Becsületbeli ügyek

Lehet, hogy a szocialistáknak szükségük van egyfajta erkölcsi megújulásra, de azt a fajta gátlástalanságot sem lehet tétlenül nézni, amit a Fidesz csinál – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Géczi József szocialista képviselő, a Reformkörök Alapítvány elnöke. A politikus a naponta nyilvánosságra kerülő új információk ellenére nem érzi érintettnek pártját és a kormányt a brókerbotrányban, szerinte csupán arról van szó, hogy az illetékes miniszterek nem készültek fel kellőképpen a profi és felkészült csapattal rendelkező ellenzék támadásaira.

Lejtmenetben van az MSZP. A szocialista párt elnökhelyettese, Szili Katalin ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a kezdeti sikerek után a párt elbizonytalanodott, és népszerűsége is csökkent. Erről mi a véleménye?
– Úgy gondolom, hogy kormányzás közben minden pártot elér egy olyan időszak, amikor újabb problémákkal kell szembenéznie. A nyár elejére programunk kifutotta magát. Bár a Kádár-rendszerben is mondták, most nekünk is azt kell mondanunk, hogy a gazdasági helyzetünk nehezebb lett, ráadásul egész Európában dekonjunktúra van, nem beszélve az évszázad aszályáról. Tehát az a helyzet alakult ki, hogy egyrészt folytatnunk kell a jóléti programot, másrészt bizonyos pontokon takarékoskodnunk kell. Hozzáteszem: a szocialisták a kormányzati felelősség miatt egy kicsit idegeskedtek. A nyáron volt egy kis „szétbeszélés”, rejtélyes módon nyilvánosságra kerültek a belső elképzelések, s beállt egy kis zavar. Lehet, hogy kicsit cinikusnak tűnik, de még mindig jobb, hogy ez a helyzet most alakult ki, mint két év múlva. Az MDF és a Fidesz is tudna arról mesélni, hogy kormányra kerülve az elején kicsit elkényelmesednek a politikusok, hátradőlnek a székükben. Van programunk, mi vagyunk hatalmon, gondolták, és ez egyfajta elbizakodottsággal járt. Tréfának tűnik, de a Jóisten azt üzente a szociknak, hogy legyenek egy kicsit szerényebbek, mert veszély van, és szedjék össze magukat.
– Nemcsak kiszivárogtatás történt a szocialista pártból, hanem megnyilatkozások is voltak. Jánosi György elítélő szavaira gondolok, amelyek a sportminiszter ingatlanügyeivel voltak kapcsolatosak. Legutóbb az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin annak adott hangot, hogy az MSZP-nek meg kell szabadulnia a régi nómenklatúrától.
– A Reformkörök Alapítvány elnökeként egyenlő közelségben vagyok a mostani szocialista vezetőkhöz. Az említett két személy rendszerváltó szocialista volt.
– De ők nem tartoztak a régi állampárt vezető politikusai közé.
– Nem erről van szó. Amikor kitaláltuk, hogy Debrecenben rendezvényt szervezünk a polgári és a népi baloldal összefogásáról, akkor mint öreg reformkörös „partizánok”, ösztönösen éreztük a veszélyt, hogy esetleg megtorpanás következhet be az MSZP-ben. A szociáldemokratizálódás ugyanis egyesek számára azt fogja jelenteni, hogy szűkül a szocialista párt értékmezeje. Mi azért tartottuk a konferenciát, hogy újra hangsúlyozzuk azt a belső szövetségi rendszert, amely a baloldalon megvan a népi baloldaltól a szociálliberálisokig, vagy a szindikalistáktól a népi szocialistákig.
– A népi baloldal meglehetősen gyenge. Nem így látja?
– Nem önálló politikai erő, mert felmorzsolta a rendszerváltás. A népiek általában „felszívódtak”, eltűntek az MDF-ből is. Mire a konferencia augusztus 23-ra létrejött, addigra már állt a bál. Sok felől hallatszott riogatás, hogy itt milyen szigorítások lesznek. Ráadásul egy profi csapat, amelyet az ellenzéki Fideszből Rogán Antal, Répássy Róbert és Szijjártó Péter képviselt, olyan támadássorozatot indított az MSZP ellen, amire a szocialisták nem tudtak jól reagálni.
