Kiskaput találtak a Btk.-ban

Nem büntethető a tízezer forintos értékhatárt meg nem haladó pénzhamisítás – adta hírül a Népszabadság, a Legfelsőbb Bíróság március 17-én született jogegységi döntése alapján. A bíróság honlapján szereplő határozat meghozatalára a legfőbb ügyész kérte a bírói fórumot, ugyanis a rendőrségeken jelenleg ötven hasonló értékhatárú ügy vár elbírálásra – tudtuk meg.

A legfőbb ügyész azért kérte a Legfelsőbb Bíróságot a jogegységi döntés meghozatalára, mert az ország rendőrségein legalább ötven olyan ügy van, amelyben tízezer forintot meg nem haladó értékhatárú pénzhamisítás gyanúsítottjairól kell döntenie: megszüntessék vagy vádjavaslattal lezárják az ellenük indított nyomozást. A rendőrségi eljárások ugyanis a büntető törvénykönyv (Btk.) ide vonatkozó rendelkezéseit többféleképpen értelmezték.
Minden bizonnyal a Btk. 2001-es módosításakor elkövetett kodifikációs hiba következménye, hogy tavaly április óta a tízezer forintos értékhatárt meg nem haladó pénzhamisítás nem bűncselekmény – fejtette ki álláspontját az MTI-nek Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár, aki 1998-tól 2000-ig az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi szakterületéért felelős helyettes államtitkára volt. A szakember megjegyezte: a módosítást az Európa Tanács 2000 májusában kiadott kerethatározata indokolta, amelyben a tagállamoknak a hamis pénz határokon átnyúló forgalmazásának büntetését is javasolta. Eközben a magyar törvényelőkészítők „profiltisztítást” is végeztek a jogszabályban, és elmozdították az értékhatárokat. A hiba itt történt – mutatott rá Tóth Mihály. A Btk. értelmező rendelkezései alapján ugyanis az érték „kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem”. Eszerint pedig a pénzhamisítás büntetése csak tízezer forintot meghaladó összegnél kezdődik – mutatott rá. Ez nyilván nem lehetett a szabályozás célja. Kézenfekvő, hogy a kisebb címletű pénzhamisítás is igen veszélyes lehet – hangsúlyozta Tóth Mihály.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke lapunknak kifejtette: nem új szabályt alkotott a bíróság, csupán értelmezte a jelenlegi Btk.-paragrafusokat. A jogalkotók dolga lesz, hogy ezt a kiskaput felszámolják vagy a jelenlegi formában hagyják. Az egyik megoldási lehetőség, ha a törvényhozás úgy módosítja a büntető törvénykönyvet, hogy értékhatártól függetlenül büntetendő legyen a pénzhamisítás – jegyezte meg Lomnici Zoltán. Hozzátette: rövidesen konzultál az LB büntetőjogi helyettesével, illetve a büntetőkollégium vezetőjével arról, hogy szükséges-e az ügyben jelzést küldeni a parlamentnek.