Tovább növekednek jövőre a lakosság terhei

A jövő évben szükségessé válik a lakosság adóterhelésének emelése – áll a lapunk birtokába került, a kormány részére készített előterjesztésben. A tervezett változtatásokat nézve ugyanakkor kissé óvatosnak tűnik ez a megállapítás: alig akad ugyanis olyan adónem, ahol ne srófolta volna feljebb a kulcsokat a pénzügyi tárca.

Munkatársainktól
2003. 08. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy sor, a lakosság terheit növelő intézkedést tervez a jövő esztendőre a kabinet – derül ki a lapunk birtokába jutott, a Pénzügyminisztérium (PM) által a kormány részére készített előterjesztésből. Az intézkedések egy részét korábban már nyilvánosságra hozták, ám új elemekkel is bővült a csomag: ez nem véletlen, hiszen a kormány növekvő kiadások mellett faragná tovább – a GDP-hez mérten 3,8 százalékra – az államháztartás hiányát.

Korábban már bejelentették, hogy jövő évtől megszűnik a nulla- kulcsos áfa, a 12 százalékos, kedvezményes kulcs pedig 15 százalékosra nő: ezzel párhuzamosan a normál kulcs 25-ről 23 százalékra csökken.

Eltörlik jövő évtől a nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedményét: ez – az előterjesztők szerint – az adórendszer egyszerűsítését, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjra és a magánnyugdíjra vonatkozó szabályozás egységesítését is szolgálja. Megszüntetnék 2004-től a befektetési adóhitelt is: a tervezet szerint befektetési adóhitel címén az összevont adóalap adója utoljára a 2003. évre csökkenthető, és a magánszemély a 2003-as adóévről benyújtott adóbevallásában kimutatott adóhitel-állományát köteles legkésőbb 2007. március 20-ig visszafizetni. Az említett határidőt megelőző visszafizetés esetén a magánszemélyt jelentős visszafizetési kedvezmény illetné meg. A kedvezmény mértéke 2004-es visszafizetés esetén 45 százalék (feltéve, hogy már 2003-ban sem vették igénybe az adókedvezményt), 2005-ös visszafizetés esetén 20 százalék, míg 2006-os visszafizetés esetén 5 százalék lenne. A lakáscélú hitel törlesztő-részletéhez kapcsolódó adókedvezmény – áll az anyagban – jelenlegi feltételei mellett igazságtalan, pazarló, és adóelkerülésre is lehetőséget ad, ezért így nem tartható fenn, ám arra, hogy pontosan hogyan korlátoznák ezt a kedvezményt, nem tér ki az anyag.

A külön adózó jövedelmek utáni adó mértéke 20-ról 25 százalékra emelkedik jövőre: ezek közé tartozik többek között az ingó és ingatlanvagyon átruházásából származó jövedelem, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve a pénzbeli nyereményből származó jövedelem is. A cégautóadó – mivel mértéke hosszabb ideje változatlan – kétszeresére emelkedik majd.
Néhány, a törvényben meghatározott kivétellel megszűnik a természetbeni juttatás mint külön adóztatási forma. Változatlan adóztatás vonatkozna ugyanakkor a reprezentációra és az üzleti ajándékra, valamint a több magánszemély számára egyszerre juttatott, a magánszemélyek között fel nem osztható jövedelemre, továbbá a cégautó magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelemre. A jelenleg is adómentes természetbeni juttatási formák – például étkeztetés, üdülési csekk, iskolakezdési támogatás – a továbbiakban is fennmaradnának.

