Visszakapcsolás a gazdaságpolitikában

Ezen a héten kell Magyarországnak benyújtania az Európai Unióhoz az új, hároméves távlatra szóló gazdaságpolitikai programját. Az idén elküldött dokumentum – az eddigi információk alapján – nyomokban sem emlékeztet az egy évvel korábban kidolgozott elődjére, hiszen a kitűzött makromutatók szinte egytől egyig rosszabbak a tavaly nyáron vártaknál.

Péntekig kell elküldenie Magyarországnak az Európai Unióhoz az új, hároméves távlatra szóló Előcsatlakozási Gazdasági Programot (PEP). A dokumentumot még nem hozták nyilvánosságra, ám az eddig közzétett információk alapján biztosan tudni lehet, hogy nyomokban sem emlékeztet majd az egy évvel korábban kidolgozott változatra: az összes makromutatót kénytelen ugyanis rosszabbakra cserélni a kormányzat.
Már a monetáris uniós csatlakozás időpontjának meghatározásakor bejelentették: a gazdasági növekedés mértéke várhatóan jövőre is 3,5 százalék körül alakul, és csak 3,8 százalékig mérséklődhet az államháztartás bruttó hazai termékhez mért hiánya. (Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy az államháztartási hiány idén a tervezett 4,5 százalék helyett csak 4,8 százalékig csökkenhet.)
Egy évvel korábban még jóval optimistábban ítélték meg a gazdaság kilátásait a szocialisták: 4,5-5 százalékos bővülést vártak 2004-re, bízva abban, hogy idén már tényleg kiszabadul a világgazdaság kátyúba ragadt szekere. Az államháztartás hiánya is jóval lassabban olvad a korábban vártnál: a régi terv szerint már jövőre meg kellene felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis a GDP-hez mért hiányt három százalék körül határozták meg. A múlt évi előcsatlakozási program idén már egészséges szerkezetű, leginkább a kivitel által vezérelt növekedéssel számolt Magyarországon. Ennek tükrében a tavalyi PEP 2004-re már 10-12 százalékos exportbővüléssel számolt, 2005-re pedig 11-13 százalékos kivitelnövekedést irányzott elő. Hasonló dinamikát prognosztizáltak a szakértők a behozatal alakulásában is.
A folyó fizetési mérleg várható hiányát is jelentősen alábecsülte az előző prognózis: ez évre 2,4-2,6 milliárd eurós hiánnyal számoltak, ami a GDP 3-3,5 százalékának felel meg. Jövő évre 2,5-2,8 milliárd eurós deficittel kalkulált a kabinet, ami a GDP-hez mérten hasonlóan 3-3,5 százalékos hiányt jelent.
A tavalyi előcsatlakozási programban alternatív forgatókönyveket is kidolgozott a kabinet: az egyik a lassabban javuló világgazdasági konjunktúra esélyeit feszegette, a másik pedig a tervezettnél gyorsabb bérnövekedés bekövetkeztének következményeit próbálta felmérni. (A későbbi fejlemények alapján nem ok nélkül, hiszen végül mindkét, alternatív lehetőségként vizsgált jelenség bekövetkezett.)
Ezzel együtt a pénzügyi tárca a pesszimistább változatoknál sem volt elég óvatos: a „lassabban javuló konjunktúra” nevű verzió is 4-4,5 százalékos GDP-bővülést jelzett előre 2004-re, 9-10 százalékos exportbővülés és 10 százalékos behozatalnövekedés mellett.
A szintén beigazolódott „magasabb bér” változat szerint idén a versenyképesség tovább romlik, a vállalatok profitkilátásai és befektetési lehetőségei hosszabb távon nem javulnak. E borús kilátások ellenére 2003-ra 4,5-5 százalékos bővülést várt a pénzügyi tárca, és jövőre is négyszázalékos gazdasági növekedést helyezett kilátásba. Az exportbővülés ennél a verziónál is igen magas, 8-10 százalék, az import bővülését pedig 9-11 százalékban határozták meg.
Az idei PEP-ben a kormánynak már mindenképpen pontosabban kell céloznia: ha nem sikerül tartani a most meghatározott makromutatókat sem, veszélybe kerülhet a monetáris uniós csatlakozás menetrendje is.
***
A 2002-es és az idei középtávú program elemei 2004-re vonatkozóan
Mutató 2002-es PEP Idei PEP (várhatóan)
Gazdasági növekedés (%) 4,5-5 3,5
Infláció (%) 4 4,5-5
Államháztartási hiány/GDP 3 3,8
Reálbér-növekedés (%) 3 szinten marad