A nyár folyamán ön az országot járta, hogy népszerűsítse a néppárttá alakuló Fideszt. Milyen tapasztalatokat szerzett, menynyire teljesültek a várakozásai?
– Mindössze három hónap telt el azóta, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Párt szövetséggé alakult. Akkor azt ígértük, hogy többek leszünk, mint egy párt, többek leszünk mennyiségileg és minőségileg. Úgy érzem, amit ígértünk, annak megvalósításában jó úton járunk. Létrehoztuk a tagozatokat. Ezek voltaképpen a szövetség szerves részeként működő olyan közéleti fórumok, amelyek házhoz viszik a politikát, házhoz viszik a feladatokat, és ezen keresztül könnyebb lesz mindenkinek a belépés, illetve a politikai aktivizálódás. Akcióinkkal – mint például a Szabad Európa Központ, a Budapest Szalon létrehozása – megteremtjük azokat a közéleti fórumokat, amelyekkel bizonyítjuk, hogy szövetségre lépünk minél szélesebb körben mindenkivel, egy másik Magyarországért. Olyan országért, amely progresszívebb, elkötelezettebb a határon túl élő magyarok iránt, elkötelezettebb az iránt, hogy az EU-ba való belépéssel minél kevesebb vesztest és minél több győztest tudjunk majd magunk között. A Szövetség nem valaki vagy valakik ellen jött létre, hanem valamiért, jól megfogalmazható célokért. Úgy látom, az emberek jó néven veszik a személyes jelenlétet, már csak azért is, mert a média nem ad annyi lehetőséget, mint a politikai ellenfeleinknek, hogy a véleményünkről beszéljünk, magunkat is bemutassuk. Ezért nekünk kell elmenni bármilyen rendezvényre, ahol érdeklődésre tartunk számot, és magunkra kell irányítanunk a figyelmet.
– A közelmúltban, augusztus 20-án arra biztatta hallgatóságát, hogy ne várjanak négy évet, hozzák előre választásukat, és lépjenek be a Fideszbe. Sokan – a média egy részében is – ezt úgy értették, hogy ön előre hozott parlamenti választásokat szorgalmaz. Ilyen üzenete is volt a beszédének?
– Én a Szövetség építésén fáradozom, a markánsabb politikai részeket átengedem a párt más vezetőinek, akiknek ebben nagyobb gyakorlatuk van. Arra biztattam a hallgatóságot, hogy hasonlóan hozzám, nyugodtan gondolják végig, hogy várnak-e éveket, amíg politikai azonosulásukat kifejezik a szavazások során, vagy megteszik a maguk választását, és egy picit előre hozzák azt, deklarálják, hová is tartoznak. A titkolt szimpátia ugyan fontos, de jólesne, ha hozzám hasonlóan sokan vállalnák nyíltan az értékeiket: amelyek szerint élnek, a gyermekeiket nevelik. Úgy érzem, már nincs mitől félnünk, erős szövetség vagyunk, és úgy látom, hogy egyre többen azonosulnak ezzel a gondolattal. Most már több ezerre tehető az újonnan belépők száma. Nemrég Székesfehérváron voltam, és ott egy nap alatt 300 nő kívánt belépni a tagozatba. A nyugdíjas, a gazda és a nemrég létrejött zöldek tagozata iránt is óriási a érdeklődés.
– Nem tart attól, hogy ez a gyors létszámnövekedés hátulütőkkel járhat, esetleg olyanok is csatlakoznak a Fideszhez, akik csak a jövőbeli karrierre gondolnak? Előbb-utóbb ugyanis minden bizonnyal ismét kormányzó erővé válik a Szövetség.
– Mindenkiről jó szándékot kell feltételezni. A Szövetségben most a feladatot osztják, nem a címeket, hiszen ellenzékben vagyunk. Én sem gondolkodom azon, mi lesz belőlem, ha nyerünk, hanem azon, hogy most mit tehetek. Bízom abban, hogy a több ezer belépő is így gondolkodik. A Fideszen belül is mindig azt mondom: ne tartsunk attól, hogy többen leszünk. Minőségi változás lesz, hogy sokan vagyunk: a nagyobb merítés nagyobb fogást is jelent – ez a demokráciával jár.
– Vannak még „ellenálló” fideszesek, olyan helyi szervezetek, amelyekben a régi párttagok gátolni próbálják az új tagok felvételét?
– Valóban nem mindenki örül a nyitásnak, ez meglepő, új fordulat számukra, hiszen a polgári körök nem veszélyeztették senkinek sem a helyzetét, pozícióját, most azonban a nagyobb megméretés esetén össze kell kapniuk magukat. Természetesen meg kell néznünk, hogy kit veszünk fel, hiszen azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyanok csatlakozzanak, akik esetleg nem közénk valók. Ennek kiküszöbölésére az a garancia, hogy három Fidesz-tag ajánlására változatlanul szükség van. Ez ad olyan kontrollt, hogy a belépni szándékozók valóban hozzánk közel álló emberek – gondolkodásban, életformában.
