Finn emlék, irat

Nem igaz, hogy az álom mindenkiből a legrosszabbat hozza ki. Az idő jár, szabad azt álmodni, hogy Helsinkibe érkeztek, pont Szent Iván előtt. Ilyenkor van ott nyár, úgy délután negyed kettő és fél három táján, Turku és Tampere között, egy tó partján. A gép persze késik, a főpilóta nem volt hajlandó elindulni azzal a ruszki géppel, melyet rendes repülőterekre már be se engednek – a tamperei csatlakozás már elment. Szombat van és állami ünnep, ez volt az utolsó gép abba a kisvárosba. Már arra gondoltok, megalusztok egy szállodában, de az információs kisasszony nyájasan fölvilágosít, hogy taxival ingyen elvisznek (a Magyar Légitársaság számlájára persze), ha megfelel. Már hogyne felelne meg! A taxisnak a szeme nem rebben, amikor bemondjátok az úti célt. Pedig jó pár óra még kocsival is az út. Itt minden ég, víz, fa, szikla. Minden. A Juhannus-ünnepre állnak már a három-négy méter magas, karcsú tűzrakások, ezt átugorni nem lehet kis teljesítmény. Talán a vége felé.
Az álombeli barátnőd festő, a férje zenekritikus, van négy gyermekük meg egy kutyájuk, és egy Kacsatópark nevű park szélén laknak. Na persze, a megérkezés. A taxis először kivisz a reptérre, odáig szólt a fuvar, ott aláírod a számlát (8000 márka, a taxis egyhavi keresménye). Láttál már ennél kisebb repteret? Mindegy, a taxis újra bekapcsolja a taxiórát. A városba hajlandó bevinni, de a megadott címre nem, estére haza akar érni. Erkkinek és Virpinek két lakásuk is van a házban, az egyik Virpi műterme, abban laktok.
Még valami. Az álomban nektek van egy fiatok. Nehezen barátkozik össze a háziak szélszőke, tűzrossz, elkényeztetett kisebbik fiával. A Kacsatóparkban fából készült autókat hajtanak, addig van béke. Az álomban te egy olyan könyvtáros vagy, aki újságokba is dolgozik. Angolul írott cikkeidet Szörényi Leventéről, Szabados Györgyről és a még lemeztelenített Muzsikás, Beatrice, az URH és a Bizottság együttesekről Erkki fordítja finnre, és szép summákat fizet érte a lapja. Úgy hat-nyolcszor annyit, mint itthon.
Finnország gazdag. Nem késte le a komputer-repülőgépet, a hifi-vonatot. Erkkiék meghívnak egy barátjuk esküvőjére, amelyet az itt szokásos módon a háznál áld meg a pap. A kínaivörös vonat oldalára és minden ablakára ezt írták: AIDS ON TAPPAVA TULIAINEN. Mit értesz belőle, lássuk. Valamikor, réges-régen, mikor még sas ült a bércen, tanultatok vala ti finnül. Egy év múltán gagyogtatok is valamit. Pedig egy végződés megváltoztathatja a tövet is, és ezerszer több toldalék van, mint a magyarban. Körülbelül kétszáz szó lehet, ami első látásra rokon szónak tűnhet. Az AIDS az ugye ismert. Nem? Nem baj. Az ON az valami töltelékszó, hogy még dallaaamosabbban, rrritttmusosabbbann szóóljonn az a nyelv. TAPPAVA az valami gyilkolás – a TULI az tűz… Na akkor az embernek megmondja a barátnője, hogy megvendégelést jelent a szó. Azért a megvendégelés se kutya, véreim! Figyelmen kívül hagyni (jättää huomioon ottamatta) a MEGSZENTSÉGTELENÍTHETETLENSÉGESKEDÉSEITEKKEL-t nem lehet, de itt a középmezőnyben végezne.
Az esküvőn van egy szoba, ahova csak férfiak mennek be, és csak négykézláb jöhetnek ki. A világ legfinomabban főzött vodkájával tele az asztal. Itt az ivás becsület és dicsőség dolga, ezért is kapni olyan nehezen. A padló és az asztal közt nincs megállás. Beszélgetni – az elején – azért még lehet. Egy cinikus magyar mondotta, amikor a finnek ártatlanságáról, tisztaságáról lelkesedtél neki:
Az igaz, hogy a finneknek nincs hátsó gondolatuk. De első se nagyon.
Ez persze baromság. Errefelé a könyvtárak újak, de szépek és tehetősek. Együtt padlóztok Jannal, aki irodalomkritikus. Ez is egy foglalkozáás. Jan szúrósan okos: olyan folyékonyan beszél angolul, mint te franciául, és franciául meg úgy, ahogy te csak angolul. Egy nyelv akcentusai! Kínaiul nem beszél, talán mert Pekingben született.
Másnap elmentek sétálni, ami itt erdőjárást jelent a tóparton. A finnek építészete! Az eleven fát beépítik a házba. A kavicsok! Egy hatalmas sziklát karvastagságú gyökereivel leigázott egy fenyőfa. Földtelen János: csupaszon áll a sziklán. Ez a finn szívósság, a szíszu. Itt élned vagy halnod kell, a fél évig tartó éjszakában is.