– Vegyük sorjában. Géczi József és a többi szocialista politikus szóban jóléti demokrácia megteremtéséről beszél, de a valóságban emelkednek az energiaárak, számos terméknek – gyógyszer, tankönyvek – nő az áfakulcsa, inflálódik a forint, és már fenyegető tényként hallani az ingatlanadó bevezetését.
– Ezek csupán szavak, de ez nem jelenteti azt, hogy nőttek volna a terhek.
– Ezt komolyan mondja?
– A lelki terhek valóban nőttek, mert a minisztériumokból a szakértői csapatok belső elképzelései idejekorán kiszivárogtak.
– De a gyógyszerek és a tankönyvek áfakulcsa emelkedett, s a benzin ára és az autósok terhei is nőttek. Nem csupán lelkileg.
– Szögezzük le: nem igaz, hogy Magyarországon romlott volna az életszínvonal. Az a növekedés, amit az utóbbi két évben tapasztaltunk, a következő esztendőben kétségtelenül nem folytatható. De arról nincs szó, hogy drámaian romlott volna a nyugdíjasoknak vagy bárkinek az életszínvonala. Tény, hogy tavaly volt egy minőségi ugrás, ebből a legjelentősebbnek a pedagógusok és az egyéb szellemi munkások bérnövekedését tartom.
– Majd visszaveszik adóban…
– Egyelőre nem vették vissza. Örülünk, ha ebben az évben megtarthatjuk a tavaly elért szintet. A jóléti társadalom Magyarországon nem egyciklusos program.
– Igen, de a magyar társadalom szembe- került például a kormányzat egészségügyi privatizációjával, a gyógyszeráremeléssel is. Az első vezéráldozat Csehák Judit egészségügyi miniszter lett.
– Hogy miért mondott le, azt tőle kellene megkérdezni. Egyébként a programot, amit vállalt, végigvitte.
– Mivel időnek előtte mondott le, nem vitte végig. Ön szerint ez nem kudarc?
– Miért lenne kudarc, hiszen a törvényt elfogadták. Az egészségügy ettől a törvénytől nem fog romlani, ez hisztériakeltés. Az megint más kérdés, hogy az orvostársadalom szeretné, ha ebbe jobban beleszólhatna.
– Szűkítsük a kört, térjünk vissza a szocialisták legnagyobb feszültségforrására, a morálra. Szili Katalin elnökhelyettes mondta: „Megálljt kell parancsolni az első fél év erkölcsi amortizációjának!”
– Mielőtt erre válaszolnék, szeretném leszögezni: ami a pénzügyi rendszerben történik, azt én kalandorpolitikának tartom, az ellenzék részéről is. Elképesztő volt, amikor Szász Károly kötéssel a fején nyilatkozgatott az úgynevezett súlyos testi sértésről…
– Ezt lehet ugyan bagatellizáni, de baseballütőkkel jól helybenhagyták, az intenzív osztályra került.
– Ha valakit baseballütőkkel megvernek, nem így néz ki egy óra múlva. Valószínűleg seprűnyél lehetett, az is gumiból volt.
– Talán higgyünk az orvosi szakvéleménynek.
– Úgy gondolom, hogy a pénzügyi világban egy nagyon szerencsétlen, a nemzet érdekeit sértő belharc folyik. Sürgősen le kellene ülnie a volt miniszterelnöknek, Orbán Viktornak és a jelenlegi miniszterelnöknek, Medgyessy Péternek, és meg kellene állapodniuk, hogy a magyar bankrendszert ne verjük szét azért, mert vita van köztük, hogy ki vezesse a pénzügyi felügyeletet és a Magyar Nemzeti Bankot.
– Miért, a milliárdos pénzmosást semmisnek lehet tekinteni?
– Pénzmosás? Ugyan már! Ebből semmit sem bizonyítottak be. Ezek az ügyek a korábbi kormány alatt keletkeztek, én csitítást javasolnék mindenkinek. Kulcsár úr ott mozgott korábban is.
