Két lépést előre, egyet vissza! – ezzel a jól bevált, régi módszerrel igyekszik az MSZP–SZDSZ-kormány enyhíteni jövőre a választási ígéreteiből fakadó hatalmas költségvetési hiányt. A nyugdíjasoknak adott tizenharmadik havi nyugdíj kifizetésének időpontja még bizonytalan, de a PM eddig napvilágot látott elképzelései alapján úgy fest, hogy a jövőre várható áremelések éppen egyhavi nyugdíjat fognak elvinni. Az áremelés már az idén elkezdődött. Medgyessy Péter és Lendvai Ildikó hiába ígérte meg a választási kampány második fordulójában, hogy nem lesz gázáremelés, mindössze kilenc hónapig tartotta a szavát a kormányfő. Idén január 10-én már a gázár 12 százalékos emeléséről határoztak a miniszterek, május 15-i hatállyal. Még az első negyedévben tíz százalékkal, e hó elején pedig további kilenc százalékkal drágult a lakosság számára a villamos energia is. A minapi emelésről előbb az a hír járta, hogy a januári „intézkedés” előrehozása történt, de ma már arra lehet számítani, hogy az új év új tarifát hoz. A bizonytalan mértékű tarifaemelést háromszázalékos áfateher-növekedés fogja megfejelni.
A PM által ismertetett módosítások közül az egyik legjelentősebb tétel, 85 milliárd forintnyi többletbevétel az áfakulcsok módosításából ered. A 0, 12, 25 százalékos kulcsokat felváltja az 5, 15, 23 hármas. A lapunknak nyilatkozó szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ehhez a többletbevételhez az infláció alultervezése miatt még legalább 100 milliárd forint többletbevétel is társulhat. Szakértői számítások szerint az áfa teljes változásának hatása jelenleg körülbelül 234 milliárd forintra becsülhető. A PM és a független szakértői számítás közötti eltérés lényege abban van, hogy az áfaalap rendkívül nagy például az élelmiszereknél, ami dinamikusan növeli az áfabevételeket, szemben azzal, hogy eddig csak az áfabefizetések összegét viszonyították egymáshoz. Az EU is ezen elv miatt csak az áfaalapból hajlandó kiindulni, illetve számolni. Miután az EU az áfaalapszámhoz ragaszkodik, szükséges, hogy a PM a jövőben a költségvetés előterjesztését szintén ilyen módszer szerint vigye az Országgyűlés elé.
A nullaszázalékos kulcs megszüntetése és az ötszázalékos kulcs bevezetése többek között a gyógyszereket érinti. A 12-ről 15-re emelkedő középső kulcs miatt drágulnak majd a napilapok és a folyóiratok. Ez ellen máris tiltakoztak a lapkiadók, és arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a szándék ellentétes az EU-ban látható gyakorlattal a lapkiadás adóztatásának tekintetében. A gyógyszerek áfakulcsemelésének hatását a költségvetés 11 milliárd forintos támogatásemeléssel elintézettnek tekinti. Szakértők szerint az is aggályokat vet fel, hogy a PM javaslata szerint 2004-től megtiltanák, hogy az eddigiek szerint a támogatások utáni áfát levonják. Ez minden támogatásra vonatkozna. E módszer alkalmazása tovább rontja minden támogatott tevékenység helyzetét.
Az eddigi 12 százalékos kulcs 15 százalékra emelése csak az élelmiszereknél mintegy 80 milliárd forintos többletkiadást okoz. Az eddigi 25 százalékos kulcs 23 százalékra mérséklődik úgy, hogy az elméleti adócsökkentés jelentős részét (szakértők által helyeselt módon) a jövedéki és a fogyasztási adó növelésével vonják el. Azzal viszont nem értenek egyet a PM kritikusai, hogy az eddigi kedvezményes 12 százalékos kulcs alá tartozó tevékenységek egész sorát (tömegközlekedés, távolsági személyszállítás) átsorolták a magasabb, 23 százalékos kulcsba. Ezzel a tömegközlekedés és a távolsági személyszállítás adóterhe 17 milliárd forinttal nő. Az élelmiszerek áfájának 12-ről 15 százalékra való emelése jelentős mértékben növeli az élőmunka közvetlen költségét. Ennek hatása közvetlen és közvetett módon rontja országunk versenyképességét. A közvetlen elmozdulást az emelés miatti, százmilliárd forintot jóval meghaladó költségnövekvés okozza. E tényező jelentőségét több EU-ország ismeri és versenyelőnyét alkalmazza. Anglia EU-ba lépése óta megtartotta az élelmiszerek alacsony áfakulcsát, de más EU-országokban is alacsonyabb 15 százaléknál az élelmiszerekre alkalmazott kulcs.
A bérek és az élelmiszerek fogyasztói árának, valamint a foglalkoztatottak és eltartottak arányának figyelembevételével – a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint – az EU jelenlegi, valamint csatlakozni készülő országaihoz képest Magyarország versenyhátránya 22–65 százalék közötti.
A támogatások már említett áfásításának adónövelő összege is hozzászámítandó e nehézségek fokozásához, ami a PM szerint további 22 milliárd forint terhet jelent. A városi tömegközlekedés 11 milliárd forintos támogatását is figyelembe véve az elvonandó összeg már 32 milliárd forintot tehet ki. Így az öszszes többletteher 49 milliárd forintra nő.
Miközben az áfakulcsok miatti áremelkedés, valamint a jövedéki adó emelése a bérből élőket sújtja leginkább –, hiszen ők költik jövedelmük nagyobb hányadát az e kört érintő cikkekre –, ráadásul a bérterhek növelése ennél is nagyobb elvonást eredményez. A PM által ismertetett tervek alapján végzett kalkuláció szerint a 2004-re eredetileg meghirdetett feltételrendszerhez képest a bérterhek 351,5 milliárd forint többletet eredményeznek az államháztartásnak. Ezen belül az elvonások 393 milliárd forintnyi értéke több mint húszszorosát teszi ki a kompenzálásukra szánt összegnek.
