Reálbérek: teljesített ígéretek?

A Pénzügyminisztérium (PM) szerint gyakorlatilag már az idén teljesül a kormány négy évre vonatkozó ígérete, miszerint a keresetek reálértéke huszonöt százalékkal emelkedik. A szakszervezetek úgy vélik: a tárca számításai csúsztatásokon alapulnak.

Alig több mint két százalék híján már év végére megvalósul a kormány egész ciklusra vonatkozó ígérete, miszerint huszonöt százalékkal emelkednek a reálkeresetek – derül ki a PM lapunk azon kérdésére adott válaszából, hogy miként teljesülhet a választási ígéret, ha László Csaba bejelentése alapján jövőre csak a bérek reálértékének megtartása, 2005-ben egy-két, 2006-ban pedig két-három százalékos reálbér-emelkedés jöhet szóba. A tárca szerint tavaly a reálkeresetek 13,6 százalékkal emelkedtek, idén pedig nyolc százalék körüli növekedésre lehet számítani, így év végére – vagyis két év alatt – 22,7 százalékos emelkedés következik be.
A tárca számításai csúsztatásokon alapulnak, ennélfogva nem is igazak – fogalmazott lapunknak Palkovics Imre. A munkavállalói oldal soros elnöke szerint az elmaradni látszó adócsökkentés, az új járulékok bevezetése, az áfakulcsok eltolásából következő drágulások a reálkeresetek csökkenését eredményezik, ráadásul a forint leértékelése is csak az idén harmincmilliárd forintot vesz ki a munkavállalók zsebéből. – Tarthatatlan, hogy az Orbán-kormány alatti, jelentős tavalyi béremelkedést a jelenlegi kabinet a maga számlájára írja – mondta Palkovics. Hozzátette: mivel a pénzügyminiszterrel szemben a szakszervezetek tisztában vannak a számokkal, az érdekvédők nem tudják elfogadni a bérekkel kapcsolatos kormányzati terveket.

A PM és a kormány nem mond igazat – jelentette ki lapunknak Borsik János. Az Autonómok elnöke hangsúlyozta: az elmúlt évek jelentős reálbér-emelkedése legfőképpen a közszféra, valamint az igen magas menedzseri fizetésekből adódik össze, ám a versenyszféra dolgozóinak béremelkedése messze alatta marad a nevezett átlagnak. Borsik szerint már most látszik, hogy a kormány jövő évi inflációs tervei nem tarthatók, valamint a költségvetés sarokszámaiból is az olvasható ki, hogy „a kabinetnek nem lenne ellenére a reálbércsökkenés”. Borsik úgy véli, hogy a kormány „lemondott” az ígéretei közt szereplő uniós bérfelzárkóztatásról, ezért beszél ma már bérfelzárkózásról. Erre utal a PM vonatkozó válasza is, miszerint „a bérfelzárkózás úgy valósul meg, hogy az EU-tagországokban ugyanennyi idő alatt ennél jóval alacsonyabb reálkereset-növekedés következik be”.