– A K&H egyik vezetője korábban László Csaba, a jelenlegi pénzügyminiszter volt, az Inter-Európa Bank elnöki tisztét pedig Medgyessy Péter töltötte be, ahol hatmilliárd forintot mostak át gyanús körülmények között .
– Az ország miniszterelnöke akkor még Orbán Viktor volt, a pénzügyminiszter pedig Varga Mihály. Nem hinném, hogy Magyarországon mindenkit, aki pozíciót viselt, felelősségre lehet vonni, mert egy kalandor sokakat becsapott.
– A bankügyekért nem az illető bank vezetői a felelősek?
– Nem tudom. Mást állít az ellenzék, más az álláspontunk nekünk.
– A tények azt bizonyítják, hogy a bankbotrány szálai szocialista politikusokhoz vezetnek.
– Hol vannak a tények? Az más kérdés, hogy ezeket a dolgokat tisztázni kell. De arról beszélni, hogy a szocialisták pénzmosók és bűnöző brókereket támogatnak, a Fidesz meg angyaltisztaságú, marhaság. Tudomásul kell venni, ha kormányra kerül egy párt – erről a volt fideszes miniszterek is tudnának beszélni –, akkor bizony a homályból előbukkannak olyan emberek, akik azt mondják, hogy „mi mindig veletek voltunk”. Közben esetleg már vagy három pártban és öt maffiában is forgolódtak. Ezeket a személyeket érdemes kontrollálni, ennek ez a tanulsága.
– Emiatt van a szocialistáknál feszültség, ezt nem lehet letagadni. Jánosi György, az MSZP választmányának elnöke pedig öntisztulásról beszél.
– Én pedig azt üzenem a baloldali szimpatizánsainknak és szocialista politikusbarátaimnak: azt azért nem kellene hagyni, hogy a Fidesz vezényelje a mi belső vitáinkat.
– A semmiből csak nem lehet bankbotrányt csinálni?
– De lehet a semmiből is. Megpróbálták például Jegessy Bandit, ezt az árva ügyvédet, Lamperth Mónika belügyminiszter asszony férjét belekeverni a Kulcsár-ügybe.
– De hát az irodájuk, a lakásuk egy házban volt, és Jegessy doktor ügyeket is képviselt.
– Mindegy, a Fidesz azon az elven van, hogy minden héten be kell dobnia egy bombasztikus témát.
– Azért az csak tény, hogy Gyurcsány Ferenc áron alul jutott hozzá a balatonőszödi állami üdülő egyik villájához, a hajdúszoboszlói üdülőingatlan eladásában pedig Medgyessy Péter is érintett. Ezekre az ügyekre korábban Jánosi György is célzott.
– El kellene döntenie a magyar politikai elitnek, hogy minden héten előkapar egy úgynevezett gyanús vagy mondvacsinált ügyet, és erről szól majd a következő harminc évben a politika, vagy néha arról is kellene beszélni, hogy mi legyen az uniós csatlakozással, mi legyen a határon túli magyarokkal. Vannak alapkérdések, amelyekről beszélni kellene. Lehetetlen, hogy ebben az országban a politika csak a botrányokról szóljon. Ez egy olyan játék, amely még viszszaüthet a Fideszre.
– Beszéljünk arról a kijelentésről, amelyet Szili Katalin tett, amely szerint az MSZP megújhodását sok mindenben hátráltatja a régi nómenklatúra.
– Ezt nem pontosan így mondta. Erről mindenesetre azt gondolom, hogy Magyarországon vér nélküli, békés rendszerváltás volt. Még a szabad demokrata Kis János is siránkozott, hogy nem volt katarzis. Nekem ebből a szempontból Antall József volt a mérce, aki azt mondta saját radikálisainak, „tetszettek volna forradalmat csinálni”. Ha százezrek meghaltak volna a rendszerváltásért, akkor sem tűnt volna el a régi nómenklatúra, mert az utána következő zűrzavarban sem lett volna tisztább a gazdasági, politikai elit, lásd Szerbiát. A szocialista párt a reformpolitikusok, a mezei reformtalpasok, azaz reformkörösök és a reformértelmiségi elit szövetségéből jött létre. Ezeknek az embereknek egy része benne volt a régi nómenklatúrában, sokan olyanok is, akik ma a jobboldalon vannak. Tehát tagjai voltak az MSZMP-nek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ-nek és sorolhatnám. Ilyenek voltak például Nyers Rezső és Pozsgay Imre. Szerintem az a mérce, hogy 1989-től napjainkig ki mit csinált, hogyan politizált, nem az, hogy a múltban mi volt.
