Technikai okokkal magyarázható a két hónapos csúszás: az elektronikus követőrendszer nem készült el időben. Mindez 320 millió euró bevételkiesést okoz a német költségvetésnek. Mint ismert, a német kormány korábban arról döntött, hogy a 12 tonnánál nehezebb gépjárművekkel az országos sztrádahálózatot csak útdíj ellenében lehet igénybe venni. A díj a megtett távolsággal arányos – kilométerenként 9–14 eurócent –, mértéke függ a tengelyek számától, valamint a gépjármű környezetvédelmi besorolásától. A németek idén január 1-jétől vezették volna be az útdíjat, az időpontot előbb augusztus 31-re, legutóbb pedig november 2-ra módosították.
A német Auto Motor und Sport szaklap beszámolója szerint a kamionosoknak nem sikerült időben beszerezniük a fedélzeti egységeket, mivel a korábban megrendelt mennyiségnek csak töredékét szállította ki a gyártó cég. Minderre csak azt követően derült fény, hogy az Európai Unió július végén a rendszer próbaüzemeltetéséről hozott döntést. Az ismételt halasztás miatti kellemetlenség elkerüléséért a német közlekedési minisztérium áthidaló megoldást talált: megállapodást kötött a szatellit-alapú ellenőrző rendszer fejlesztését végző – a Daimler-Chrysler és a Deutsche Telekom által vezetett – konzorciummal, amelynek értelmében a novemberig tartó két hónapos időszakot a tesztelésre szánják. Ezalatt nem kell fizetni az úthasználatért. Manfred Stolpe közlekedési miniszter szerint erre azért van szükség, hogy elejét vegyék a kezdeti fejetlenségnek. Michael Rummel, a konzorcium vezetője is helyesnek tartja, hogy az éles indítás csak a rendszer teljes kiépülése után történjen meg. Visszautasítja viszont a fedélzeti egységek késedelmes szállítására vonatkozó vádakat, mivel – állítása szerint – a közlekedési tárcával való megállapodás teljesítésében nincs elmaradásuk.
A németek által kamionvámnak nevezett intézmény eddig is sok vitát váltott ki mind a parlamentben, mind a kormányzat és az érintett vállalatok érdekvédelmi szervezetei között. Utóbbiak attól tartanak, hogy a rendszer a megnövekedett kiadásokon felül elakadásokat és teljes káoszt okoz majd az utakon, ezért bojkottra szólították fel a kamionosokat.
A rendszer a legmodernebb technológiára épül. Az autópályát használó gépjárművekbe egy elektronikus fedélzeti egységet építenek be, amely egyrészt méri a megtett távolságot, majd az adatokat sms-en keresztül küldi az üzemeltető Toll Collect cég központi szerverébe. A Toll Collect ez alapján állítja ki havonta a számlát. Azok a fuvarozók – elsősorban külföldiek –, akik ritkán használják a német sztrádákat, egyszeri alkalommal az utak, benzinkutak mellett telepített automatákon vagy interneten keresztül bonyolíthatják a bejelentkezést. Az ellenőrzés szintén elektronikus, a járműveknek még lassítaniuk sem kell, amikor elhaladnak az elektronikus rendszerekkel ellátott kapuk mellett, illetve letérnek az autópályáról.
A német közlekedési tárca várakozása szerint a költségvetésnek évente 2,6 milliárd euró többletbevételt hozó – tekintettel az évi 1,2–1,4 millió kamionra – új autópályadíj bevezetésének célja, hogy a kereskedelmi forgalom egy részét a közutakról vasútra, valamint vízi szállításra helyezze át. A bevételek harminc százalékát ugyanakkor a munkaerő megtartására fordítják Németországban, a nagyobb részét viszont a környezetbarát és gazdaságos vasúti és a vízi infrastruktúra fejlesztésére.
Az EU tervei szerint az új elektronikus rendszert a későbbiekben valamennyi tagországban használnák. Az Európai Bizottság vizsgálja a német kormányzat azon tervét, amely szerint a hazai szállítmányozókat kompenzálnák megnövekedett költségeik miatt. Ez ugyanis a német cégeket előnyben részesítené az országon átutazó külföldiekkel szemben.
A nemzetközi teherautó-fuvarozásban érdekelt magyar cégek többsége érintett az autópályadíj bevezetésében, hiszen hazánk Németországgal bonyolítja le a legnagyobb külkereskedelmi forgalmat, emellett a német tranzitfuvarok aránya is jelentős. A magyar fuvarozók képviselői szerint a kilométerenkénti 9–14 eurócentes díj piaci szempontból elfogadott, leginkább abból adódnak a problémák, hogy a fedélzeti alegységet – ami 300 euróba kerül, viszont az útdíjból leírható – a legtöbb kamionos még nem tudta beszereltetni. A két hónapos késés így kedvező számukra. A fuvarozók érdekképviseletei szorgalmazzák, hogy a németek Magyarországon is alakítsanak ki olyan műhelyeket, ahol ezeket az elektronikus egységeket beszerelik. Jelenleg ugyanis csak Németországban és a környező államokban nyílik erre lehetőség, viszont nemzetközi fuvar esetén a szerelés miatti időbeni kiesés anyagi terhet jelent. A változások ellenére idén nem emelik tarifáikat a fuvarozó-, illetve speditőrcégek, ugyanis a szerződéseket már tavaly novemberben megkötötték.
Frei Tamás szerint Zelenszkijnek engednie kell, „ez itt a vége” + videó














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!