Kalászos gabonát az idén 1,708 millió hektárról, a tavalyinál egy százalékkal kisebb területről takarítottak be, a termésmennyiség 4,181 millió tonna volt, ami az előző évi 5,549 millió tonnánál 24,7 százalékkal kevesebb – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH honlapján is olvasható közlemény szerint a tavalyinál is súlyosabb aszály miatt maradtak el az egyes gabonafélék terméseredményei az előző évitől is. A legnagyobb, 36,3 százalékos hektáronkénti terméscsökkenés a durumbúzánál, a legkisebb, 15,4 százalékos a tavaszi árpánál következett be.
Kalászos gabonát 2002-ben 1,728 millió hektárról takarítottak be, négy százalékkal – 77 ezer hektárral – kisebb területről, mint 2001-ben. Tavaly a gabonatermés mennyisége az aszályos időjárás miatt 5,549 millió tonna volt, 23 százalékkal kevesebb, mint az előző évi.
A KSH szerint az idei aszály súlyosságát jelzi, hogy az összes megtermelt kalászos gabona mennyisége az 1996–2000-es évek magasnak nem minősíthető átlagától 27 százalékkal marad el.
A kalászos gabonák betakarított területének hatvanöt százalékát, a betakarított termésmennyiségének hetven százalékát az őszi, tavaszi tönköly- és durumbúza adja.
A búza betakarított területe a tavalyihoz képest változatlan: ugyanakkor mind a termésmennyiség, mind a termésátlag negyedével elmarad a 2002. évitől.
Rozsból a tavalyinál csaknem hat százalékkal kisebb területről 29,5 százalékkal kevesebb termést takarítottak be. A termésátlag-csökkenés 26 százalékos volt. Az árpa 7,8 százalékos területcsökkenéséhez képest a betakarított termésmennyiség 22,2 százalékkal, a termésátlag pedig 15,6 százalékkal esett vissza. Ezen belül az őszi árpa betakarított területe csökkent számottevően. A zab a 2002. évinél 7,8 százalékkal nagyobb betakarított területről 103 ezer tonnás termést adott: ez utóbbi 25,4 százalékkal elmarad a 2002. évben betakarított mennyiségtől. A tritikále betakarított területe 5,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél, ám a 26 százalékos termésátlag-csökkenés miatt a termésmennyiség csaknem negyedével csökkent.
Lapunk korábban megírta, hogy zajlik a napraforgó és már megkezdődött a kukorica betakarítása is. Az olajos magvasak terméseredményei nagy szórást mutatnak: 0,6 és 3,6 tonna között mozognak hektáronként. Arról, mennyi napraforgót vetettek az idén, egyelőre nem érkezett pontos adat, az azonban biztos, hogy a terület nagyobb lesz, mint az előző évi, ugyanis a kemény télen sok helyen kifagyott vagy hiányosan kelt és emiatt kiszántott őszi repce helyett napraforgót vagy kukoricát vetettek tavasszal a termelők. A termés-előrejelzések szerint az idén kukoricából is kevesebb terem majd, mint tavaly, a becslések szerint csak 4,3-4,4 tonnás hektáronkénti termésátlag várható, az össztermés pedig ötmillió tonna körül alakul. Ez a mennyiség fedezi a hazai szükségletet, és néhány ezer tonna exportárualap is képződik. Egy rendes évben azonban az össztermés 5,5-6 millió tonna körül alakul, a jelenlegi helyzetben – rossz esetben – az is előállhat, hogy egymillió tonnával kevesebb kukorica terem, mint átlagosan.
A szakemberek szerint az ország kukoricaszükséglete biztosított, de a nyitókészlet maximum kétszázezer tonna lehet, mert néhány héttel ezelőtt már nem lehetett exportálható tengerit találni itthon, emiatt a későbbiekben sem lehet komoly exporttételekkel számolni, ugyanakkor az agrártárca még nem függesztette fel a gabonaexportot, és nem is korlátozta azt.
Macska a törvényhozásban – politikai bohózatba fulladt a litván közmédia átalakítása














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!