– De a mostani pénzügyi visszaélések szálai mégiscsak szocialista politikusokhoz vezetnek, és az MSZP egyes politikusait ez zavarja.
– Ezt nem fogadom el. Inkább arról van szó, hogy létezik egy profi ellenzék, amelyet az illetékes miniszterek lebecsültek a nyáron. Most nem egy szétesett, széttört ellenzékkel állunk szemben, mint a Horn-kormány idején, hanem egy felkészült csapattal. Lehet, hogy a szocialistáknak szükségük van egyfajta erkölcsi megújulásra, de azt a fajta gátlástalanságot sem lehet tétlenül nézni, amit a Fidesz csinál. Legutóbb idehívták Elmar Brok néppárti politikust, aki kifejezte aggodalmát a PSZÁF-ot ért támadások miatt.
– Szász Károly egy független pénzügyi szervezet elnöke, akit Medgyessy Péter miniszterelnök leváltással fenyegetett meg.
– A független szervezet elnökét a parlament leválthatja, és ezt a kormány kezdeményezheti, ehhez joga van.
– Szóval Szász Károlyt mégiscsak le akarják váltani?
– A nyári show-műsorok után, ha felvetődik, én támogatnám ezt. Az nem megy, hogy a magyar bankok egyharmadát feljelenti. Mit szól ehhez a külföld?
– A miniszterelnök pont azt kifogásolta, hogy nem időben jelentette fel a brókerbotrányban érintett bankokat.
– Ezeket a részleteket nem tudom, de Szász Károly átment egy olyan ellentámadásba, amely tovább nem tartható.
– Érdekes, de a kormány támadja a legfőbb ügyészt, Polt Pétert is. Vele mi a probléma?
– Az a baj, hogy a nyomozó hatóságok által előterjesztett ügyek kilencven százaléka elakad az ügyészségnél. De ebbe nem akarok belemenni.
– Csak nem gondolja komolyan, hogy egy ekkora apparátust, mint a Legfőbb Ügyészség, törvénytelenségre tudna rábírni Polt Péter?
– Ezt nem gondolom, mert a jogrendszer még nem került válságba. De nem jó, ami van. A legfőbb ügyész és a kormány viszonyában több lehetőség kínálkozik. Vagy helyreáll a párbeszéd, vagy nem áll helyre, és ez a szerencsétlen helyzet fennáll, amíg Polt Péternek le nem jár a mandátuma. Vagy folytatódik az acsarkodás, ami nem tudom, hová vezet. Mindenesetre ennek a viszonynak nem szabadott volna így elmérgesednie.
– A Reformkörök Alapítvány elnökeként nemrég azt nyilatkozta: „Nem elég, ha a szocialisták cáfolják a vádakat, nekik, maguknak is meg kell változniuk.” Mire gondolt pontosan?
– Nem arra, hogy egyes személyek nyilatkozatháborúba bocsátkozzanak egymással. Arra gondoltam, hogy mindenki, aki a fedélzeten van a baloldalon, dugja össze a fejét és nézzen szembe az ügyekkel.

Egy népi baloldali. A rendszerváltás idején Géczi József egyik alapítója volt a reformköri mozgalomnak. Az MSZP megalakulásától 1994-ig tagja az országos elnökségnek. 1991 februárjától országgyűlési képviselő, 2002-ben az MSZP Csongrád megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Jelenleg az országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke, valamint a Reformkörök Alapítvány elnöke. A szocialista pártban az úgynevezett népi baloldalhoz tartozik.