Az európai piac további felértékelődése várható

Huszonnegyedik alkalommal ünneplik meg szeptember 27-én a turizmus világnapját. A megemlékezés célja, hogy felhívja a nemzetközi és a hazai közösség figyelmét a turizmusnak a társadalmi és kulturális értékmegőrzésben, valamint a politikai és gazdasági életben betöltött szerepére. Napjainkban világtendencia, hogy visszaesett az ágazat jövedelmezősége.

Európa a világ turizmusának központja – ezt a következtetést vonta le a német szövetségi kormány közelmúltban készített tanulmánya. A Turisztikai Világszervezet adatai szerint a világturizmus 2001. évi 462 milliárd dolláros forgalmának körülbelül a felét Európa bonyolította. Ugyanakkor a koncentráció Európán belül is megfigyelhető: kontinensünk turisztikai forgalmának 85 százaléka az Európai Unió (EU) tagállamaiban bonyolódik le.
A tanulmány szerint 2002-ben az európai kontinensen vették számba a nemzetközi turistaérkezések 57 százalékát, s itt realizálták a nemzetközi turizmusból származó bevételek közel felét. A világ tíz legnépszerűbb turisztikai fogadóhelyéből öt – Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Egyesült Királyság és Ausztria – az EU tagja.

A turizmus gazdasági hatása az Európai Unióban igen jelentős. Az unió országaiban – az EU Bizottságának kimutatása alapján – közvetlenül nyolcmillióan, közvetetten pedig csaknem húszmillióan dolgoznak a turizmus területén. Az elmúlt években felerősödő nemzetközi terrorizmus jelensége természetesen kedvezőtlenül hat a világ idegenforgalmának alakulására, de az EU által fémjelzett „biztonsági övezet” bővülésével a közeljövőben az európai piac további felértékelődése várható.

Megállapították azt is, hogy egységes európai szintű turizmuspolitika hiányában az idegenforgalmi ágazat szabályozása tagországonként eltérő; aki a magyarországi jogszabályokat betartva folytatja tevékenységét a turizmus területén, azt az uniós csatlakozás után sem érheti meglepetés – vélik.

A turizmus nemzetgazdasági súlyából, a kormányok fejlesztési stratégiai elképzeléseiből, illetve az egyes tagországok fejlettségi szintjéből és hagyományaiból adódóan a tagállamok különböző elképzelésekkel rendelkeznek az idegenforgalom szabályozásával kapcsolatban. Így a világ legjelentősebb turisztikai régiójának a turizmust illetően nincs világosan meghatározott kompetenciája, nincs közösségi turizmuspolitika.
A szerteágazó tagállami turizmuspolitikát jól jellemzi a német szövetségi kormány tanulmánya, amely alapján elmondható, hogy a tagállamok közül csak Franciaországban, Írországban, Ausztriában, Portugáliában és Spanyolországban létezik a közigazgatáson belül külön, a turizmus irányításáért felelős szervezeti egység, többnyire államtitkárság.

Tavaly májusban – az EU történelme során először – fogadott el az Európai Tanács kifejezetten a turizmussal foglalkozó határozatot. Az európai turizmus jövőjéért címet viselő határozat célul tűzi ki a tagországok együttműködését a turisztikai ágazat szerepének növelése és fenntartható fejlesztése érdekében. A dokumentum kiemelt szerepet szán a Turisztikai Tanácsadó Testületnek (Advisory Committee on Tourism) az ágazat fejlesztési irányainak meghatározásában, valamint a tagországok közötti turisztikai célú együttműködés elmélyítésében.

Hazánk EU-taggá válása után résztvevője lesz a testület üléseinek, s így aktív formálója lehet a turizmust érintő intézkedések és akciók kidolgozásának.

