Felszaggatott régi sebek

Váratlan helyről kapott segítséget a szovjet úttörők elé egykor példaképül állított, saját apját feljelentő Pavlik Morozov emlékét őrző múzeum. Az oroszországi Soros Alapítványt képviselő Nyílt Társadalom Intézet helyi szinten jelentős összeget, hétezer dollárt szavazott meg az emlékhely rendbetételére és egyéb kutatásokra. A döntést meglepetéssel vegyes megütközéssel fogadta a moszkvai közvélemény már csak azért is, mert éppen a liberális sajtó riogat folyamatosan a totalitárius állam oroszországi reneszánszával.

2003. 09. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Geraszimovka az uráli Szverdlov megye legtávolabbi járásának központjától, Tavdától is jó negyven kilométerre van. Az eldugott kis falu nevét a szovjet időkben azonban mindenki ismerte. A 71 évvel ezelőtt itt történt tragikus események enyhén szólva is kétes hírű „hőse”, Pavlik Morozov ugyanis az úttörők elé állított bálvány volt.
A történet megértéséhez kissé vissza kell kanyarodnunk a szovjet időkben valahová a NEP-korszak végérvényes elhalásáig. Hat nappal 50. születésnapjának megünneplése után, 1929. december 27-én Sztálin új forradalmat indított el, amelynek célja a gabonatermő területek kollektivizálása, a közép- és gazdag parasztság, a kulákok likvidálása volt. Az ördögi terv sem léptékében, sem pedig szándékaiban nem maradt el a hitleri „végső megoldás” mögött. A tömeges letartóztatások néhány napon belül elkezdődtek. Az osztálygyűlöletet a falu szegényparasztjainak felbujtásával is szították. A besúgás mindennapossá, szinte állampolgári kötelességgé vált. Nagyon könnyű volt egy embert elintézni – olvashatjuk az emlékezésekben. Elég volt írni egy feljelentést, jó volt az név nélkül is. A gyerekek rendszeresen azzal kezdték a napot, hogy olyan osztálytársaik nevét írták fel a táblára, akik istentiszteleten voltak. A megtévesztett diákok sokszor nem kímélték saját szüleiket sem. Az egyik ilyen „gyerekhős”, a 13 éves Pronya Kolobin például saját anyját jelentette fel gabonalopásért.
A szovjet diákok piedesztálra emelt példaképe egy 14 éves fiú, Pavlik Morozov lett. A legenda szerint Morozov apjáról azt beszélték, hogy kulákbérenc. Pavlik a bíróságon apja ellen vallott. Amikor később más kulákokat is feljelentett gabonafelhalmozásért, tőrbe csalták és megölték az erdőben. De ez nem volt igaz – írja az Orosz évszázad című könyvben Brian Moynahan. Az apát – egy szegényparasztot, aki az Urálban az egyik faluszovjet elnöke lett – Pavlik tanúvallomása alapján ítélték el azért, mert egy elkobzott kuláktulajdont magának tartott meg ahelyett, hogy azt átadta volna az új kolhoznak. Ezek után Pavlikot feldühödött nagyapja szúrta le, amikor kint volt áfonyázni. De az a mese, hogy kulákok ölték meg, tanulságosabb volt, és így az apaárulóból kommunista mártír lett, akiről Moszkvában elnevezték az Ifjú Úttörők Házát.
Geraszimovka csillaga is felemelkedett. Azonnal leaszfaltozták a bekötőutat, a „legendás” fiúnak szobrot állítottak, Morozovék háza múzeum lett. Naponta tíz-tizenöt turistacsoport is jött az ország minden tájáról. Aztán egyszer csak mindennek vége lett. A helyiek máig keseregnek, milyen jót is tett velük ez a Páska gyerek, hiszen csodájára jártak, nekik pedig így csak jobban ment a soruk. Nem értik, miért lett a „hős” Pavlikból egyszerre áruló, s még kevésbé, hogy miért felejtette el őket mindenki. A múzeumot is már vagy húsz éve lelakatolták, a tető alig tartja magát, a stukatúr szakad le. Ugyancsak siralmas állapotban van az „úttörőhős” szobra is. A járási hatóságoknak az utóbbi évtizedben nem volt ilyenre pénzük, Moszkvában pedig még inkább elfelejtették Pavlik Morozovot.
Aztán, mint derült égből a villámcsapás, jött a helyieknek a segítség. Alighanem sosem gondolták volna, hogy Pavlik Morozov emlékének megőrzésére éppen Amerikából áldoznak majd. Az első 104 ezer rubelt már át is utalták, s a járási múzeum meglepett igazgatója Soros György nevét áldva már tervez. Először rendbe hozzák az épületet, a szobrot, elkezdik gyűjteni a közben a titkosítás alól tavaly felszabadított anyagokat a Morozov-ügyről, s általában a harmincas évekről, hiszen mint a jekatyerinburgi Memorial társaságnak az ötletet erősen támogató elnöke elmondta, Pavlik esete egyáltalán nem egyértelmű, ő csak a kor áldozata. Egy biztos: az anyag összeállítóinak nem lesz egyszerű dolguk, ezzel a sok régi sebet felszaggató megállapítással ugyanis korántsem mindenki ért egyet.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.