Hiányzó motorvonatok a MÁV-hálózatról

Október–novemberre ígéri a MÁV Rt. a mellékvonali Bz-forgalom teljes helyreállítását. A januári teljes leállás miatt jelenleg még nyolc vasútvonalon nem közlekednek a motorvonatok, a javításokból adódó anyagi kiadások is jelentősek.

Eddig több mint kétszázmillió forintjába került a MÁV Rt.-nek a döntően mellékvonalakon közlekedő Bz típusú motorvonatok megjavítása, amiket januárban vontak ki a forgalomból egyik napról a másikra. Az ügy előzménye, hogy a MÁV Rt. idén január 23-án mind a 259 Bz motorvonatot kivonta a forgalomból, és az utasok a vasúttársaság vezetőinek döntéséről csak a reggeli órákban értesültek, miközben várakoztak az állomáson a szerelvényekre. A MÁV hirtelen rendelkezése 520 települést és tizenegyezer utast érintett. Indokként elmondták: a január 7-én keződött vizsgálatok során a Bz motorkocsik közül – a szerelvények egy motor- és két személykocsiból állnak – kilencvenháromnál fedeztek fel tengelyrepedést. A vasúttársaság ezt úgy kommunikálta, hogy az utasok biztonsága érdekében kellett meghozniuk egyik óráról a másikra a döntést.
Ismeretes ugyanakkor az is, hogy a Bz-k műszaki problémáiról az illetékesek már korábban tudomást szereztek: 2002 nyarán mozdonyvezetők jelezték a MÁV Rt. vezetésének, hogy véleményük szerint nincsenek az utasok biztonságban a motorvonatokon. Ennek folytatásaként országgyűlési képviselők kérték Csillag István közlekedési minisztert, hogy tegyen lépéseket az ügy érdekében. A MÁV-nál lefolytatott belső vizsgálat során azonban mindent a helyén találtak. Komoly figyelmeztetés volt a vasúttársaság vezetőinek, hogy tavaly novemberben kisiklott egy Bz motorvonat tengelytörés miatt, sőt ezt megelőzően is volt egy hasonló baleset – szerencsére személyi sérülés nélkül. A MÁV-nál döntöttek a vizsgálatról, amit azonban csak két hónap múlva kezdtek el. Szakértők elmondták: ha a MÁV-nál komolyabban veszik a problémát, részleges leállásokkal ki tudták volna javítani a hibákat, nem lett volna arra szükség , hogy kényszerhelyzet elé állítsák az utazóközönséget. Figyelemre méltó tény, hogy a MÁV új vezetése ebben az időben kezdett behatóan foglalkozni a mellékvonalakkal, több vezető azon a véleményen volt, hogy a gyenge forgalmi vonalakon ki kell váltani a vasúti közlekedést, ugyanis jelentős veszteségeket okoznak a vasúttársaságnak. Többen úgy vélik: a MÁV vezetésének kedvező alkalom volt a hirtelen leállás – amiről valószínűleg felsőbb utasításra döntöttek –, ugyanis a régiókban könnyen fel lehetett mérni, milyen szinten kezelik az utasok a vasúti forgalom leállítását.
A motorvonatok egyébként azért kerültek ilyen állapotba, mert egyre kevesebb pénz jut a járművek karbantartására, nem egy alkalommal a legfontosabb nagyjavításokat sem tudják elvégezni a vasúttársaságnál. A MÁV belső vizsgálata szerint a tengelyrepedéseket egyértelműen a fokozott igénybevétel okozta, a Bz-ket ugyanis korábban átalakították. A forgalomhoz igazodva a szükséges fejlesztéseket el kellett végezni, pénzhiány miatt viszont általában házon belül határoznak a szükséges műszaki átalakításokról. A csehszlovák gyártású Bz motorvonatokba időközben olyan motort, illetve hajtóművet építettek, amelyek az eredetihez képest másfélszer olyan nagy teljesítményűek, és a forgatónyomaték is lényegesen nagyobb. A tengelyt ugyanakkor nem az új teljesítménynek megfelelően módosították, így idővel megrepedt.
A MÁV Rt. lapunkat arról tájékoztatta, hogy október–november tájékán állítják helyre a teljes forgalmat, mivel a hátralevő időszakban még tizennégy motorkocsi hajtott tengelyét cserélik ki. Jelenleg az érintett harmincháromból nyolc mellékvonalon nem közlekednek a Bz-k. Addig bérelt autóbuszokkal szállítják az utasokat, ami szintén többletköltséget okoz a vasúttársaságnak.