségnél egyelőre nincsen adat arra nézve: a január óta hatályos kormányrendeletet azért hozták volna, hogy Kulcsár szabadon elkövethesse bűncselekményeit. A gazdasági nyomozók szerint ezen a „vonalon” nem lehet bizonyítani a sikkasztást, ám – mint névtelenségét kérő informátorunk megjegyezte – más aspektusból felvetődhet a rendelethozó felelőssége, hozzátéve azonban: nem büntetőjogilag.
***
Tóth András vitatott szerepe
Az APEH Üldözötteinek Szövetsége (APÜSZ) arra kéri az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, hogy vizsgálja meg a titkosszolgálatok esetleges szerepét mindenekelőtt abban, hogy Kulcsár Attila miként távozhatott külföldre, miután önmagára terhelő vallomást tett Tóth András titkosszolgálatokat irányító államtitkárnak. A szervezet szerint különös, hogy a nemzetbiztonsági államtitkár „futni hagyta” a tízmilliárdos nagyságrendű csalással gyanúsított brókert, annak ellenére, hogy ekkor már lehallgatták telefonbeszélgetéseit, és „tájékozottak voltak a bróker ügyeit illetően”. Az APÜSZ szerint tisztázni kellene, hogy Tóth András hivatalos helyiségben és négyszemközt találkozott-e Kulcsárral. További kérdés, hogy az elhangzottakat rögzítették-e, illetve készült-e jegyzőkönyv. Kíváncsiak lennének arra a rejtélyes közvetítőre is, aki létrehozta a találkozót. A nemzetbiztonsági államtitkár jelenleg szabadságon van, közölték lapunkkal munkahelyén, a felvetésekkel a mai nap folyamán kíván foglalkozni.