Kiss Péter kancelláriaminiszter újságírók előtt elmondta: azt fejtette ki személyes véleményként, hogy „bizony a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nem állt a helyzet magaslatán ebben a kérdésben”. Hozzátette: a felügyeletnek éppen az a dolga, hogy ilyen ügyek ne legyenek, és ne lehessen megkárosítani az embereket éveken keresztül. Szólt arról: „a politikai vagdalkozás, ami körülveszi ezt az ügyet”, „nem fogja akadályozni”, hogy a hatóságok „ezt a valóban szokatlan méretű gazdasági-pénzügyi bűnügyet az utolsó felelősig felderítsék, mert ez mindannyiunk érdeke”. „Ehhez a szolgálatok nagyon jó indulómunkát végeztek” – fűzte hozzá. Kiss közölte: Bácskai János köztisztviselőként végzi munkáját, irányítása a belügyminiszterhez tartozik. – Engem ugyanarról informált, mint az államtitkárt és a belügyminisztert – tette hozzá.
*
Ebből következően a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZBEKK) főigazgatójaként végezte a munkáját – mondta a miniszter. Hozzátette, néhány alkalommal három-négy percig tartott a találkozása a főigazgatóval. Úgy vélte: Bácskai János jóhiszeműségét igazolta, hogy az SZBEKK-ban ellátott feladatát, az információk összegzését jelentette feletteseinek.
Demeter Ervin (Fidesz) szerint Kiss Péter kancelláriaminiszter nemzetbiztonsági bizottságban történt meghallgatása során nem sikerült „eloszlatni a homályt”: – Nem világos, milyen felhatalmazást adott Kiss Péter Bácskai Jánosnak, a SZBEKK főigazgatójának, ő azt mondja, semmilyet, ezzel szemben három ausztriai találkozás után mind a háromszor Bácskai János beszámolt neki, ezt Kiss Péter sem tagadja – tette hozzá Demeter. Felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy Kiss Péter elismerte: a Kulcsár által küldött dokumentumot átvette Bácskai Jánostól és Tóth Andráshoz továbbította. Tóth – emlékeztetett a fideszes politikus – viszont azt állította, hogy a sajtótól származik a kérdéses irat.
Megjegyezte: a kancelláriaminiszter nem tudott választ adni arra a kérdésre, miért fogadta Bácskai Jánost több alkalommal is, amikor köztük nincs szolgálati függőség. – Egészen biztos, hogy valami oka van, hogy Kiss Péter érdeklődött ezen információk után, ezt mutatja, hogy három alkalommal is fogadta ausztriai látogatása után Bácskai Jánost – fogalmazott a politikus.
Dávid Gyula (MSZP) kijelentette: Kiss Péter mindenben a bizottság rendelkezésére állt, nyilatkozatai egyértelműek voltak és határozottak, semmilyen homály vagy kérdés nem maradt az ő meghallgatását követően.
A nemzetbiztonsági bizottság meghallgatta Áder Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét is. Áder arra kérte a testületet, hogy nyílt ülésen hallgassák meg, mert nincs birtokában olyan információ, ami államtitoknak minősülne. Indítványát a kormánytöbbség leszavazta, a meghallgatási jegyzőkönyvhöz azonban majd hozzáférhetnek az érdeklődők, mert Kövér László elnök nem fogja minősíteni a dokumentumot. Ismert: a fideszes politikus kétszer is találkozott a brókerbotrány kulcsszereplőjével, Kulcsár Attilával. A találkozókon általánosságban beszélt a volt bróker a K&H-nál történt szabálytalanságokról, a Pannonplast-ügyről és egy bizonyos technikai számláról. Akkor elmondta azt is, hogy a közeljövőben kirobbanó súlyos pénzügyi botrány az MSZP és a kormány felső köreit is elérheti – nyilatkozta Áder. Mivel Kulcsár bizonyítékokat nem prezentált, és konkrétumokról sem beszélt, a fideszes politikus lezártnak tekintette az ügyet. Áder úgy gondolja: a két találkozó tudatos provokáció volt.
