A kabinet tagjai a Medgyessy-kormány másfél éves tevékenységét méltatták a Mit hoz a jövő, avagy mennyi pénzt vesz ki a Medgyessy-csomag a családosok pénztárcájából? címmel a Fidesz kezdeményezésére megtartott parlamenti vitanapon. Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár kiemelte a tavalyi ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelést, az adóterhek csökkentését, a reálbérek év végéig 26 százalékosra tervezett növelését és a családtámogatási rendszer kiterjesztését. Hangsúlyozta, hogy a Medgyessy-kabinet „szinte lehetetlen helyzetben” vette át a kormányzást tavaly, 1500 milliárd forintos deficitet örökölve a Fidesz-kormánytól.
– Hazugság hazugság hátán – ezt Áder János (Fidesz) mondta a kormánynak címezve. Szavai szerint a kabinet úton-útfélen hazudozik, azt állítva, hogy a rossz gazdasági helyzetért az Orbán-kabinet a felelős. Szólt arról, hogy az előző ciklusban folyamatosan csökkent az államadósság, míg az elmúlt másfél évben a kabinet kétezermilliárd forinttal növelte azt. Áder úgy látja, a Medgyessy-kormány tevékenységét a visszamutogatás és a koncepciós eljárások kezdeményezése jellemzi, amelynek célja a figyelemelterelés a kormány tehetetlenségéről.
*
Megítélése szerint a korábbi ígéretekkel szemben a kabinet arra törekszik, hogy minél több pénzt vegyen ki az emberek, a vállalkozók zsebéből. A politikus felidézte Medgyessy Péter egy, a választási kampányban hangoztatott állítását, amely szerint igényt tart minden bírálatra. – Biztos ezért nem vesz részt a kormányfő a politikai vitanapon. Talán éppen vadászik Medgyessy Péter – jegyezte meg Áder.
Az MDF-es Font Sándor szerint a kabinet csőd közeli helyzetbe vitte másfél év alatt az országot. A politikus – az SZDSZ egyik tavalyi választási plakátját felmutatva – óvott attól, hogy „ingre-gatyára vetkőztessék” jövőre a lakosságot. Sisák Imre (MDF) úgy véli, kísértenek a 80-as évek, a kormány ugyanis növeli az adósságot, kiárusítja a nemzeti vagyont, és a Mol Rt. eladásáról orosz vevőkkel tárgyal. Varga Mihály (Fidesz) hangsúlyozva, hogy már külföldi elemzők is összefüggéstelennek ítélik a jelenlegi magyar gazdaságpolitikát, utalt arra: az eltelt másfél évben a gazdasági növekedés mélypontra jutott, nagyobb a tőkekiáramlás, mint a -beáramlás, az infláció pedig ismét emelkedik. Varga úgy vélte, Göndör István (MSZP) – aki felszólalását hordozható számítógépéről olvasta fel – rossz lemezt tett be. Göndör ugyanis azt mondta: a bal- és jobboldali polgárok pártállástól és pártszimpátiától függetlenül nyertesei a koalíció eddigi munkájának. – Reméljük, hogy vége szakad annak a kétségbeesett rémhírterjesztésnek, amellyel igyekeznek több millió ember örömét tönkretenni – mondta Göndör a Fideszre célozva. Kuncze Gábor (SZDSZ) – Áder megjegyzésére reagálva – a miniszterelnök és a kormány több tagja távolmaradását azzal indokolta, hogy a vitanap és a kabinet tanácskozása időben egybeesett. Kuncze felszólalásában kiemelte: az adósság növekedése, a munkahelyek számának csökkenése és a gazdasági egyensúly romlása már a 2002-es tavaszi választások előtt megkezdődött. – Lehet elemezni az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját, de a gyönyörűségtől beájulni a sarokba nem lehet – fogalmazott, hozzátéve: az előző kabinet zavaros gazdaságpolitikát folytatott, „számos kommunisztikus elemmel”. Béki Gabriella (SZDSZ) azt mondta: a Medgyessy-kormány nehéz helyzetben van, mert választási ígéreteinek foglya, és csak azt tudja elkölteni, amit az adófizetőktől összegyűjt. Jelezte: a kiadások „elszaladtak”, a hiány a tervezett háromszorosa lett.
A Fidesz és az MSZP utóbb egyaránt úgy értékelte, hogy a politikai erők képviselői elbeszéltek egymás mellett a vitanapon. Göndör István csalódásnak ítélte a történteket. Varga Mihály szerint hasznos volt a vitanap, de csak részben érte el a célját, mert el tudták ugyan mondani, mi vár 2004-ben az emberekre, ám a kormányoldal csak visszamutogatott, hogy ne kelljen a jelenről, illetve a jövőről beszélni.
