Miután megépült az új vasútvonal Zalalövő és Hódos között, közvetlen szerelvények indulhattak hazánkból, illetve Magyarországon keresztül Szlovénia felé, és az észak-adriai kikötők egyszerűbb és gyorsabb megközelítése miatt a szállítás is olcsóbbá vált. Az V. számú páneurópai közlekedési folyosó hazai szakaszának fejlesztését több magyar vasútvonal mellett az EU is támogatja, az ISPA-alapokból 190 millió euró kifizetéséről még 2000-ben döntöttek Brüsszelben. Ezt az összeget 2001– 2006 között lehet felhasználni a Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba, Vecsés–Cegléd–Szolnok, valamint a Budapest–Hegyeshalom közötti vasútvonalak felújítására. Az unió feltételei szerint a 190 millió euróhoz ugyanilyen mértékű hazai forrást kell biztosítani a beruházások során, ezáltal viszont a MÁV Rt. öt év alatt 100 milliárd forintot költhet három fontos vonalának átépítésére. Ennek ellenére a Zalalövő–Zalaegerszeg–Boba szakaszon csak jelentős késedelemmel kezdődhetnek a 60 milliárd forint összértékű fejlesztések. Zalalövő és Zalaegerszeg között a vasúti pálya egy részét új nyomvonalon építik meg, a szakaszt három tenderre bontották. A MÁV Rt. eredeti tervei szerint – ennek megfelelően ütemezték az ISPA-pénzek felhasználását – a Zalalövő–Zalacséb– Bagod szakaszra 2002 első felében, Bagod és Zalaegerszeg között pedig idén kellett volna kiírni a tendereket, tekintettel arra, hogy a beruházást 2002 utolsó negyedévében kellett volna elkezdeni. A három közül jelenleg csupán az egyik tender értékelése folyik, annak ellenére, hogy a Zalalövőhöz közelebb eső két szakasz tendereinek elbírálását 2002. decemberére ígérte Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. A tervezett beruházások közül eddig a zalaegerszegi deltavágány készült el. Boros Imre, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő a fejlesztésekkel kapcsolatban lapunknak elmondta: eddig két alkalommal írt levelet a miniszternek, és a MÁV Rt. vezetőinek az ígért fejlesztések elmaradása miatt. Hozzátette: egyelőre nincs arra utaló jel, hogy akár az állam, akár a MÁV Rt. megfelelő forrást biztosítson a projektekhez. A képviselő véleménye szerint rendkívül alacsony mértékű az ISPA-pénzek felhasználása a közlekedési beruházásoknál, aminek egyik oka lehet, hogy jelentős pénzeket vont el a kormány az uniós programok társfinanszírozásából. A rendelkezésre álló EU-s forrásoknak eddig mintegy tíz százalékát kötötték le, ami a 2006-os dátumot figyelembe véve rendkívül kedvezőtlen. Ennek az lehet a következménye – tette hozzá Boros Imre –, hogy a csatlakozást követően a kohéziós alapok pénzeihez sem juthatunk hozzá kellő időben, hiszen még az ISPA-támogatást sem tudjuk megfelelően kihasználni.
A budapest–hegyeshalomi fővonalon ISPA-pénzből eddig a Komárom–Ács közötti szakaszt újította fel a MÁV Rt., itt a vonatok 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek. Mint ismert, néhány hónapja Csillag István ezt a szakaszt mutatta be Günter Werheugen EU-főbiztosnak. Az eredeti tervek szerint azonban a hegyeshalomi vonalon már át kellett volna adni a felújított vasúti pályát Budaörs és Biatorbágy között, és 2002 negyedik negyedévében kellett volna hozzákezdeni a rehabilitációs munkákhoz az Ács–Győrszentiván szakaszon. A legfontosabb nemzetközi fővonalunkon 2006 első fél évében fejeznék be a munkákat Győr állomás átépítésével.
A Vecsés–Szolnok vonalon eddig az Albertirsa–Cegléd közötti vasúti infrastruktúrát újította fel a MÁV Rt. által megbízott konzorcium, jelenleg pedig Vecsés, Üllő és Monor állomás átépítésén dolgoznak a tendereken győztes cégek. A Vecsés–Albertirsa vonalszakasz átépítésére az első negyedévben kellett volna a pályázatokat lebonyolítani, ugyanígy Cegléd állomás átépítésének tendereztetése is a 2003. évi tervek között szerepel.
A MÁV Rt. ezzel együtt jelentős banki hiteleket vesz igénybe a vasútvonalakat felújításához. A Pénzügyminisztérium, valamint az Európai és Fejlesztési Bank (EIB) vezetői a hónap elején 170 millió euró hitelfelvételről kötöttek megállapodást: ezt az összeget hatvanmillió euró nagyságú hazai kiegészítéssel hat vasúti projektre költi a MÁV Rt. Az összességében hatvanmilliárd forintból villamosítják a Győr–Pápa–Celldömölk vasútvonalat, átépítik a pályát Budapest–Esztergom, Budapest–Lajosmizse közötti szakaszokon, ezenkívül sor kerül az északi vasúti Duna-híd, Érd és Rákospalota-Újpest állomások rekonstrukciójára, és átalakítást végeznek a székesfehérvári vasúti csomóponton. Szintén EIB-köl-csönből építik át jelenleg az infrastruktúrát a Budapest–Újszász– Szolnok, valamint a Cegléd–Kiskunfélegyháza vonalon.
*
Az Európai Unió keleti bővítésének az európai vasúthálózattal összefüggő hatásairól tanácskozott a hét végén Berlinben 26 európai vasúttársaság vezetője: a kiadott határozat a résztvevők azon aggodalmának ad hangot, hogy a vasút fejlesztése a kelet-európai beruházásoknál a közúthoz képest hátrányba kerül. Új európai közlekedéspolitikára van szükség – jelentette ki a Deutsche Bahn vezetője, Hartmut Mehdorn. Jelentősebb beruházások nélkül a vasút nem lesz képes nagyobb részesedésre szert tenni, de még a jelenlegit sem lehet tartani.
Varga Dénes
Váratlanul Georgiába költözött a magyar olimpiai bajnok
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!