Kormányzati vita a földgázár miatt

Megosztott a kormány abban a tekintetben, hogy október 1-jétől vagy csak a jövő év januárjától szüntessék-e meg a kéttarifás árrendszert, amelynek következtében a jelenlegi 39 forint helyett akár 63-65 forintot is kiszámlázhatnak a gázszolgáltatók a földgáz köbméteréért.

Hommer Tibor
2003. 09. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Éles vita dúl a kormány berkein belül arról, hogy októbertől vagy januártól szüntesse-e meg a gazdasági miniszter a jelenlegi, kétkategóriás földgázárrendszert. Amint azt tegnapi lapszámunkban megírtuk, a lakossági árkategória eltörlése 25-30 százalékos gázáremelkedést eredményez.
Kormányzati körökhöz közel álló informátoraink egybehangzóan azt nyilatkozták lapunknak, hogy a Pénzügyminisztérium (PM), valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. határozottan szorgalmazza, hogy már október 1-jén lépjen életbe az új gázárrendelet. Lapunk értesülése szerint azonban Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter – vélhetőleg pártja, az SZDSZ utasítására – ellenáll a PM és az ÁPV Rt. nyomásának, és csak januártól hirdeti ki az új rendelkezést, amikor 13 százalékos áfaemelés, valamint a köbméterenkénti kétforintos energiaadó kivetése miatt amúgy is emelni kell a földgáz árát.
Balla György országgyűlési képviselő, a Fidesz energiapolitikai szakértője a tervezett lépésről azt mondta, hogy nemcsak indokolatlan, de messze túlmutat az arcátlanság határán.
A mihamarabbi gázáremelést szorgalmazó Pénzügyminisztériumot (PM) és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-t elsősorban a költségvetési bevételek motiválják. Mint köztudomású: a vagyonkezelő el kívánja adni a még állami tulajdonban lévő, nagyjából 23 százalékos Mol-részvénycsomagját. A Mol-részvények értékét viszont csak akkor lehet megnövelni, ha az állam megszabadítja a magyar olajvállalatot attól a több tíz milliárd forintos veszteségtől, amelynek forrása a gázüzletág. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetője, Csillag István viszont a jövő év elejére odázná el az új, a kettős tarifákat megszüntető rendelet hatályba léptetését, mert túl nagynak ítéli annak politikai kockázatát, hogy a fűtési szezon kezdetén 25-30 százalékkal megemeljék a földgáz árát.
A GKM tegnap este közleményben cáfolta értesüléseinket.
*
További politikai érv lehet az új rendelet januári életbe léptetése mellett az is, hogy a jövő évtől eleve drágul a földgáz amiatt, hogy a kormány az eddigi 12 százalékos áfakörből a 25 százalékosba sorolta, valamint további, úgynevezett energiaadóval is terheli a földgáz tarifáját, ami – ismereteink szerint – köbméterenként két forint lesz. Mindezek alapján komoly politikai érve lehet az SZDSZ-nek, hogy ne kétszer sokkolják a lakosságot, egyszer egy 25-30 százalékos, majd januártól újabb 15 százalékos áremeléssel, hanem a teljes drágulást egy csomagban érvényesítsék, még akkor is, ha annak mértéke az évenkénti inflációs árkiegészítéssel jóval meghaladja az 50-55 százalékot – hívták fel olvasóink figyelmét a gázáremelés politikai motivációira energetikai szakemberek.
A két fogyasztói árkategóriát megszüntető rendelet megalkotása jelenti a legnagyobb kihívást a szaktárcának. Ezt Hatvani György, a minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára korábban több szakmai konferencián is hangoztatta. Mint ismeretes: már a választási kampányban is ellentétes nyilatkozatok láttak napvilágot a jelenlegi kormányerők részéről. Maga Medgyessy Péter kormányfő is ellentmondásba került önmagával, amikor a nemzetközi sajtóban a gázárak teljes liberalizációját említette programpontjai között, a magyar sajtóban viszont ígéretet tett arra, hogy hatalomra kerülése esetén nem engedi megemelni a gáz árát. Ezek nyomán az MSZP több akkori képviselőjelöltje is kampánya fő elemeként kezelte a gázárat, hitet téve a választók előtt amellett, hogy nem emelik a gáz árát az MSZP hatalomra kerülése esetén.
Balla György országgyűlési képviselő, a Fidesz energiapolitikai szakértője elhibázottnak, indokolatlannak és az arcátlanság határán túlmutatónak nevezte a rendelettervezetet. Mint mondta: nem elég, hogy Medgyessy Péter 20 éves időtartamra megígérte, hogy nem emelik a földgáz árát, hanem egyenesen jóléti rendszerváltozást ígért, és ehhez képest most ismételten az emberek zsebéből kívánja előteremteni a költségvetés bevételeit. Balla szerint az MSZP receptje jól ismert a választók előtt: előbb gazdasági válságot okoznak, majd úgy értékesítik az energiaszektor egyes elemeit, hogy azok már egy-két éven belül megtérülnek a döntően külföldi tulajdonosoknak. A végeredmény mindig ugyanaz, a privatizáció árát mindig a választókkal fizettetik meg, azon gyakorlat szerint, amelyet Bokros Lajos volt pénzügyminiszter idején alkalmaztak.
***
Cáfol az MSZP.
Az MSZP garantálja, hogy a gáz ára most sem lesz köbméterenként 65 forint – reagált tegnap megjelent írásunkra Podolák György MSZP-s képviselő. Podolák emlékeztet: a gáztörvény előírásai szerint 2003. október 1-jétől bevezetik a lakossági kedvezményes gázellátást, így a jelenlegi árak csökkennek: évi 1500 köbméter fogyasztásig hat százalékkal, 1500–3000 köbméteres fogyasztás között négy százalékkal. A lakossági fogyasztókat energiaadó nem fogja terhelni, és a földgáz forgalmiadó-tartalma továbbra is kedvezményes mértékű marad – állítja a politikus. (OS)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.