Én nem tudom...

Én nem tudom, hogy a szocialistáknak általában hányadik próbálkozásra sikerül. Hogy mi? Hát a dolgok rendbetétele, egy ország kormányzása meg effélék. Szeretném látni végre azokat az értékeket szűkebb hazámban, amelyeket az MSZP hozott létre akár anyagiakban, akár szellemiekben, akár az erkölcsökben. Azt, hogy az MSZMP mit csinált, azt látom. Szembeötlő.
A minap Pápán jártam, ott, ahol a szocializmus vaskorában érettségiztem, a (volt bencés) Thürr István Gimnáziumban. Virágot vittem egykori osztályfőnököm és magyartanárom, Csapó Gyula sírjára, aki annak idején a kezembe adta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. Feleségemmel sétáltunk a gyönyörű belvárosban és az ősparkban, amelyet valaki a királyok, hercegek, grófok, naplopók és burzsoák közül hozott létre. Pillantást vetettünk a kastélyra, amelyet szovjet katonák Augiász istállójává tettek olyannyira, hogy a város az elmúlt esztendőkben teljességében még képtelen volt megismételni Héraklész tettét. A város középpontján áll néhány szocialista ihletettségű ház a csodaszép régi épületek között, az ember enyhe hányingert kap, ha rájuk néz. A kommunisták, isten tudja, miért, képtelenek voltak szép épületeket, szobrokat, festményeket, regényeket alkotni, sőt, ha a természethez nyúltak hozzá, azt is elrondították.
Na mindegy. Kommunisták és boszorkányok pedig nincsenek. Jelenleg európai szociáldemokratába oltott szocialisták vannak.
Nekik viszont elsőre sikerült.
Hogy micsoda? Meggazdagodni.
Érdemes volna statisztikát készíteni arról, hány KISZ-es, Demiszes, MSZMP-s van az ország ezer leggazdagabb embere között. Talán még a Fideszt korruptnak tartó szavazópolgárok is elképednének, bár az ő felfogásuk szerint ha egy szocialista milliárdossá lopja magát, az nem bűn. Szóval ez az első próbálkozásra sikerült.
Ám az ország kormányzása sokadiziglen nem megy. Rákosi, Kádár, Grósz és Horn után szegény Medgyessynek sem, bár ő erkölcsi talajon áll. Kérdezem én: ki nem állt ezek közül erkölcsi talajon, ki nem vetette meg tiszta szívéből a hazugságot?
Mindez – ha hiszik, ha nem – arról jutott eszembe, hogy hoszszabb távollét után végigmentem a Barát utcán (VII., Erzsébetváros). Miközben Natasa végezte a dolgát, én elképedve láttam, hogy az úttest és a járda között lévő földes területet, ahol fák is állnak, szép zölden viruló bokrocskák díszítik.
Évek óta figyelem a kerületi szoc. önkormányzat hallatlan erőfeszítését, amellyel virágoskertté szeretné varázsolni utcácskánkat. Először evégből (nyilván a kutyák ellen) betoncsapdákat építettek, oly előrelátóan, hogyha odaálltál kocsiddal, az ajtót nem tudtad kinyitni. Majd lebontották a betont, és kerti módszerekkel (többek között földcserével) kísérleteztek, minden esetben az ócsítást tartva szem előtt. Az eredmény évről évre valamifajta kiszáradt, kókadt ocsmányság lett. Legutóbb idén tavasszal volt megfigyelhető a létező szoc. erőfeszítéseinek csődje. (Pedig még fenyőkérget is alkalmaztak takaróként. Azt hiszem, ez az ötödik próbálkozás. Mostanra rádöbbentek, hogy öntözni is lehet.) Szóval minden zöld. No, ha nem is minden, de majdnem.
Hogy ez a kísérlet végre (drukkolok neki) tartós sikert hoz-e, én nem tudom…