Leírt határon túli magyarok

A Magyar Televízió Rt. szeptembertől a Kárpáti Krónikán kívül megszünteti a határon túli magyarsággal foglalkozó műsorait. Ezzel veszélybe kerül az a tudósítói rendszer, amelyet az Orbán-kormány alatt több száz milliós befektetéssel, az Illyés Közalapítvány támogatásával hoztak létre.

Elfogadhatatlan számunkra ez a terv – mondta lapunknak Peták István, a MTV Rt. közalapítványa kuratóriumi elnökségének MDF-es tagja. Hozzátette: bár a médiatörvény tiltja, hogy beleszóljanak a műsorok alakításába, minden számukra biztosított eszközzel megpróbálják megakadályozni a lépést. Azt is megdöbbentőnek találta, hogy az Illyés Közalapítvány minden előzetes értesítés nélkül megszüntette e műsorok ötvenszázalékos – mintegy százötvenmillió forintos – támogatását.

– Érthetetlen számomra, hogy egy működő, kialakított tudósítói rendszert miért kíván ellehetetleníteni az MTV Rt. – közölte lapunkkal Veress László, az Illyés Közalapítvány volt igazgatója.
Mint ismert, a Kárpáti Krónika kivételével a köztévé szeptember 1-jétől megszünteti az m2 műholdas – tehát a határon túl is látható – csatornáján a Határátkelő, a Szórvány, a Palackposta, a Kézfogás és a Héthatár című műsorait. Ezzel veszélybe kerülhet az Orbán-kormány alatt a Kárpát-medencében kiépített tizenkilenc tudósítói pont működése is. Információink szerint éves szinten mintegy százötvenmillió forintból lehet a rendszert optimálisan működtetni.
Az Illyés Közalapítvány segítségével mintegy háromszázmillió forint befektetéssel létrehozott, legkorszerűbb digitális technikával ellátott stúdiókban csaknem százan dolgoznak. A székelyudvarhelyi, kolozsvári és marosvásárhelyi központokból optikai hálózaton keresztül huszonnégy órás élő kapcsolat is kialakítható Budapesttel. Az előző ciklusban létrejött hírhálózat része a kárpátaljai Ungvár, a vajdasági Szabadka, valamint Kelet- és Közép-Szlovákia stúdiói. Erdély és a Partium egész területét lefedi az a műholdas egység, amelynek segítségével bármikor adásba tudnak kerülni a határon túli magyar tudósítók. Ahhoz képest, hogy a rendszer kiépítése előtt még a határon túlról a menetrendszerű buszjáratokkal érkeztek Budapestre a műsorkazetták, hatalmas előrelépésről van szó.
Furcsának tűnik, hogy állandó létbizonytalanságban, gyakran a magyar köztévénél megtűrtként működő határon túliak szerkesztősége műsorai kerülnek veszélybe – mondta el lapunknak Xantus Gábor, a kolozsvári stúdió munkatársa, rendező-operatőr, a Sapienta Egyetem oktatója. Hozzáfűzte: kíváncsi arra, hogy azok a szerkesztőségek, amelyek takaréklángon, majdnem önköltségen készítik műsoraikat, ezek felszámolásával megmenthetik-e azt az intézményt, amelynek tudomásuk szerint nem ilyen mértékű elsősegélynyújtásra van szüksége.
Tiltakozó levélben fordultunk Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, Ragáts Imréhez, az MTV Rt. elnökéhez, illetve Bálint-Pataki Józsefhez, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökéhez – mondta el lapunknak Zver Ilona, a Szlovén RTV munkatársa. Szavai szerint Európában mindenhol kevés pénz jut a határon túli, az óhazától nem önszántukból elszakadt nemzetiségek műsoraira, de nem megoldás ezeknek a produkcióknak a megszüntetése. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a döntés hatással lehet a környező országokra is, hiszen a többség azt gondolhatja: ha a magyarok nem kíváncsiak a határon túli testvéreik életére, mi szükségük van nekik a kisebbségi magyarok műsoraira.