A Hódmezővásárhelyen megtartott rendkívüli közgyűlés vitáját jelentős mértékben befolyásolta Jakab István tartalmas és lényegre törő beszámolója. A Magosz elnöke emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció a választások előtt azt ígérte, megtartják a családi gazdaságoknak nyújtott támogatásokat, sőt azokat ki is terjesztik. Ám ennél még kedvezőbb ígéret is elhangzott, amikor úgy fogalmaztak, ebben a választási ciklusban megnégyszerezik a mezőgazdaságból élők jövedelmét. Ehelyett az történt, hogy teljes mértékben visszavonták a családi gazdaságok számára biztosított többlettámogatást. Csak a területalapú támogatásnál maradt meg a 2000 forintos hektáronkénti többlet.
Jakab István szerint halálra ítélték a magyar mezőgazdaságot. Erre abból lehet következtetni, hogy az Európai Unióban 2007-től új támogatási rendszert szándékoznak létrehozni. Ennek alapjául a 2004 és 2006 közötti időszakban folyósítandó támogatások szolgálnak. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hazánk a negyedét sem kapja annak az összegnek, mint a jelenlegi uniós tagországok. A gazdáknak létfontosságú, hogy tovább folytatódjanak az előző kormány idején kialakított sikeres programok. Ennek alapját képezte a gazdahitelprogram, amelyről sajnos már csak múlt időben lehet beszélni.
Az elnöki beszámoló egyéb kritikákat is tartalmaz. Említést tesz arról, hogy a Magosz, mint a legnagyobb gazdaszervezet – a törvénynyel ellentétben – nem kapott helyet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottságában.
A küldöttgyűlés követelte az előző Országgyűlés által elfogadott földbirtok-politikai irányelvek viszszaállítását, a családi gazdaságok esélyegyenlőségének megteremtését, támogatási rendszerének helyreállítását, a gazdahitel biztosítását, valamint azt, hogy a kormány védje meg a magyar földet a gazdák elővásárlási és előhaszon-bérleti jogának biztosításával. A gyűlésen felszólalók többsége drámai hangnemben ecsetelte a gazdák helyzetét. Az egyik borsodi küldött elmondta, megalázónak tartják azt a hektáronkénti 3000 forintot, amelyet a kormány az aszálykárok enyhítésére szánt. A Magosz tagsága ebben a megyében éppen ezért úgy döntött, nem tartanak igényt a szóban forgó pénzre. A békési és csongrádi gazdák úgy vélik, hogy az agrártárca nem a mezőgazdasági termelők érdekeit tartja szem előtt, hanem a feldolgozókét.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter statisztikai kimutatásokra hivatkozva azt igyekezett bizonygatni, mennyi pénzt áldozott eddig a Medgyessy-kormány az agrárium támogatására. A gazdák reakciójából ítélve fenntartással fogadták a tárca vezetőinek állításait. Azt a kijelentését viszont, hogy nincs reális lehetőség a fagy- és aszálykárok miatt keletkezett veszteségek ötvenszázalékos állami kompenzációjára, hangos bekiabálások és füttyszó kísérte. Füttyel és tapssal szakították félbe a résztvevők Magda Sándort, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista elnökét is.
A küldöttgyűlésen a tagság megfogalmazta követeléseit. Ezek között szerepel a szaktanácsadói rendszer kialakítása, a behozatali műtrágya vámpótlékának azonnali eltörlése és az élelmiszerimport szigorítása. Követelik továbbá, hogy a termőföld, valamint a szövetkezeti törvény módosításánál a földtulajdonos gazdák érdekeit helyezzék előtérbe, és a kormány segítse az Európai Unióhoz igazodó birtokstruktúra kialakítását.
***
Újabb Ígéretek.
A Nemzeti fejlesztési terv a következő három évre összesen 424 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé, ezen belül 100 milliárd forint jut közép- és kisvállalkozások, közöttük az agrárvállalkozások fellendítésére – közölte Mészáros Gyula, az agrártárca közigazgatási államtitkára a hét végén, a Pest megyei Zsámbokon tartott agrárfórumon. A terv megvalósítását még az idén a tárca által 30 milliárd forint értékben meghirdetendő újabb SAPARD-források is elősegítik. (MTI)
orosz-ukrán-háború
Frei Tamás szerint Zelenszkijnek engednie kell, „ez itt a vége” + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!