A német tanulmányból kiderül: az EU a turizmus szabályozását az egyes közösségi politikák mentén fedi le. Szinte a legtöbb, a turizmust is érintő jogszabály fogyasztóvédelmi kötődésű vagy fogyasztóvédelmi szemlélet áll mögötte. A szemlélet elterjedése miatt a fogyasztóvédelemből adódó jogaikkal többnyire tisztában vannak az EU polgárai. Éppen ezért a magyarországi vállalkozásoknak számolni kell a jogaival tisztában lévő, és azokhoz maximálisan ragaszkodó „uniós fogyasztó” megjelenésére.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén nincsenek olyan speciális uniós szabályok, amelyek megakadályozhatnák hazánk csatlakozását, vagy a belépés után jelentős hatással lennének a magyarországi turizmusra. Ennek egyrészt az az oka, hogy a turisztikai ágazat mindig is a nemzetközi hatásoknak egyik leginkább kitett gazdasági ágazat volt, s így követnie kellett azokat. Másrészt a több éve tartó jogharmonizációs folyamat eredményeként mára a hazai szakmai szabályozás igazodik az uniós normákhoz és az EU tagországaiban követett gyakorlathoz.
A fogyasztók egészségének védelme miatt használatos egyebek mellett a közétkeztetés és a vendéglátás területén a higiéniai és közegészségügyi szabályok betartásával működtetett úgynevezett HACCP- (Hazard Analysis Critical Control Point, azaz veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok) rendszer. A biztonságos élelmiszer előállításáról és forgalmazásáról szóló direktívát Magyarország adaptálta, s annak kötelező bevezetését hazánk uniós belépéséhez kötötte. Mint ismeretes, a HACCP egy olyan eljárás, amelyet minden élelmiszer-előállítással és -forgalmazással foglalkozó vállalkozásnak alkalmazni kell, azzal a céllal, hogy a rutinszerűségből adódó hibák előfordulását kizárják.
Az EU-n belül elsősorban a fejlettségi szintek kiegyenlítését célzó strukturális alapok jelentős részben hozzájárulnak a turizmus fejlesztésének finanszírozásához is. A strukturális alapok különböző célokat finanszíroznak, amelyek közül három cél közvetlen összefüggésben van a turizmussal: a fejletlen régiók, a hanyatló ipari tevékenységű területek, valamint a vidék támogatása. Fontos, hogy a legfőbb kedvezményezettek azok az országok, illetve régiók, amelyekben a turizmus jelentősége a gazdaság számára is általában kiemelkedő. Az EU pénzügyi forrásaihoz a turizmus fejlesztése érdekében 2003-ig a PHARE-program keretében juthatunk hozzá. Ennek egyik speciális formája a határon átnyúló projektek kidolgozását támogató, úgynevezett PHARE-CBC, egy eredetileg az Európai Unió külső határaihoz kapcsolódó térségek felzárkóztatására indított támogatási program, amely Magyarországon ugyancsak komplex területfejlesztési programként indult el 1995-ben. Ma már hat országgal – Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Horvátország, Ukrajna – van együttműködés a PHARE-CBC keretein belül. Mivel a PHARE-program csak három kelet-magyarországi régióra terjed ki (2002-ben kiterjesztették az egész országra), országgyűlési határozat rendelkezett arról, hogy – a strukturális alapok fogadására való felkészülés érdekében – a PHARE-program által nem támogatott négy tervezési-statisztikai régióra, illetve ezen belül a Balaton térségére is készüljenek.
Ismeretes, hogy a Nemzeti fejlesztési tervben a turisztikai ágazat problémáit taglaló fejezetek, valamint a jövőre vonatkozó fejlesztési elképzelések nem alkotnak egy önálló ágazati stratégiát. A nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megalkotása az Országos Idegenforgalmi Bizottság feladata. A stratégia készítése folyamatban van. A hazai szakmai szervezetek már korábban közölték: szükségesnek tartják az önálló turizmustörvény megalkotását. Ezt a korábbi kormányzati ciklusban az ágazat irányítását ellátó helyettes államtitkárság sem vitatta. Az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának ülésén meghallgatták a gazdasági és közlekedési minisztert is, aki elmondta: az idegenforgalmi stratégiát az idén előkészítik, majd jövőre vitára bocsátják. Az pedig még döntésre vár, hogy egyáltalán kell-e turizmustörvényt alkotni.