A jövedéki adónál is újabb emelésekre kell számítani 2004-ben: a cigaretta esetében a javasolt adóemelés 17,5 százalékos adótartalom-növekedést és átlagosan 11 százalékos fogyasztóiár-emelést jelent. Az áfakulcscsökkenést minden jövedékitermék-körben ellentételezik, az adómértékek olyan megemelésével, amely változatlan fogyasztói árat eredményez. Az áfa ellentételezés az alkoholoknál 4 százalékos, a pezsgőnél 9,3, a köztes alkoholtermékeknél 13, a sörnél 7,3 százalékos adóemelést, valamint a bornál a literenkénti 5 forintos adó 12-re emelését jelenti. Az üzemanyagok közül a benzin esetében literenként 3 forint a jövedékiadó-emelés, a gázolaj esetében ugyanakkor literenként 2,40 forintos adócsökkentésre kerül sor. A finomra vágott fogyasztási dohány és a cigaretta adószintjének közelítése érdekében 2004. január 1-jétől a finomra vágott fogyasztási dohány jövedékiadó-tartalma 33 százalékkal nő, amely e termékkörben 17 százalékos fogyasztóiár-változással jár.
Új elem az ingatlanok értékalapú adóztatása: a méret helyett ezentúl az önkormányzati adóhatóság által megállapított forgalmi érték számít majd. A törvénytervezet a törvényi felső adómértéket a számított érték két százalékában maximálja.

Változás várható az illetékeknél is: az öröklési illetékben a 35 millió forintot meghaladó értékrész után – a rokonsági foktól függően – 21, 30 vagy 40 százalék, míg lakásszerzés esetén 11, 15 vagy 21 százalék az elvonás mértéke. Az ajándékozási illetékben az általános mérték felső kulcsai az öröklési illetékkel azonosak, lakásszerzésnél pedig a 35 millió forint feletti rész után – a rokonsági foktól függően – 12, 16 vagy 30 százalék lesz a legmagasabb kulcs. Gépjármű vásárlásánál az átíratás illetéke köbcentinként 13-ról 15 forintra nő. Az autósok pénztárcáját érinti a súlyadó növekedése is: a belföldi gépjárművekre irányadó gépjárműadó-tétel összege egységesen 1200 Ft/100 kg-ra módosul.

A járulékrendszer módosítására a törvénytervezet két megoldást tartalmaz. Az „A” változat az egyéni egészségbiztosítási járulékot növelné 1 százalékkal – aminek következtében az eddigi 3 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 4 százalékra növekszik –, a „B” változat pedig a fokozatosan kiépülő ápolásbiztosítási ellátási rendszerrel összhangban új járuléknemenként bevezetné az ápolásbiztosítási járulékot, aminek mértékét egy százalékban határozza meg. A fizetési kötelezettség alapja a „B” változat mellett is megegyezik az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával, és a járulékfizetésre kötelezettek köre is lényegében azonos az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezettekkel. A javaslat szerint a járulékfizetők köre bővül a mezőgazdasági őstermelést folytatókkal.

A fenti módosításokon túl a kabinet bővítené az egyszerűsített vállalkozói adót választók körét: a javasolt módosítás szerint lehetővé válik az eva választása akkor is, ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye vagy e szervekhez való bejelentés szükséges. Az evát választók körét bővítheti az az új rendelkezés is, amely szerint a továbbiakban nem lesz kizáró feltétel az, ha az adózó az adóévben szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjeggyel rendelkezik. Egyszerűsíti az evát választók dolgát, hogy jövő évtől nem kell évente bejelenteniük az új átalányadó választását.

A jövő évi „adócsomag” főbb elemei:
• megváltoznak az áfakulcsok, eltűnik a nulla kulcs;
• növekszik az ingatlan eladásából, bérbeadásából származó jövedelem adója;
• eltörlik a nyugdíjjárulék utáni kedvezményt;
• megszűnik a befektetési adóhitel;
• a lakáshitelek törlesztőrészlete utáni adókedvezmény részlegesen megszűnik;
• a gépjárműadó húsz százalékkal nő;
• a regisztrációs díj bevezetése gépjárművek esetében;
• átalakul az illetékek kiszabásának rendszere;
• növekszik a szesz, a cigaretta jövedéki adója;
• a természetbeni juttatások túlnyomó része megszűnik.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.