Őcsényi reptérfejlesztés térségi összefogással

Befejeződött a repülőtér-rekonstrukció második üteme a Tolna megyei Őcsényben. Az önkormányzat tulajdonába – több más repülőtérhez hasonlóan – egy 2001-es kormányrendelet segítségével került a helyi légikikötő.

Az Őcsényi Repülőtér Működtető és Fejlesztő Kht. a 330 millió forintos fejlesztés során felújította a központi épületet, ahol több forgalmi helyiséget, irodát, utasvárót, egy kis szállodát és éttermet alakítottak ki. Rendbe tették a füves kifutópályát, felújították, megépítették a közműveket, a korábbi toronyban egy kilátót alakítottak ki, és elkészítették a tavaly januárban leégett hangár tetőszerkezetét. A központi épületben pedig egy oktatóbázist is kialakítottak – számolt be az MTI.
A Tolna megyei település határában lévő repülőtér két évvel ezelőtt lett a 2800 lelket számláló településé, majd azt követően alakult meg az Őcsényi Repülőtér Kht. Az önkormányzat a rendszerváltozást követően többször is kísérletet tett a reptér visszaszerzésére, amelyet végül egy 2001-es kormányrendelet tett lehetővé. Az Őcsényi Repülőtér Működtető és Fejlesztő Kht.-t az önkormányzat és egy magáncég, az Őcsényi Airport Kft. alapította.
A társaság a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács anyagi segítségével hozzálátott egy polgári forgalmat szolgáló repülőtér kialakításához, a fejlesztést három ütemben határozták meg. A kht. 150 millió forintot költött az első ütem megvalósítására, amihez 138 ezer forintot a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól nyert el pályázat útján.
A repülőtér fejlesztésének harmadik, befejező üteme során a tervek szerint építenek egy 1600 méteres beton kifutópályát, kialakítják a repülőtéri speciális világításokat, korszerűsítik az irányítástechnikát, hogy nagyobb gépek számára is le- és felszállást biztosító nyílt kereskedelmi repülőtér legyen Őcsény határában. Wiszner György polgármester szerint ehhez további forrásokra lesz szükségük, elsősorban uniós pályázatokon szeretnének támogatást kapni. A kht. néhány hónapja vásárolt egy AN–2-es repülőt, amivel sétarepüléseket végeznek.
A regionális szintű légi közlekedés egyelőre nem annyira vonzó hazánkban, hogy megfelelő menynyiségű tőke áramoljon az ágazatba, így jelenleg a repülőterek fejlesztésénél a szükséges források előteremtése a legnehezebb feladat. Az Európai Unió elvárásai szerint kétszáz kilométerenként szükséges regionális repülőtereket üzemeltetni. Hazánkban a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren kívül a debreceni, a sármelléki és a péri légikikötő bonyolít nemzetközi forgalmat. Mint ismert, egy 2000. évi kormányhatározat a sármelléki és a debreceni repülőtér folyamatos fejlesztése mellett döntött, a légikikötőkben korszerű fénytechnikákat és irányítóberendezéseket helyeztek üzembe. Rendkívül sokat fejlődött az elmúlt években a Győr közelében található péri repülőtér. Az önkormányzat és a magánbefektetők tulajdonában levő kikötőt a közelmúltban újították fel, a gépek szilárd burkolatú kifutópályát vehetnek igénybe. Baranyában a Pécs melletti Pogányon építik jelenleg az 1500 méter hoszszú, szintén szilárd burkolatú kifutópályát. Az állam valamennyi vidéki repülőteret hosszú távon az önkormányzatok, illetve a magánbefektetők tulajdonába kívánja adni.
Külön kategóriát képeznek a vidéki sportrepülőterek. Ezek ugyan kevés hasznot hoznak, ám nélkülözhetetlenek a szakemberek képzésében. Ezeken a repülőtereken kezdik pályafutásukat például a polgári légügyben dolgozók. Mivel fontos a szakemberek utánpótlása, az önkormányzatok tulajdonába csak abban az esetben kerülhetnek a légikikötők, amennyiben biztosítják a sportegyesület működését.