Teljes tanácstalanság Kárpátalján

Nagyfokú tanácstalanság és bizonytalanság lett úrrá az embereken Kárpátalján a kishatárforgalom megszűnését követően. Jól szemlélteti ezt a magyar– ukrán határátkelők forgalmának már-már drasztikus visszaesése is. Fokozza az emberek aggodalmát az is, hogy egyelőre semmi érdemlegeset nem lehet tudni arról, valójában mi vár rájuk a vízumkötelezettség bevezetését követően.

Az augusztus elsejével életbe lépő rendelkezés nem csupán az egyszerűsített határátkelést szüntette meg, hanem az ezzel járó „batyusturizmust”, valamint a magyarországi idénymunka – kapálás, gyümölcs- és zöldségszedés stb. – lehetőségét is. A megyei sajtóorgánumok ugyan már hónapokkal korábban igyekeztek elsősorban az ungvári magyar főkonzulátus munkatársai bevonásával tájékoztatni az embereket a várható intézkedésekről, ennek ellenére sokakat mégis váratlanul ért a kishatárforgalom megszüntetése.
*
Az embereket, akik talán még ma is valamiféle csodában reménykednek, egyszerűen megdöbbentette a kishatárforgalom megszűnése, válaszolja lapunk érdeklődésére Kilb József, Tiszaújlak polgármestere, hiszen ezzel sokak egzisztenciája ment tönkre. A nagyközség, amelynek ipari létesítményei a múltban a környező települések sok száz lakosa számára is állandó munkát és megélhetést biztosítottak, ma saját polgárait sem tudja munkával ellátni. Így sokan évek óta a határ túloldalán, elsősorban különböző idénymunkák révén teremtették meg családjuk számára a megélhetés feltételeit. Most viszont ez a lehetőség is megszűnt számukra, hiszen az útlevél drága, kiváltására nem mindenkinek futja a pénzéből.

A határátkelőkön szolgálatot teljesítő határőröktől megtudjuk. hogy júliushoz viszonyítva a forgalom átlagosan 50 százalékkal esett vissza, ám a gyalogos forgalom például a Kaszony–Barabás határátkelőn a napi 120–150-ről mintegy 20–30 főre csökkent. A Tiszaújlak– Tiszabecs határátkelőn viszont azt is elárulják, hogy ott korábban a határon átkelőknek csak a 30 százaléka rendelkezett útlevéllel, míg 70 százalékuk „kishatáros” volt.

Jelentős figyelmet szentelnek a kishatárforgalom megszűnésével kialakult helyzet elemzésének az ukrán központi tévéállomások is. Az 1+1 televízió kommentátora például nem kis iróniával jegyezte meg, hogy a kishatárátlépők megszüntetésével Ukrajna és Magyarország között még az egykori Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság által 1978-ban aláírt határátlépési megállapodás lépett érvénybe, amely elsősorban azokat a határ mentén élő embereket érinti fájdalmasan, akik számára a határ a mindennapi megélhetést jelentette. Igaz ugyan, hogy a megyei útlevélosztály az útlevek kiadásának három hónapban megszabott határidejét igyekszik a felére lerövidíteni, de azok kiváltására nagyon sokaknak nincs pénze, mivel az a kishatártárátlépőknek a háromszorosába kerülnek. Fokozza az emberek bizonytalanságát az is, hogy egyelőre nem tudják, mi is vár rájuk valójában november elseje után, amikor is Magyarország életbe lépteti a vízumkötelezettséget. Ezzel összefüggésben a kommentátor az ukrán külügyi tárca sajtóosztályának tanácsosát, Szerhij Dobeskót idézte, akinek elmondása szerint az ukrán–lengyel vízummegállapodás „pozitív példáját” Kijev a lehető legteljesebb mértékben szeretné érvényesíteni az ukrán állampolgárokat érintő vízumrendszer liberalizálásáról Magyarországgal, Szlovákiával és Litvániával folytatott tárgyalásain is. Ennek lényege: ingyenes vízum az ukrán állampolgárok és vízummentesség az érintett országok állampolgárai számára. Keddi sajtótájékoztatóján Dobesko arra is felhívta a figyelmet, hogy Varsó a vízumok igényléséhez meghívólevelet sem fog kérni, és minden megszorítás nélkül öt évre szóló vízumot állítanak ki azoknak az ukrán állampolgároknak, akiket gazdasági, tudományos, kulturális, sport- és rokoni kapcsolatok fűznek Lengyelországhoz. Ilyen vízumot igényelhetnek a nyugdíjasok és azok is, akik rendszeresen felkeresnék történelmi hazájukat.

Egyeztetésekre várva
Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kabinet tegnapi ülése után kérdésre válaszolva elmondta: a kormány folytatott tárgyalásokat a Szerbia-Montenegróval, illetve Ukrajnával szembeni vízumkényszerrel kapcsolatban, a Külügyminisztérium ezek alapján alakíthatja ki végleges álláspontját a diplomáciai tárgyalásokon ezekkel az országokkal. A kettős állampolgárság ilyen módon nem került szóba a kormányülésen, de a kabinet nyitott az egyeztetésekre. (C. I.)