A bejelentett intézkedések hatására az élőmunka költsége jelentős mértékben nő. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezen a téren a versenyképességünket rontó tényezők egész sora érvényesül. Az EU illetékeseinek figyelmeztetése ellenére a költségvetés tovább rontja a magyarországi foglalkoztatás makrogazdasági helyzetét – figyelmeztetnek a közgazdászok, valamint az EU foglalkoztatáspolitikusai. Odile Quintin, az Európai Bizottság foglalkozatási és szociális főigazgatója budapesti látogatását követően megállapította: a foglalkoztatottság szintje alacsony.
Az EU-hoz való csatlakozást megalapozó, középtávú gazdaságpolitikai programjában a magyar kormány a következőt vállalta a foglalkoztatás növelésére: „A kormány egyik legfontosabb feladatának a foglalkoztatási ráta általános emelését tekinti, összhangban az EU azon célkitűzésével, hogy a tagállamokban 2010-ig összességében 70 százalékra növekedjen a foglalkoztatási szint. Ezt a célt a kormány elsősorban az élőmunkaterhek csökkentésével, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételével, a munkahelyteremtés ösztönzésével és a meglévő munkahelyek megtartását szolgáló intézkedésekkel kívánja elősegíteni.”
Mindezek alapján a PM által készített intézkedéscsomagot kritizáló szakértők azt emelték ki, hogy a kormányhatározattal megerősített költségvetési javaslat nemcsak a választási kampány során meghirdetett kormányprogrammal, hanem az EU-csatlakozási tárgyalások során vállaltakkal és az elfogadott gazdaságpolitikai irányelvekkel is ellentétes.
A költségvetési szigor a számszerűsített többletterhek mellett amiatt is növekszik, hogy a PM az inflációt alultervezi. Amíg a GDP növekedését 3,5 százalékra prognosztizálja a pénzügyi tárca, s az inflációt négy százalékra teszi 2004-re, addig az elemzők a jövő évre 5 százalékos pénzromlást valószínűsítenek, s információnk szerint a még nem publikált, EU-nak készülő hároméves gazdasági programtervezetben is 5 százalékos infláció társul a 3,5 százalékos GDP növekedési ütemhez 2004-re. A költségvetési hiány mérséklésének jól bevált módszere volt és maradt az infláció alultervezése. Azonban ezek egyidejűleg jelentős mértékben növelik az államadósság kamatköltségét, így a hiány csökkenése mérsékeltebb. A megkérdezett szakértők arra hívták fel ezzel kapcsolatban a figyelmet, hogy amíg az infláción a magyar lakosság veszít, addig a kamatnyereség döntően a külföldi hitelezők profitját hizlalja.
2004. évi költségvetés. Pénzügyminisztérium (PM)
A PM részletezés összegezése, érték (milliárd Ft):
Bevételi oldal
Megnevezés Érték
Az szja-adótáblaváltozás elhalasztása 153,0
Az adójóváírás növelése –40,5
Lakáscélú hiteltörl. utáni kedv. eltörlése 35,0
Magán-nyugdíjpénztári kedv. eltörlése 91,0
Befektetési adóhitel átalakítása 14,0
Cégautóadó 100 százalékos emelése 13,0
Elkülönülten adózó jövedelmének 25 százalékra emelése 14,0
Off-shore cég adó 3-ról 4 százalékra emelése 8,0
Áfaváltozás 85,0
Jövedéki adó emelése, áfacsökk. kompenzálására 18,5
Gázolaj jöv. adó 5 Ft/l csökkentése –4,0
Áfakulcs csökk. kompenzálása fogy. adóban 4,7
Támogatásokra jutó áfa levonásának tiltása 22,0
Egyéb változások:
Iparűzési adóból –5,0
Ökoadó bevezetése 22,0
Ápolási díj bevezetése (járulékalapra 1%) 53,0
Tételes eho eltörlése 50 év feletti
és gyesről visszatérőknél –1,0
Járulékalap-szélesítés 13,0
Adó- és járulékbeszedés hatékonyságának javítása 40,0
Egyéb kisebb összegű intézkedések összesen 15,0
Többletbevételek összesen: 550,7
Kiadások
Autópálya 180,0
EU-befizetés 122,0
Bérek, keresetek 175,0
Természetes létszámfogyás –18,0
Központi ktv-szervek bázis jellegű kiadáscsökk. –141,0
Kiváltható ktv-i agrártámogatás –69,0
Családi pótlék reálértékének megőrzése 9,7
NATO-kötelezettségek 27,4
Haderőreform-finanszírozás tartaléka 10,0
Jöv.pótló szociális támogatás 20,0
Gyógyszertám. áfa-kulcs miatti növ. 11,0
Gyógyszertám. növekménye 11,0
Nyugdíj 131,0
TB-pénzbeli ellátások 27,5
Egészségügyi természetbeni ellátások 22,0
Önkormányzati közszolg. színvonal jav. 28,0
Lakástámogatások (kamat) 48,0
Szocpol emelése 12,0
4-es metró 20,0
K+F 10,0
Humánszolgáltatás normatív támogatása 47,0
Társadalom és szocpol. juttatások 8,0
Ingyenes tankönyvellátás 5,0
Civil alapprogram 6,0
Vásárhelyi-terv 8,0
Egyebek 70,0
Többletkiadások összesen: 780,6
Bevételek és kiadások egyenlege
(egyenleg romlása) –229,9
volodimir zelenszkij
Ali Baba mégsem távozott?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!