– A jó politikához elengedhetetlen a hatékony kommunikáció. Számos elemző szerint a Fidesz nem megfelelően kommunikál a K&H-brókerbotrányban. Miként látja ezt a kérdést?
– Az elnökség sokat foglalkozik azzal, hogy egy-egy adott kérdéskörben milyen kommunikációs stratégiát folytassunk. Azzal, hogy a rendelkezésre álló szűk mozgásteret a legjobban hasznosítsuk. Az ellenzéki párt egyetlen fegyvere a szó, a kritika, az alternatívák felmutatása a jelenlegi kormány gyakorlata mellett. Úgy érzem, hogy a frakcióban nagyszerű munka folyik: ott tárnak fel sok olyan dolgot, amelyek aztán napvilágra kerülhetnek. Óriási a felelősség, hiszen nem szabad senkit sem támadni megalapozatlanul.
A kormányzat várhatóan Szász Károly eltávolítását erőlteti majd. Meg kell várni, amíg az ügyben az egyelőre egyetlen deklarált tettes, Kulcsár Attila hazajön, addig pedig további információkat kell szerezni. Követendő példa, hogy a Fidesz első negyven politikusa nyilatkozott arról: semmi köze nincs a brókercéghez, illetve az egész K&H Equities botrányhoz. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, és a nyilvánosság elé tárni. Az, hogy a közvélemény-kutatásokban megelőztük az MSZP-t, a mi munkánknak is köszönhető.
– A közvélemény-kutatások többnyire azt mutatják, hogy az MSZP támogatottsága jelentősen csökkent, de a kormányzó erőkből kiábrándult szavazók többsége nem támogatja a Fideszt, inkább a bizonytalanok táborát gyarapítja.
– Valóban nagy a bizonytalanok száma, majdnem tíz százalékra tehető az a szavazóbázis, amely kiábrándult az eddigi kormányzati munkából, és már nem az MSZP-t támogatja. Nyilván mindaz, ami az utóbbi időszakban történt az egészségügyben, a mezőgazdasággal, a nyugdíjasokkal, az oktatásügy vagy a határon túli magyarok kérdésének kezelésében, mind-mind kiábrándító intézkedés. Ez felénk sodorta az eddigi bizonytalanokat, és a nem túl nagy meggyőződésű szocialistákat bevitte középre, akik várják a további fejleményeket.
– Mit tudnak tenni, hogy a bizonytalanokat megnyerjék?
– Magunk felé kell fordítani a nyugdíjasok bizalmát: ők 3,1 millióan vannak, tehát meghatározó a súlyuk a társadalomban. Külön kell szólni a munkavállalókhoz, a nőkhöz, a gazdákhoz és az ifjúsághoz. Mind milliós nagyságrendű csoport. Nagyon fontos az új szavazók megnyerése is, hiszen négy év alatt 400 ezer új választó tölti be a 18. életévét. Ez mind külön, átgondolt, meggyőző stratégiát igényel. Más a szókincs, más a módszer, más a megközelítés, más az a keret, ahogyan hozzájuk lehet szólni. A Fidesz tagozatai úgy jöttek létre, hogy a társadalom egyetlen rétege sem marad megszólítás nélkül. Meglepjük a szocialistákat azon a területen, ahol a legkevésbé számítanak rá. Amiben mindig alulmaradt a jobboldal: a szervezettségben, a tudatosságban, a stratégiában is felvesszük majd a versenyt az MSZP-vel.
– Mikor lesz mindez kézzelfogható?
– Különleges lehetőséget kínál ez a választási ciklus, egy köztes megméretést, hiszen a mandátum felénél kerül sor az Európai Parlament 24 magyar képviselőjének megválasztására. A választás tétje nem is az, hogy ki az a 24 ember, aki a köztársaságot képviseli majd Strasbourgban, illetve Brüsszelben, hanem az, hogy milyen a pártok szerinti megoszlásuk. Nekünk itt bizonyítanunk kell, hogy a Szövetség megerősödött, százszázalékos alternatívát kínál, bármelyik pillanatban készen áll a kormányzásra. 2004-ben teljesen egyenrangú vetélytársai leszünk az MSZP-nek, ami, úgy gondolom, komoly üzenet. Ezt nem lehet manipulálni, ez élesben megy, a magyar választópolgárok döntenek majd arról, mennyire elégedettek a kormányzat munkájával. Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy a kampány megszervezését, a csapat összeállítását, a feladatok kijelölését, a kampány hangnemét, stílusát rám bízta az elnökség.
