Halaszthatatlannak tartja az SZDSZ, hogy véget érjen a „hosszú választási év”, és a kormány ne hagyja magát belevinni a további ígérgetés versenyébe, akkor sem, ha az ellenzék csak az utóbbi néhány hónapban több száz milliárd forintot osztott ki elméletben, miközben meglehetősen farizeus módon adócsökkentést is követel – véli Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök és Csillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter.
Elsősorban a Fidesz szavazóvásárló politikájának következtében az utóbbi években elszabadult az a gyakorlat, hogy az államtól bármit lehet kérni, örömmel kifizeti – olvasható Kuncze Gábor SZDSZ-elnök és Csillag István szabad demokrata gazdasági miniszter Magyar Hírlapban megjelent elemzésében. Úgy folytatják: a Fidesz-kormány saját politikai céljai érdekében áldozta föl az ország gazdasági stabilitását. Leszögezik: az SZDSZ nem ért egyet azzal, hogy az állampolgárok akkor járnak jól, ha az állam osztogat. Az adócsökkentés kapcsán kirobbant nézeteltérés – írják – nem napi politikai vagy technikai csetepaté, hanem gazdaságpolitikai, illetve gazdaságfilozófiai vita. Emlékeztetnek, hogy a párt programjában a rendszerváltás óta hangsúlyos helyen szerepel az adócsökkentés kívánalma. Utalnak arra, hogy az SZDSZ garanciát kért arra, hogy 2004-ben az adócsökkentést nem halasztják tovább. Ennek nyomán az Országgyűlés elfogadta azt a jogszabályt, amely szerint jövő évtől az alsó adósávban 20-ról 18 százalékra csökkennek az adók, a középsőben 30 százalék helyett 26, a fölsőben pedig 40 helyett 38 lesz. – Az SZDSZ elsősorban azért tart ki az adócsökkentést előíró törvény érvényesítése mellett, mert javítani szeretné az ország előző kormány által tönkretett versenyképességét – hangsúlyozzák, hozzátéve: az adóreformot halogató politika ezt a törekvést veszélyezteti. Az SZDSZ azt javasolja: enyhíteni kell a vállalkozók terhein. (Emlékezetes: Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter a kormány legutóbbi ülése után azt jelentette be, a kutatás-fejlesztési források növelése érdekében a helyi adók mintájára a 10 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknak éves korrigált nettó árbevételük két ezrelékét be kell fizetniük egy új alapba.)
– Legalább a jövő évre hirdessük meg, hogy a bérek legfeljebb az infláció mértékéig nőhetnek – indítványozza Kuncze és Csillag. Szerintük így megvédjük az elért reálbérek színvonalát, de a költségvetési szektorban jövőre legfeljebb a várható éves infláció (4–5 százalék) mértékével azonosan nőhetnek a nominálbérek. Meglátásuk szerint nemcsak a költségvetési kiadásokat csökkentené, hanem hatékony állami ügyintézésre, szolgáltatásra kényszerítené, ha bevezetnék legalább hat évre az évi kétszázalékos állami létszámcsökkentés programját. Mint írják, 2010-ig 12 százalékos létszámcsökkentést hirdetnének meg, ami egyenlőtlen ütemben is végrehajtható lenne. Megjegyzik: a versenyképesség kívánja meg, hogy az állami szektorban tervezhető négy-öt százalékos nominálbér-emelés fedezete részben a létszámcsökkentés legyen.
A kiszámítható gazdaságpolitika valutastabilitással jár, ami újabb befektetőket hozhat, s a magyar vállalkozókat saját cégük fejlesztésére késztetheti. Ehhez új adórendszer kidolgozása is szükséges lehet, hogy hasonlóan versenytársainkhoz, 2005-től nálunk is egykulcsos legyen a személyi jövedelemadó – olvasható az elemzésben.
Frei Tamás szerint Zelenszkijnek engednie kell, „ez itt a vége” + videó














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!