Kiknek a kormánya?

Még mindig nem vagyunk a gödör alján. A magyar diplomáciával Bukarestben felmosták a konyhát, most a mellékhelyiség tisztítása következik. A hírek szerint a magyar és a román kormányfő közötti telefonbeszélgetés nyomán a határon túli románokkal foglalkozó bukaresti kormányzati hivatal vezetője tájékozódó megbeszélést folytatott a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Bukarest ugyanis – a magyar kedvezménytörvény mintájára – saját státustörvényt alkotna a határon túli románok kulturális önazonosságának támogatására. A román miniszterelnök szerint a határon túli román kisebbségek jogainak kérdésében Romániának ki kell lépnie a védekezési álláspontról, s neki kell látnia „egy európai szellemű offenzív politika kiépítéséhez”. A külföldön élő román kisebbségek jogainak előmozdítását szolgáló struktúrák kialakítása tekintetében a román kormányfő „a Magyarország által használt modell” alkalmazásáért szállt síkra – számolt be a távirati iroda.
Románia tehát státustörvényt akar. A magyar kormány pedig ötletet ad hozzá. Annak az Adrian Nastasénak, aki 2001-ben még ellenlépéseket helyezett kilátásba a – szocialisták által is megszavazott – magyar kedvezménytörvénnyel szemben. A román kormányfő akkor kifejtette: a jogszabály az etnikai elkülönülést támogatja, és a tizenkilencedik századhoz tartozó értékeket szorgalmaz, amelyek közül több is a revizionista politikával összefüggő frusztrációk köréhez tartozik.
Bukarest a nemzetközi színtéren minden tőle telhetőt elkövetett, hogy ellehetetlenítse, megszüntesse a magyar státustörvényt. Kovács László és Erik Jürgens hathatós közbenjárásával ezt részben sikerült is elérnie. Románia most mégis a „magyar modellt” követné. És érdekes módon Nastase ötletének nincsenek belső ellenzői. A fő román ellenzéki erő, a liberális párt nem üvölt torka szakadtából az Európai Unió betűjével és szellemével ellentétes jogszabály ötlete ellen. A szintén ellenzéki Demokrata Párt sem hivatkozik Brüsszelre és Strasbourgra a román nacionalista törekvés kapcsán.
Semmi okunk a csodálkozásra. Szlovákiában sem volt egyetlen politikai erő sem, amely belpolitikai ügyet kreált volna abból, hogy 1996-ban státustörvény készül a határon túli szlovákoknak. Egyetlen liberális vagy szociáldemokrata ideológiát valló szlovák párt sem tartotta nacionalizmusnak azt, hogy a Szlovákia határain kívül élő nemzettársak kedvezményeket kapnak anyaországuktól. A magyar státustörvényről alkotott szlovák vélemény ugyanakkor közismert. Területen kívüli hatályra hivatkozva máig nem végrehajtható a magyar jogszabály. A szlovák kedvezménytörvény ugyanakkor továbbra is hatályos és működőképes.
Romániában, Szlovákiában vannak olyan nemzeti ügyek, amelyekben illik egységesnek mutatkozni – függetlenül attól, hogy ki a következő választás esélyese. Idehaza ez nem így van. Szocialista és szabad demokrata körökben a román és szlovák érvek jól jönnek, ha a politikai ellenfél lejáratása a cél. A magyar státustörvény bukaresti nyomásra való kiürítése után a baloldali kormány készségesen segít egy román kedvezménytörvény megfogalmazásában. Miközben az utóbbi években kétszázezerrel csökkent az erdélyi magyarok létszáma, és a Székelyföldön reménytelen harc folyik Bukaresttel az Európa Tanács által is támogatott autonómiáért. Adódik a kérdés: kiket képvisel valójában a budapesti kabinet?