Kkv-szektor: eltérő tettek és beszédek

A világ harminc legfejlettebb államát tömörítő Nemzetközi Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Vállalkozások a globális gazdaságban: stratégiai eredmények és politikák címmel kétnapos konferenciát rendez Budapesten. A rendezvény célja, hogy megvitassák a kisvállalkozások támogatására és finanszírozására vonatkozó konkrét ajánlatokat.
A kis- és középvállalkozások jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt évtizedben, az uniós csatlakozás előtt azonban továbbra is fontos a szektor versenyképességének és életképességének erősítése – mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter az OECD-konferenciát megnyitó beszédében.
A miniszter méltatta a kis- és középvállalkozói (kkv-) szektor foglalkoztatásban betöltött egyre növekedő szerepét. Hozzátette azonban, hogy a GDP előállításában ezek a vállalkozások az uniós átlagnál alacsonyabb arányban vesznek részt. A kkv-szektor életképességének és versenyképességének növelését a kormányzat adókedvezményekkel, kedvezményes hitelekkel és garanciaprogramokkal segíti elő – mondta Csillag István.
Lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a kormány kkv-szektort érintő változtatásai hátrányosan érintették a vállalkozókat. Csorbították a Széchenyi-tervet, s előtérbe helyezték a vissza nem térítendő konstrukcióval ellentétben a kedvezményes kamattámogatásos rendszert akkor, amikor a kkv-szektor legfőbb problémája éppen a tőkeszegénység. A Széchenyi-kártya sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s a mikrohitel összegének hatról hárommillió forintra csökkentése is kedvezőtlenül hatott. Főképpen úgy: forgóeszköz finanszírozásra már a hitelösszegnek nem száz, hanem húsz százalékát fordíthatják.
A miniszter beszélt az unióról szóló információk közvetítésének fontosságáról, és elmondta: Az EU házhoz jön elnevezésű programban eddig több mint tízezer kkv-vezető vett részt. Úgy vélte, a program végén 20-24 ezer vállalkozás vezetője ismeri meg jobban az uniós jogszabályokat és elvárásokat.
Takayuki Matsuo, az OECD igazgatója elmondta: az egyes államok egyre inkább felismerik a vállalkozási készség, a kis- és középvállalkozások szerepét a gazdasági növekedés sikeres fellendítésében, a munkahelyteremtésben, a termelékenység és a versenyképesség növelésében, valamint a szegénység problémájának enyhítésében. A kormányok egyre jobban támaszkodnak a korábban kiaknázatlanul hagyott női vállalkozói potenciálra is, és segítik a hátrányos helyzetű, például etnikai és kisebbségi csoportokat az önálló boldoguláshoz vezető út megtalálásában.