Importnak kedvező állami döntések

Nehéz helyzetbe hozza a hazai könnyűipart az általános recesszió, de tönkreteheti a jelenlegi közbeszerzési gyakorlat, hiszen a költségvetési szervek nem egy esetben a drágább külföldi importárut vásárolják meg az azonos minőségű magyar gyártású termékekkel szemben. Szentgotthárdon a legnagyobb hazai selyem- és szövetgyártó cég dolgozói állásukat féltve a munkáltató és a szakszervezetek beleegyezésével félpályás útlezárást helyeztek kilátásba. Az ok: a legjobb árajánlat és azonos minőség ellenére rendre alulmaradnak a közbeszerzési pályázatokon.

Általános recesszió sújtja a hazai könnyűipart, a költségvetési szervezetek ezt azzal fejelik meg, hogy a legjelentősebb közbeszerzési pályázatokon a külföldi ruha- és alapanyaggyártó cégek ajánlatait fogadják el. Állami megrendelés híján a hazai üzemeket működtető tulajdonosok emiatt viszszafogják a termelést, leállítják a beruházásokat, csökkentik a létszámot, miközben a külföldi versenytársak a hazai adófizetők pénzéből jelentős profitra tesznek szert. Az egyik legnagyobb hazai műselyem- és szövetgyártó, a szentgotthárdi Luratex Kft. az eltelt másfél évben a dolgozói létszámot 380 főről 265-re csökkentette a hazai megrendelések hiánya miatt. Mint arról korábban beszámoltunk, az olasz Radici csoporthoz tartozó szentgotthárdi cég 1993 óta működik, az eltelt másfél esztendőben a Magyar Posta Rt., a MÁV Rt., a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium (BM) pályázatán indult sikertelenül.

Legutóbb a BM hirdetett közbeszerzési pályázatot kilencezer szolgálati télikabát legyártására, amelyen az osztrák TexPort GmbH cég kapta a megbízást. Az osztrák gyártó – amely első ízben nyújtott be pályázatot Magyarországon – 715,5 millió forintos ajánlattal utasította maga mögé a 378 milliót kínáló Luratexet. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy közpénzből minden egyes kabátot 38 ezer forinttal vásárol drágábban a BM. Az érintettek elmondták: a pályázat értékelésekor a minisztérium műszaki indokokra hivatkozott, mivel az előírás szerint kizárólag Goratex márkanevű anyagból lehetett a télikabátokat elkészíteni. Ugyanakkor más gyártók termékeivel nem hasonlították össze az általuk preferált mintát – vélik az illetékesek. A termékek minőségével kapcsolatos kifogások a tények ismeretében némileg meglepők a BM részéről, hiszen a szentgotthárdi gyár például NATO-beszállításra alkalmas minősítéssel rendelkezik – a közelmúltban az olasz hadseregnek is szállítottak alapanyagot. A cég tulajdonosai méltánytalannak tartják a hazai közbeszerzési gyakorlatot. Véleményük szerint a pályázatokat manipulálják, előre eldöntik, kik kaphatnak megbízást. Annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb gyártókapacitásuk van az országban, még egyetlen egyszer sem alkalmazták a kiírók velük szemben a törvény adta lehetőséget, amelynek egyik passzusa a magyar foglalkoztatás elősegítését biztosítja.
A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára Kiss Péter kancelláriaminiszterhez címzett júliusban egy levelet, amely többek között ezt tartalmazza: a Luratex Kft. panaszában konkrét tényekkel támasztja alá, hogy a közbeszerzési eljárások során rendre alulmarad a nem hazai előállítású alapanyaggal pályázókkal szemben. A főtitkár véleménye szerint sem a gazdaság működése, sem a foglalkoztatottság fenntartása szempontjából nem lehet kívánatos a hazai gyártók kiszorítása a közbeszerzések piacáról. A tapasztalatok azt mutatják – teszi hozzá –, hogy az esetek döntő többségében az importból beszerzett termék ára jelentős mértékben meghaladja a hazaiét azonos használati érték mellett. Ennek ellenére a tender győztesének általában az importőröket hirdetik ki.

Emlékezetes: Medgyessy Péter minden nyilatkozatában elmondja, hogy az exportőrök, azaz a hazai nagyvállalatok érdekében, az import túlsúlya miatt gyengítették a forintot, a költségvetési szervek mégis a jóval drágább, külföldről behozott termékeket részesítik előnyben. A Luratex Kft. tulajdonosai úgy vélik: miközben elkötelezettek a hazai gyártás mellett, több száz millió forint értékű beruházásokat indítottak a közelmúltban, az állami megrendelések a leginkább kiszámíthatatlanok. Ismert az is, hogy az üzem százmillió forint viszsza nem térítendő támogatáshoz jutott a Széchenyi-terv révén, a bizonytalan jövő miatt eddig ezt az összeget nem vették igénybe.

A városban a közelmúltban több gyár zárta be kapuit, így a munkavállalók aggodalma teljesen indokolt. Kilátásba helyezték, hogy szeptember 11-én a határátkelő előtti főút fél pályáját zárják le. Azon a napon látogat a városba Burány Sándor munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai miniszter.