Phenjan tagadja nukleáris programját

Észak-Koreának nincs atomfegyvere, és nem is célja ilyennek a kifejlesztése, ám ha nem teljesülnek a követelései, képes a jelenleginél sokkal hatalmasabb elrettentő erő megteremtésére – hangsúlyozta tegnap Kim Jong Il észak-koreai külügyminiszter-helyettes.

A kijelentés az észak-koreai atomprogramról rendezett hatoldalú pekingi tárgyalások első napján, szerdán hangzott el – jelentette az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség a tárgyalásokhoz közel álló forrásokra hivatkozva. Egy névtelenül nyilatkozó japán tisztségviselő azonban cáfolta ezt. – Az észak-koreai küldöttségvezető nem mondta ugyan, hogy Phenjannak van atomfegyvere, de azt sem jelentette ki egyértelműen, hogy nincs – mondta a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Kim hangsúlyozta felszólalásában: Észak-Korea fő követelése az, hogy az Egyesült Államok írjon alá vele megnemtámadási szerződést. James Kelly ázsiai és csendes-óceáni ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes, az amerikai küldöttség vezetője is a fő amerikai követelésre összpontosított beszédében, arra, hogy Észak-Korea minden előfeltétel nélkül, azonnal hagyjon fel atomfegyverek kifejlesztésére irányuló tevékenységével.

James Kelly hosszasan ismertette azokat az adatokat, amelyek Washington rendelkezésére állnak az észak-koreai atomfegyverkezési törekvésekről. Egy dél-koreai külügyi szóvivő Pekingben közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is az észak-koreai nukleáris létesítmények leszerelésétől teszi függővé a Phenjannak nyújtandó gazdasági segélyt. Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes Washingtonban egyébként bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem törekszik rendszerváltásra Phenjanban. Hozzátette: „Nem akarunk inváziót, nem akarunk Észak-Korea elleni támadást.”
A hatoldalú tárgyalásokon a két Koreán kívül Kína, az Egyesült Államok, Oroszország és Japán képviselői is részt vesznek. Alekszandr Loszjukov orosz külügyminiszter-helyettes véleménye szerint a saját követelések egyoldalú hangoztatásával nem lehet előbbre jutni a tárgyalásokon. Mint az ITAR-TASZSZ-nak adott nyilatkozatában kifejtette, véleménye szerint mind az amerikai, mind az észak-koreai fél elmarasztalható egyoldalúságáért. A japán küldöttség vezetője, Jabunaka Mitodzsi azt szorgalmazta felszólalásában, hogy a fő téma, a Phenjan atomprogramjával kapcsolatos válság mellett vitassák meg az észak-koreaiak által elrabolt japán állampolgárok ügyét is. (1963 és 1983 között észak-koreai ügynökök elraboltak tizenhárom japán állampolgárt, hogy észak-koreai kémek japán nyelvi képzésére kényszerítsék őket. Ezek közül öten még élnek, és nemrégiben hazatérhettek Japánba, de hozzátartozóiknak Észak-Koreában kellett maradniuk. Tokió a családok egyesítését követeli.)
Az amerikai és az észak-koreai tárgyalóküldöttség egyes tagjai nem hivatalos kétoldalú beszélgetéseket is folytattak a hivatalos hatoldalú találkozó első napi programjának szüneteiben. Phenjan az atomprogramjával kapcsolatos válság kirobbanása (a múlt év októbere) után sokáig nem is volt hajlandó többoldalú megbeszélésekre; váltig azt hangoztatta, hogy a krízis csakis amerikai–észak-koreai kétoldalú tárgyalásokon oldható meg. Phenjan szerint a probléma lényege az, hogy Washingtonnak agresszív szándékai vannak Észak-Koreával szemben.