Pár napja a Lakiteleki Népfőiskola rendezvényének első előadója, Herczegh Géza jogászprofesszor, a Hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája az európai állampolgári joggyakorlat szempontjait nézve úgy vélekedett, hogy Magyarország megadhatná a területén kívül élő magyaroknak a magyar állampolgárságot, hiszen a nemzetközi jog nem zárja ki ezt a lehetőséget. A vándoregyetem előadói ugyanakkor többnyire elvi-etikai alapon fogalmazták meg álláspontjukat.
– Romantikus képzelgés, hogy a kettős állampolgárságot egyszerre megkapja minden határon túli magyar – hangsúlyozta Bába Iván, a Fidesz Külügyi Hivatalának vezetője. Szerinte a kettős állampolgárságért, mint a magyarigazolványért is, személyesen kell majd folyamodni. A képviselő elengedhetetlennek tartja, hogy a majdani kettős állampolgárságot biztosító törvényt úgy fogalmazzák meg, hogy az etnikai alapon senkit ne diszkrimináljon, tekintettel a vegyes házasságokban élő, nem magyar családtagokra. A származás elve helyett lehetne az alkotmány vagy a magyar nyelv ismeretéhez kötni az állampolgárság megadását. Tudományosan is meg kell vizsgálni, hogy az elvándorlást vagy az otthon maradást segíti-e a magyar állampolgárság intézményesítése a határon túli magyarság körében.
Bába Iván szerint ilyen mélységig még senki sem elemezte a kérdést, az ellenben tény, hogy egy erős kedvezménytörvény huszonöt százalékkal növeli a megmaradást, és erősíti a biztonságérzetet a leszakadt nemzetrészek tagjaiban.
Balogh László, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselője a szegedi MDF-csoporttal az országban elsőként gyűjtött aláírásokat, akkor még csak a délvidéki magyarok magyar állampolgárságáért. Az országos méretűvé szélesített akció ötvenezer támogatót hozott a kettős állampolgárság ügyének.
Balogh László szerint: „Ha a szocialistáktól ezt nem tudjuk kikényszeríteni, az új polgári kormány fogja lehetővé tenni.” A kedvezménytörvény csak az első lépés volt a kettős állampolgársághoz vezető úton, feleslegesen kéri rajtunk számon az MSZP elnöke, hogy miért nem adta meg a polgári kormány a magyar állampolgárságot. Balogh László többször szervezett „tanulmányutat” olyanok számára, akik még sosem jártak a szomszédos országok magyarlakta területein. Mint mondta, kirándulásaikon a legegyszerűbb emberek is megkönnyezték, hogy a határtól tízórányi járásra még mindig magyar beszédet hallottak. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő úgy vélekedett: a közszolgálati médiumok feladata és felelőssége megértetni a nem politizáló emberekkel, hogy a kettős állampolgárság nem rövidíti meg őket. Sőt, inkább biztonságot ad, a magyarság vállalásának méltóságát és védelmét.
Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) elnöke leendő kettős állampolgárként mutatkozott be a vándoregyetem hallgatóságának. Bizakodását a tanácskozás is megerősítette, mert ott azt érezte, hogy a nemzet egy része már kiáll a délvidékiek törekvése mellett.
– Örvendek, hogy sokan vannak már, akik nem félnek tömeges áttelepülésünktől. Mi otthon akarunk boldogulni, ezért építjük autonómiánkat is. Az ingyenes vízumot a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és a VMMSZ is üdvözölte. Előrelépés, mert nem kell pénzért vásárolnunk a jogot, hogy anyaországunkba jöhessünk, de ez nem elég. Most már nem fogjuk feladni a küzdelmet – jelentette ki Dudás Károly.
Lezsák Sándor kifejezte reményét, hogy a demokrata fórum kezdeményezése kimozdítja a holtpontról a tétovázó külügyi vezetést, és egy ügydöntő népszavazást követően 2004. május elseje előtt megadja a magyar állampolgárságot a délvidéki magyaroknak. Lezsák szerint a szerb nyitottság jó példa és támasz is lehet a magyar külpolitika számára, mert segíthet megteremteni a kedvező légkört azokban az országokban is, amelyek most még nem viszonyulnak pozitívan a magyarság elvárásaihoz. Három hét alatt is dönteni lehet olyan kérdésekben, amelyeken három évig vajúdnak a politikusok. A diplomáciában jártas szakemberek úgy vélik: éppen a csatlakozás miatt lehetne felgyorsítani a folyamatot.
Az erdélyi autonómiakoncepció egyik kidolgozója, Csapó József nyugalmazott RMDSZ-szenátor úgy gondolja, hogy a kettős állampolgárságból származó jogi kötelék az otthon maradást segíti elő az erdélyi magyarság körében. A kettős állampolgárság révén az erdélyi és anyaországi magyarok olyan kölcsönhatásba kerülhetnek, amely kapcsolatrendszer a biztonságot és a nemzethez való tartozás megélését teszi lehetővé anélkül, hogy bárkinek el kellene vándorolnia szülőföldjéről.
– Többségünk nem tervezi, hogy áttelepedjen Magyarországra, hiszen bennünket a hűség jellemez. Nyolcvannégy év óta, minden nehézséget kiállva ott vagyunk Erdélyben. Ezért üzenem azoknak, akik az áttelepüléstől félnek, vagy azzal riogatják az anyaországi nemzetrészt, hogy teljesen félreismerik Erdély magyarságát. Az erdélyi honvágynál nincsen erősebb – szögezte le határozottan a nyugalmazott szenátor.
– Okozhatna-e hátrányt a romániai magyaroknak a magyar állampolgárság egyidejű megszerzése? – kérdezték a közönség soraiból Csapó Józsefet. A szenátor válasza negatív volt. A nemzetközi egyezmények, és néhány éve a romániai állampolgársági törvény is védelmet biztosít a román állampolgárság megőrzésére. Származás szerinti (születéssel szerzett) állampolgárság nem veszíthető el, senkinek nem kell félnie, hogy magyar miatt elveszíthetné korábbi román állampolgárságát. Románia ezért hivatalosan sohasem kifogásolta az erdélyi magyarság kettős állampolgárságra vonatkozó törekvéseit – erősítette meg a jelenlevők egybehangzó véleményét Csapó József.
A tanácskozás résztvevői azzal a bizakodással köszöntek el egymástól, hogy már nincs messze az idő, amikor csak rossz emlék lesz a méltatlan és megalázó huzavona a minden határon túli nemzettársat megillető magyar állampolgárság jogáról.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Megjöttek a magyarok! + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!