Veres János, a PM politikai államtitkára: Meggyőződésem szerint öt százalék körül alakul az infláció Magyarországon. Jövő évre hasonló adatot várunk. Semmiképpen nem igaz az, hogy hat százalék felett lesz a fogyasztói árak növekedése 2004-ben. (László Csaba pénzügyminiszter szintén a kormányülés után hatszázalékos inflációról beszélt – a szerk.) A közműdíjak olyan mértékben emelkednek jövőre, ahogy a szolgáltatók költséggazdálkodása azt indokolttá teszi. A gázár a kompenzációs rendszer miatt a kisfogyasztóknál csökkenni fog. Az áram ára a korábban már bejelentett mértékben fog emelkedni. Miután a kormány szeptember 30-án terjeszti be a költségvetést, a hiány mértékéről majd akkor kell beszélni. A PM 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel számol, de egyelőre még a tervezési szakaszban tartunk. Egyelőre „madárjóslás” lenne az a kijelentés a részemről, hogy 2004-ben tartható lesz-e a 3,8 százalékos hiány. Sok mindent kellene látni a következő éves folyamatokból ehhez, például a GDP-növekedés mértékét, illetve a jövedelmi folyamatokat. De mi most a PM-ben 3,8 százalékos adattal számolunk.
Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter: Ma egyértelműen rosszabb helyzetben van a magyar gazdaság, mint egy-másfél évvel ezelőtt, a kormányváltáskor. Az összes mutató kedvezőtlenebb, hat éve nem tapasztalt mélyponton van a gazdasági növekedés, folyamatos a tőkekiáramlás, a nyolcéves csökkenő inflációs trend megfordult, és nő a pénzromlás mértéke. Tény az is, hogy a múlt évben 2000 milliárd forintra emelkedett az államadósság, ami egy-egy magyar állampolgárra vetítve 200 ezer forint. Tavaly még csak sodródásról beszélhettünk, most azonban kijelenthetjük: válság közeli állapotban van a magyar gazdaság. Ebből a helyzetből jelentős adóemeléssel próbál kimászni a kormány, miután a múlt évben felélte az államháztartás és a gazdaság tartalékait. A lesújtó képhez hozzátartozik az a szemléletbeli váltás is, hogy az MSZP–SZDSZ-kabinet nem nyújt megfelelő támogatást a magyar vállalkozóknak, holott ez elengedhetetlen lenne az uniós csatlakozás előtt. A gázárakról folytatott vitát minden ember eldöntheti, csupán össze kell hasonlítania a korábbi és a mostani gázszámlákat.
Együtt szavazás a gyesről
Mezőgazdasági bizottság: Általános vitára alkalmasnak találták a kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés része a kutatás-fejlesztés irányítási, finanszírozási és intézményi rendszerét átalakító reformnak. Siegler András, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára szerint jelenleg a kutatás-fejlesztés finanszírozása rossz, ami miatt az ország nem tud megfelelően bekapcsolódni az unió kutatás-fejlesztési tevékenységébe.
Költségvetési bizottság: Alkalmatlannak találták általános parlamenti vitára a kutatási és technológiai innovációs alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A szocialista képviselők tartózkodtak a szavazáskor, mert a javaslatot kiforratlannak tartották, és úgy ítélték, hogy az alapba befizetendő járulék tovább növelné a kis- és a közepes vállalkozások pénzügyi terheit. A testület támogatta a kulturális bizottság országgyűlési határozati javaslatát az Országos Rádió és Televízió Testület 2002. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról.
Egészségügyi bizottság: Bihary Zsigmond, az Állami Számvevőszék főigazgatója az egészségbiztosítási alap 1994–2002 közötti időszakának ellenőrzési tapasztalatairól számolt be, és megállapította: az alap minden évben veszteséggel zárt. A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak minősítette Korózs Lajos (MSZP) indítványát, amely a gyesre menő nagymamák esetében is biztosítaná, hogy a korábban „jogtalanul levont” társadalombiztosítási járulékot visszakapják, illetve akinek nincs elég szolgálati ideje, annak a gyesen töltött időszakot beleszámítsák a munkával töltött évekbe.
4ig sdt
Magyar cég fektet be a Kapu Tibort a világűrbe eljuttató amerikai vállalatba
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!