A politikus egy szakértői jelentésre hivatkozva beszámolt arról, hogy 2002 végén, a karácsonyi ünnepek környékén húsz nap alatt döntöttek 13 milliárd állami forint sorsáról úgy, hogy az ügylet végrehajthatósága érdekében több intézményt is „lázas munkára fogtak”. Az Állami Autópálya Kezelő Rt.-vel december 10-én kötött finanszírozási szerződést a Nemzeti Autópálya Rt., majd másnap már jóvá is írtak ötmilliárd forintot az ÁAK-nál. December 27-én jelent meg az a kormányrendelet, amely szabadon utalhatóvá tette a számlákon lévő pénzeket, és ugyanezen a napon a két sztrádacég előlegnyújtási szerződést is kötött. December 30-án a finanszírozási szerződést módosították, és újabb ötmilliárd forintot írtak jóvá az ÁAK-nak, két részletben. A második részlet jóváírására már szilveszterkor került sor, és ugyanakkor az előlegnyújtási szerződés alapján további hárommilliárd forintot kapott a cég. A politikus összegzésében kijelentette: húsz nap alatt bevonták az akcióba a Pénzügyminisztériumot, a Magyar Államkincstár Rt.-t, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, különböző bankokat, továbbá szükség volt egy kormányülés összehívására, amelyre egy előterjesztést is be kellett nyújtani. Minderről tudnia kellett a két autópályacég igazgatóságának és felügyelőbizottságának is, hiszen a szerződéseket jóvá kellett hagyniuk.
– Azt sem szabad elfelejteni, hogy a költségvetés az utófinanszírozás logikájában jár el – figyelmeztetett a politikus. Ekkora mennyiségű pénz előre való eljuttatása szintén turpisságról árulkodik, csakúgy mint a pénzek szerződés napján történő azonnali átutalása – mondta. Ez nem jelent mást, minthogy felelős vezetők kézben vitték a különféle papírokat és íratták alá a megfelelő helyeken – jelentette ki Áder János.
Mint ismert: Bodnár Zoltán, az NA Rt. vezérigazgatója adta a felhatalmazást az ÁAK Rt.-nek a közöttük lévő finanszírozási szerződéstől való eltérésre. Bodnár, az ÁAK Rt. igazgatóságának elnöke is egyben, ez utóbbi minőségében korábban úgy védekezett, hogy a cég operatív irányításában nem vett részt, vagyis nem érzékelte a szerződéstől eltérő pénzfelhasználást.
Jogi szakértőink szerint azonban mint ÁAK igazgatósága elnökének tájékoztatnia kellett volna az ÁAK vezetését, hogy másik minőségében – tehát az NA Rt. vezérigazgatójaként – lehetővé tette a szerződéstől való eltérést, így nyilván tudott arról is, hogy a lehetőséggel az ÁAK Rt. élni fog. Vagyis fel kellett volna hívnia az ÁAK Rt. igazgatósága tagjainak figyelmét, hogy fokozottan figyeljenek a szerződés pontos végrehajtására. Bodnár viszont feltehetőleg sem az ÁAK, sem a NA Rt. igazgatóságát nem tájékoztatta arról, hogy ilyen tartalmú felhatalmazást adott.
Emellett nem kellett volna hetente ellenőriznie a 13 milliárd forint felhasználását sem abban az esetben, ha a szerződésekben előírt elszámolási és finanszírozási megállapodást a szerződéses előírásnak megfelelően 2003 január végéig az ÁAK Rt. és az NA Rt. megköti. Kérdés azonban, hogy ezt a különmegállapodást – amelyet infomációink szerint az ÁAK előkészített – miért nem írta alá Bodnár. Erre nyilván a nyomozó hatóság is kíváncsi lesz – vélik jogi szakértőink.
***
Horváth kampányát vizsgálnák
Kinek a döntése alapján parkolt lekötés nélkül 700 millió forint a K&H Bank számláján, amelynek következtében 2,5 millió forintos veszteség érte a II. kerületi önkormányzatot – tette fel a kérdést tegnap Bencze B. György kerületi fideszes képviselő, volt polgármester. Balsai István (MDF) országgyűlési képviselővel együtt magyarázatot várnak Horváth Csaba MSZP-s polgármestertől az önkormányzati közpénzek kihelyezéséről, Kulcsár Attilával és a brókerbotrányban részt vevő Britton Kft.-vel való személyes és üzleti kapcsolatáról, valamint a szerintük alsó hangon is legalább ötvenmillió forintos választási kampányának finanszírozási hátteréről. Balsai István megjegyezte: kevés olyan szeglete volt a meglehetősen nagy kerületnek, ahol ne találkoztak volna a polgárok Horváth plakátjával a választások előtt. Az emberek szeretnék megtudni, miből finanszírozta a feltűnően drága kampányát az MSZP-s polgármester – jegyezte meg az MDF-es képviselő. A két politikus úgy véli, nem kizárt, hogy a jogszabályt sértő módon vásárolt 700 millió forintnyi befektetési jegyről szóló adásvételi szerződést visszadátumozva írták alá. Horváth Csaba az MTI-nek ezt cáfolta. Állítása szerint a kampányainak finanszírozásához nem volt köze Kulcsár Attilának vagy a K&H-ügyben érintett cégeknek.
erdély
Monumentális erdélyi könyv jelent meg
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!