Nem voltam ott, hogy megszámoljam – ezzel a humorosnak szánt kijelentéssel hárította el Medgyessy Péter kormányfő az arra vonatkozó újságírói kérdést, hogy mint az Inter-Európa Bank Rt. korábbi vezetője, nem tartja-e felelősnek magát a pénzintézetnél – az elmúlt évek során – történt pénzmosásért.
Ezzel szemben a hatályos jogszabályok a pénzügyi intézmények vezetőinek kiemelt felelősségéről szólnak.
A hitelintézetekről szóló 1996. évi törvény kimondja: „a pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelőbizottságának vezetői és tagjai felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze”. A törvény szerint a vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor – e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő – elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi törvény szintén tartalmaz olyan kitételeket, amelyek a pénzügyi szolgáltatók vezetőire vonatkoznak.
A törvény célja, hogy – a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását is elősegítve – útját állja a bűncselekményekből származó pénzeknek a pénz- és tőkepiaci rendszeren történő tisztára mosásának, hatálya alá tartozik minden, a Magyar Köztársaság területén pénzügyi tevékenységet folytató szervezet, illetve annak vezetője is.
A törvény rendkívül fontos elemként előírja, hogy a pénzügyi szolgáltató csak olyan külföldi székhelyű szervezettől fogadhat el megbízást, amely a saját országa joga szerint pénzügyi szolgáltató szervezetként bejegyzett, és e külföldi pénzintézet a megbízóját megnevezi. Tehát az Inter-Európa Bank nem fogadhatott volna el külföldi off-shore, sőt egyáltalán külföldi cégmegbízást pénz fogadására és kifizetésére, csak banktól. Szakértők szerint Medgyessy felelőssége nemcsak a pénztárban zajló eseményekben, hanem az egész bankműködésben megállapítható, mert a teljes mechanizmus illegális volt.
Ismert: az elmúlt két évben szír állampolgárok 6,2 milliárd forintot vettek fel az Inter-Európa Bank egy budapesti fiókjából. A pénzt a K&H Equities Rt.-nél sikkasztották el, majd cégek és magánszemélyek számláin keresztül mosták tisztára, hogy elérje utolsó ismert állomását az arab magánszemélyek zsebében. A milliárdos pénzkivitel Medgyessy Péter igazgatósági elnöksége idején kezdődött.
A pénzintézet vezérigazgatója és igazgatósági tagja, Ezio Salvai június 27-én jelentette be távozási szándékát, amit a bank rendkívüli közgyűlése augusztus 4-én el is fogadott. Érdemes megjegyezni, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már májusban, tehát egy hónappal a vezérigazgató döntése előtt vizsgálatokat kezdett a Pannonplast-részvény-vásárlás miatt, amiből aztán kibontakozott a K&H-ügy. Medgyessy Péternek 1998. október 1-jétől aláírási joga volt az Inter-Európa Bankban igazgatósági tagként, az igazgatóság elnökeként. Így a törvény szerint a másik, lemondott igazgatósági taggal és ügyvezetővel azonos a felelőssége, hiszen két igazgatósági tag együttes aláírása kellett az érvényességhez a bankban.
A kormányfő ennek ellenére következetesen ragaszkodik azon álláspontjához, hogy a bankvezetők felelősségéről – különösen, ha jelenlegi kormánytagokról van szó – nem érdemes beszélni. A pénzmosási botrány során látótérbe került pénzintézeteknél korábban vezérigazgató-helyettes volt László Csaba pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, a miniszterelnök kabinetfőnöke is, akiknek felelőssége a törvény szerint ugyancsak nem vitatható a K&H Bankban történt sikkasztások miatt.
origo.hu
Elég egy apró figyelmetlenség, és a TAJ-kártyád máris érvénytelenné válhat!
