Végtelen vita Koszovóról

A koszovói kérdéssel kapcsolatos tartós megoldásokat a nemzetközi közösségnek kell elősegítenie, mert nehezen hihető, hogy Belgrád és Pristina tárgyalásokkal el tudna jutni a rendezéshez, még ha meg is van a készség az eredményes párbeszédre. Ezt maga Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök jelentette ki a parlament tegnapi ülésén, amelyen vitát kezdtek a Koszovó-határozatról, amely már-már egyöntetű támogatásra talált a szerb pártok körében, ám amelyet már eleve elvetettek a koszovói albánok, mert az okmány Koszovót az ország részeként nevezi meg.
Harri Holkeri, az UNMIK új vezetője Zsivkovicshoz hasonlóan nyilatkozott, miután tárgyalt a koszovói albán vezetőkkel, Ibrahim Rugova elnökkel, Bajram Rexhepi kormányfővel és Nexhat Daci parlamenti elnökkel. Szerinte kizárólag az ENSZ BT-nek van felhatalmazása arra, hogy döntsön Koszovó végleges jogállásáról, s erre a kérdésre nem Belgrádban, de nem is Pristinában adják meg a választ. Hozzáfűzte, hogy a Belgrádban folytatott vita nem befolyásolja a nemzetköziek munkáját.
A szerb fővárosban egyébként világosan látják, hogy csak politikai és diplomáciai eszközökkel harcolhatnak (igaz, voltak veszélyesen szélsőséges megnyilvánulások is). Őrültségnek nevezték azokat az elképzeléseket, hogy a szerbek fegyveres erővel térjenek vissza Koszovóba. Belgrádban most más hangvétel a divat: a hatóságok az albánokkal való történelmi megbékélést szorgalmazzák. Két jog ütközik: az albán etnikai és a szerb történelmi, fogalmazott Nebojsa Csovics kormányfő-helyettes. A Koszovó-határozat szerinte ezt a két jogot békítené ki.