Nem a belső kereslet húzta az importot

A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint 2003. első fél évében a külkereskedelmi mérleg hiánya 273,6 milliárd forinttal, csaknem nyolcvanhat százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Egyes liberális közgazdászok állítása szerint a mérleg romlását a lakosság fogyasztásának növekedése okozta. A részletes adatok ezzel szemben egyértelműen azt mutatják, hogy a gyengülés a kormány rossz pénzügyi politikájával magyarázható.

Nem támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésének adatai a liberális gazdasági elemzők azon álláspontját, miszerint a külkereskedelmi egyensúly javítása érdekében lakossági megszorító intézkedésekre van szükség, mivel az első féléves romlást a belső túlfogyasztás okozta. Igaz ugyan, hogy a behozatal az ötből négy árufőcsoport esetében nőtt valamelyest, de az eurómérleg romlásában nagyobb szerepe volt az exportérték csökkenésének. Ezen belül is különösen a feldolgozott termékek kivitele esett vissza – csaknem tizenkét százalékkal –, ami a kivitelhez jelentősen hozzájáruló külföldi vállalatok Magyarországról való kivonulásának következménye.
Ezt támasztja alá a vámbelföldi, illetve az ipari vámszabad területek forgalmának alakulása is. Az utóbbiak kivitele – az import hét és fél százalékos bővülése mellett – öt és fél százalékkal csökkent, amely elsősorban a fejlett országokba irányuló forgalom visszaesésének következménye. A kereskedelem teljes hiányának 1105 millió eurós növekedéséhez a vámszabad területek mérlegromlása 899,8 millióval járult hozzá, míg a vámbelföldi forgalom egyensúlya ennek kevesebb mint negyedével, 205,2 millió euróval romlott. Az utóbbiban nagy szerepe volt a rendkívül hideg és hoszszú tél miatt megnövekedett energiaimportnak. Az öt árufőcsoport közül az energiahordozók importértéke nőtt a legnagyobb mértékben, több mint kilenc százalékkal. Ugyanakkor csökkent a főcsoportban legjelentősebb exportértéket képviselő kőolaj és kőolajtermékek kivitele, és – a paksi atomerőmű kapacitáscsökkenése következtében – a villamos energia exportja is erősen visszaesett.
A személygépjárművek importjára vonatkozó szabályozás változtatása miatt a személygépkocsik behozatala jelentősen bővült, értékben harmincnyolc százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Ennek ellenére a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport importértéke nem emelkedett, mivel azt más alcsoportok – többek között a tizenkét százalékkal csökkenő villamos gépek, készülékek és műszerek – behozatalának csökkenése ellensúlyozta.
A kivitel csökkenésében a feldogozott termékek mellett szerepe volt az élelmiszerek, italok, dohány, valamint az energiahordozók főcsoportnak is: az előbbi több mint hat, utóbbi közel négy százalékkal volt a tavalyi érték alatt. Viszonylag jelentősebben – tizenhárom százalékkal – csupán a nyersanyagok exportja bővült. A forintegyenleg romlásához hozzájárult, hogy – a KSH tegnap kiadott, a külkereskedelmi termékforgalom ár- és volumenindexeit közlő jelentése szerint – a forint a forgalomban meghatározó súlyú euróval szemben egy százalékkal gyengült a tavalyi év azonos időszakához képest. Az ár- és volumenindexek azt mutatják, hogy az export és az import viszonya értékben gyengébb, mint mennyiségben, vagyis a tavalyinál magasabb áron vásárolunk.
Mindezek alapján tehát a lakosság nemigen tehető felelőssé a mérleg romlásáért. Ráadásul a KSH ipari termelésre és értékesítésre vonatkozó 2003. első féléves jelentéséből kiderül, hogy a fogyasztási cikkek belföldi értékesítésének volumene a múlt év azonos időszakához képest négy százalékkal csökkent. A lakossági túlfogyasztás hangoztatása tehát csupán eszköz lehet arra, hogy a kormány igazolni tudja a 2004. évre tervezett megszorító intézkedéseit. Hasonló indoklásokkal találkozhattunk annak idején a Bokros-csomag bevezetése előtt.