– Milyen szempontok alapján állítják össze a jelöltek névsorát?
– Számba kell venni a rendelkezésre álló jelölteket, a nyelvtudást, ettől nem tágíthatunk: olyanok kellenek, akik tökéletesen beszélik valamelyik meghatározó európai nyelvet, elsősorban az angolt, a franciát vagy a németet. Ez ugyanúgy nélkülözhetetlen a folyosói beszélgetéseknél, mint a bizottsági tárgyalásoknál. Számításba kell venni, ki mivel tud azonosulni és mennyire munkabíró. Ugyanis tapasztalatok bizonyítják, hogy az európai parlamenti képviselői munka bizony embert próbáló feladat. Egy biztos: a Fidesz senkit sem fog érdemei elismerésérül az Európai Parlamentbe küldeni, ahogy ezt régen mondták, az elfekvőbe, parkolópályára. Olyan emberekre van szükségünk, akik erre büszkék, aktívak, bírják a munkát, hasznosak lesznek. Az üzenet kétirányú: az egyik, hogy be kell épülnünk abba a Néppártba, amely a jelen pillanatban is a legerősebb frakciója az Európai Parlamentnek, de mindig tudatában kell lennünk, hogy mi elsősorban magyarok vagyunk, Magyarországot képviseljük.
– Lehet már tudni, hogy kik lesznek a Fidesz jelöltjei?
– Az én nevem már biztos, akár vezetem is a listát, ha a párt döntéshozó fórumai így határoznak. Mire a 24 jelöltet felírjuk a listára, addig legalább 50-60 emberrel kell tárgyalnunk, felelősséggel. Azt szeretném, hogy a Fidesz jelöltjei között befutó helyen szerepeljen az MKDSZ, a Fidelitas jelöltje, és azon együttműködő partnerszervezetek jelöltje, akikkel megállapodunk. Ajánlatot tettünk az MDF-nek is a közös indulásra, de az elnök aszszony határozottan elutasított bennünket azzal, hogy éreznek magukban annyi erőt, hogy legalább egy tagot bejuttassanak, amelyhez ötszázalékos eredmény szükséges. Egyébként, ha az MDF külön jelöltje bejut, ugyanúgy az Európai Néppárt frakciójában foglal majd helyet. Sok szerencsét kívánok nekik, de jó lett volna, ha közös listát tudunk állítani, hiszen azzal két-három befutó jelöltre számíthattak volna.
– Lát arra lehetőséget, hogy 2006-ban közösen induljanak az MDF-fel az országgyűlési választásokon?
– Az MDF és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség hasonló értékek mentén politizál. Nem lenne szerencsés, ha egymás elől halásznánk el a szavazatokat. Mindenképpen fel kell mérni, kik azok, akikre számíthatunk, egyetlen pártnak ugyanis nem könnyű 51 százalékot szerezni, ezért tőlem nem idegen a nyitottság az együttműködésre. Bár a kisebb pártok általában az önállóságukat hangoztatják, mi nyitottak vagyunk az összefogásra a jobboldal győzelme érdekében.
– Tudom, hogy a politikai szerepvállalását élesen elválasztja a sportvezetői tevékenységétől, de egy évvel az athéni olimpia előtt megkerülhetetlen a kérdés: a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke hány magyar érmet vár?
– Az olimpiai játékokban a játék szó is benne van, szívesen játszik az ember az esélylatolgatással. Két elég sikeres év van mögöttünk. Nem szabad elfelejteni, hogy magát a kvalifikáció kiharcolását nagyon kemény munka előzi meg. A férfi és női tornászok nem tudták teljesíteni, még Csollány Szilveszter sem. Ez bizonyíték arra, hogy nagyon nehéz még a részvételt is kiharcolni. Várhatóan így is mintegy kétszáz fővel ott leszünk Athénban, négy csapattal, ami különleges erőt, színfoltot ad majd a magyar delegációnak. Nagyon bízom abban, hogy a hagyományosan sikeres műhelyek, sportágak változatlanul hozzák az eredményt. Gondolok itt a kajakosokra, a vívókra, az öttusázókra, a sportlövőkre, a birkózókra, az ökölvívókra, az evezősökre, az atlétákra, az úszókra és a vízilabdázókra. Ez már tíz sportág, amelyben feltétlenül éremesélyünk van. Úgy gondolom, hogy nyolc aranyérmet tudunk hozni, és összesen húsz érem születhet azokban a sportágakban, amelyeket említettem. A nemzetek versenyében az előkelő 10–15. hely környékén végezhetünk.
Elsöprő erejű támadásról számolt be az orosz védelmi minisztérium















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!