„Útiterv” a székelyföldi autonómiáért

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítására vonatkozó terv azokon a fórumokon körvonalazódott, amelyek Tőkés László királyhágó-melléki református püspök nevéhez fűződnek. Később aztán konkrét igény fogalmazódott meg egy olyan testület megalakítására, amely a székelyföldi autonómia érdekében hivatott dolgozni. Az erdélyi tanács kezdeményező testülete mellett így létrejött a Székely Nemzeti Tanács kezdeményező testülete is.

A székelyföldi kezdeményező testület legutóbbi ülésén a résztvevők szoros határidőt jelöltek ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakítására: október közepét. Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményező testületének (kt) tagja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt képviselője a tennivalók kapcsán elmondta: „Nyilvánvaló, hogy elsősorban szervezési problémáink vannak a helyi székely tanácsok megalakulásáig. Ez amúgy különösebb nyilvánosságot nem igénylő munka. A SZNT kt egy köztes és nem képviseleti szerv. Fő feladatának azt tartja, hogy megszervezze a Székely Nemzeti Tanács megalakítását, és tevékenysége is addig tart majd.”
Az „útiterv” különben teljesen világossá vált már. Megalakulása után a tanácsnak kell majd közvitára bocsátania a Székelyföld területi autonómiastatútumát, és a vita eredményeit leszűrve végleges formába kell öntenie, illetve el kell fogadnia a dokumentumot. Ezután jön majd a folyamat, úgymond, legizgalmasabb része, a statútumot ugyanis Románia parlamentje elé kell terjeszteni. Amint Borsos Géza elmondta, az SZNT mindaddig működni fog, ameddig a törvényhozási vita le nem zárul. Elismerte, hogy ez valószínűleg „nem fog könnyen menni”, illetve hogy a folyamat időigényes lesz. Ha aztán a bukaresti parlament adott esetben végül kedvezően döntene, azzal az SZNT-nek is megszűnne a küldetése, hiszen ezt a testületet egyfajta alkotmányozó nemzetgyűlésnek lehet tekinteni. A „beteljesülést” a célkitűzés szempontjából természetesen az jelentené, hogy ha – immár törvényes keretek között – ki lehetne írni a választásokat, melyek eredményeképpen megalakulna a székelyföldi területi autonómiának a döntéshozó és végrehajtó szerve, felruházva a szükséges jogosítványokkal.
A román politika eddigi, teljesen elzárkózó viszonyulása dacára a kt tagja azt nyilatkozta: a bukaresti parlamentnek ugyan nincs kialakított véleménye a székelyföldi autonómiaigényről, a parlamenti pártoknak viszont természetesen van. „Megítélésem szerint a nemzetközi normák és egyezmények hatására ezek a vélemények azonban átalakulóban vannak, és az integrációs folyamat is kedvezően hat ebbe az irányba. Végső határidőként, ameddig ennek a folyamatnak le kell zárulnia, mindenképpen Románia uniós csatlakozását tudom megjelölni; az ország ennek a kérdésnek a rendezésével fog belépni az EU-ba” – nyilatkozta Borsos Géza. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az autonómiafolyamat kapcsolódik a potenciális belső konfliktusok kezelésének kérdésköréhez, és a Románia–EU csatlakozási tárgyalásokon ez a téma szerepelni fog.
Arra a felvetésre, miszerint a székelyföldi kezdeményező testület előbbre jár már, mint az erdélyi, Borsos Géza kijelentette: ez valóban így van, de szerinte ez a dolgok természetes rendje is. „A Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása része az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseinek, de ez ugyanakkor egy teljesen sajátos és kimondottan a Székelyföldet érintő probléma. Úgyhogy mi úgy gondoljuk, hogy teljes egyetértésben haladunk az EMNT törekvéseivel, de amellett, sőt mint megvalósítási módozat, attól függetlenül, és talán lépéselőnyben is” – vélekedett a politikus.
Az RMDSZ hivatalos vezetősége ez idáig folyamatosan elítélte a Tőkés László volt tiszteletbeli elnök által kezdeményezett és irányított „fórum mozgalmat”, amely a fent vázolt folyamatot is generálta. Mindkét „oldal” számol azzal, hogy a jövő tavasszal sorra kerülő helyhatósági (önkormányzati) választásokon jelöltjeik szembekerülnek egymással; elsősorban a Székelyföldön, a legnagyobb erdélyi tömbmagyar vidéken. Az autonómia kivívása mint célkitűzés ugyanakkor az RMDSZ programjában is szerepel, ezért a statútum beterjesztését a parlament elé a szövetség nehezen kritizálhatná. Többek között ez lehet az oka annak, hogy Markó Béla elnök és néhány hozzá közel álló RMDSZ-vezető az elmúlt napokban visszafogottan nyilatkozott a kérdéskörről.