Leonyid Stecura egy Magyarországon tevékenykedő, elsősorban orosz–ukrán származású tagokból álló, jól szervezett és jelentős erőt képviselő bűnözői csoportban töltött be vezető szerepet – fogalmaz a vádirat. A csoport széles körű bűnözői tevékenységének egyik fő vonulata abban állt, hogy az általuk kiszemelt, rendszerint vendéglátó-ipari vállalkozások vezetőit fenyegetéssel vagy erőszakkal rendszeresen védelmi pénz fizetésére kényszerítették. E tevékenységet az ukrán–izraeli Stecura és társai szervezett alá-fölé rendeltségben és a feladatok egymás közti megosztásával végezték. Az ügyészség ennek ellenére csupán két bűncselekményt tudott a bűnszervezet tagjaira rábizonyítani. Arról nem is beszélve, hogy hét azonosított és a vádiratban is név szerint megemlített, orosz– ukrán tagot nem sikerült elfognia a rendőrségnek, ellenük nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki.
A vádirat szerint 1997. május 9-én éjszaka Stecura több emberével a fővárosi, III. kerületi Szépvölgyi úton lévő Cocktail bárban tartózkodott, amikor éjfél körül megjelent a csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárságú Aszlanbek Mavlajev. A férfi egy másik, ellenérdekű alvilági csoport tagja volt, akivel feltehetőleg Stecurának üzleti elszámolási vitája is támadt. Ezért utasította egyik emberét, hogy ejtse foglyul, hurcolja el és végül ölje meg Mavlajevet. Négyen betuszkolták egy Lada Samarába, fejét lenyomva tartották, hogy ne lásson ki, csuklyát húztak rá, s egész úton kést tartottak az oldalához. A fővárosi XVIII. kerületi Ajtony utcában lévő családi házba vitték, egy sámlira ültették, kezét elöl összebilincselték, majd kisebb megszakításokkal, egymást váltva, órákon keresztül baseballütőkkel verték a testét. Közölték vele azt is, hogy Stecura utasítására minden csecsent meg kell ölniük. Késsel is megszurkálták Mavlajevet. Hajnaltájban a közeli erdős területre vitték, ahol ketten két oldalról egyszerre szúrták le. Mavlajev halottnak tettette magát, ezért a támadói abbahagyták a bántalmazást és távoztak a helyszínről. A magatehetetlen csecsent nem sokkal később helyiek fedezték fel, és juttatták kórházba.
A második vádpont védelmi pénz szedését említi. A Citadella diszkó egyik társtulajdonosa volt haláláig, a Stecurával is kapcsolatban álló Seres Zoltán. Erre hivatkozva 1998-tól havonta félmillió forint védelmi pénzt követelt üzlettársaitól. Hogy követelését alátámaszsza, Stecurával és embereivel botrányokat, verekedéseket is provokáltatott. Seres egyértelművé tette, hogy az akkori éjszakai életnek ő a legerősebb alakja, aki mögött erőszakszervezetként a Stecura irányította orosz–ukrán csoport áll. Az üzemeltetők beleegyeztek a fizetésbe. Seres 1999 áprilisi meggyilkolása után az ukrán vette át érdekeltségeit. A vádirat szerint 1999 júniusától elfogásáig, 2001. szeptember végéig összesen 20–25 millió forint védelmi pénzt vett fel a diszkó tulajdonosaitól.
Ezért Stecurát és társait az ügyészség emberölés bűntettének kísérletével, bűnszervezet tagjaként elkövetett zsarolással vádolja.
Megszólalt Jákob Zoltán a budapesti raktártűzről