Lesz jó és rossz ágazat

Jövedelmi és jövedelmezőségi szempontból sok bizonytalanságot hoz az első év a hazai mezőgazdasági termelőknek, mert 2004-ben, legalábbis támogatási szempontból, nem változik a helyzet. Körülbelül annyi támogatást kapnak, mint az idén. A saját körben adható nemzeti támogatások pozitív irányba billenthetik a mérleg nyelvét, és a bizonyos ágazatoknak folyósított, célzott uniós támogatások is. A nem támogatható (sertés- és baromfi-) ágazatok sorsa azonban még a várható 2005-ös jövedelmezőségi javulás után is erősen kérdéses.

A mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége továbbra is, tehát az EU-csatlakozás után is, támogatásfüggő marad. Amennyiben a hazai termelők jól reagálnak a változásokra, és az EU-tól származó közvetlen kifizetések kiegészülnek nemzeti támogatásokkal, akkor a vállalkozói (mezőgazdasági) jövedelmek 7-9 százalékkal növekedhetnek 2004-ben a 2001. évihez képest. Ez a növekmény még nagyobb lehet akkor, ha további – nemzeti hatáskörben adható – támogatások is rendelkezésre állnak. A Közös Agrárpolitika (KAP) szerint nem támogatható ágazatokban – mint a sertés- és baromfitenyésztés, illetve a zöldség-gyümölcs termesztés egy része – csak a versenyképesség számottevő növelése és a régóta halogatott struktúraváltás végrehajtása biztosíthatja a jövedelmezőség növekedését – derül ki egy, a hazai és uniós tesztüzemek termelését és működését elemző felmérésből. Az Agrárjövedelmek Magyarországon és az Európai Unióban című tanulmány szerzői rámutatnak, hazánkban az egy hektárra jutó bruttó termelési érték kétharmada az uniós átlagnak, de tizenöt százalékkal még így is meghaladja a portugál értéket. Ugyanakkor a folyó termelőfelhasználás egy hektárra jutó összege meghaladja az EU átlagának kilencven százalékát, és több mint hetven százalékkal múlja felül a portugál üzemek adatát. Amíg azonban uniós átlagban egy euró folyó termelőfelhasználásra 1,85 euró termelési érték jut, addig itthon csak 1,35, ami az agrárolló hatása és a ráfordítások felhasználásának rossz hatékonysága miatt keletkezik.

Nem ad okot derűre az a tény sem, hogy csatlakozásunk után is folytatódni fog az évek óta tartó „árillesztés”, vagyis árelőnyeink folyamatosan eltűnnek az unióval szemben. Külföldi és hazai elemzések és becslések szerint az idén már csak egy-egy zöldségfélénél, gyümölcsnél, vágómarhánál, kukoricánál és a cukorrépánál lesz, van érdemi árelőnyünk. Amit nehéz lesz vagy egyáltalán nem lehet megtartani, mert uniós belépésünk után – a gázolaj kivételével – szinte minden, a termeléshez szükséges termék ára (input) emelkedni fog. Drágább lesz a műtrágya, a takarmány, az állatgyógyszer stb., emiatt az úgynevezett reálárak kevés többletjövedelmet biztosítanak az erre váró termelőknek. Sőt ezek mellett belépnek még a termelésbe intenzívebben ható költségnövelő tényezők is, olyanok például, mint az élőmunka költségeivel, a földárral, a bérleti díjakkal, a piacra jutással, a környezetvédelemmel és az állatjóléti előírások betartásával kapcsolatos költségek. Többek között ezen tények alapján állítják a tanulmány szerzői, hogy az önfinanszírozó képesség megteremtése a mezőgazdaságban – s főleg annak fontosabb ágazataiban – nem tartozik a valós célok közé. A jövedelmezőség és a jövedelemtermelő képesség alakulása is erőteljesen függ az állami támogatástól.

Az biztosnak látszik, hogy sem a tavalyi, sem az idei támogatások nem kínáltak még esélyt sem a hazai agrárjövedelmek emelésére. Ráadásul a rövid távú problémák mellett a versenyképesség hosszú távú javulásának feltételei sem adottak, így szinte beprogramozott itthon a mezőgazdasági jövedelemhiány, hacsak az EU-csatlakozás és az ezzel kapcsolatos támogatottsági változások nem hoznak gyökeres fordulatot. A rendelkezésre álló ismeretek szerint erre 2005 után lehet számítani, míg a csatlakozás első éve sok bizonytalanságot hoz.

Az idén 260 milliárd forint támogatást kapott a mezőgazdaság. Ez az összeg nagy valószínűséggel 2004-ben is rendelkezésre állna, ami egyszerűsítve támogatottsági szempontból annyit tesz, mintha nem is csatlakoznánk, hiszen a támogatási összeg tulajdonképpen nem változik. Ám a jövedelmi helyzet sem fog változni, így minőségi javulás e területen nem várható. Változás akkor állhat be, ha a 260 milliárd forint körüli összeg plusz nemzeti dotációval kiegészíthető lesz, illetve ha nő a termékekhez, ágazatokhoz közvetlen kapcsolódó támogatások aránya. Mivel az EU kiemelten támogatja a GOF- (gabona, olajos és fehérjenövényeket) és a húsmarhaszektort, valószínű, hogy ezen ágazatok helyzete javul a belépés után. A nem dotált ágazatok sorsa – sertés- és baromfitenyésztés – azonban jövedelmi szempontból is kérdésessé válik, mert helyzetükön az sem segít, hogy 2005-től támogatási oldalról a mezőgazdaság egészének javul a jövedelempozíciója.