Mi a panasz a bizottságra?

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága tagjainak magánszemélyként van politikai véleményük, ám döntéseikben mindig a törvényt tartják szemük előtt – mondta lapunknak Gottwald Péter, a panaszbizottság leköszönő soros elnöke.

Az ORTT-ben valóban egyértelműen kifejezésre jutnak az adott időszak politikai erőviszonyai – szögezte le Gottwald Péter. Szavai szerint azonban az ORTT tagjait nem pártok, hanem az Országgyűlés helyezi hivatalukba. A médiahatóság összetétele így tükrözi a parlamenti választások eredményét. Mint mondta, a panaszbizottságot az ORTT hozza létre. A panaszbizottságba a médiahatóság tagjai jelölnek tagokat, akiket demokratikusan fogadnak el. A soros elnök utalt arra: senki sem lehet tag a panaszbizottságban e demokratikus utat megkerülve. Az természetesen elképzelhetetlen, hogy valaki ne viszonyuljon valahogyan a közéletben meglévő eszmékhez, elgondolásokhoz, de ez a magánszférához tartozik, a döntésekben a törvény lehetőségein belül kell maradni.
Arra a felvetésünkre, nem nyílt politikai megnyilvánulás-e, hogy az előző soros elnök, Molnár Péter – az SZDSZ volt országgyűlési képviselője és jelenleg is bizottsági tag – az ORTT döntésének jogerőre emelkedését nem megvárva illette törvénysértéssel a Magyar Rádió Vasárnapi Újságját, Gottwald leszögezte: nem feladata megítélni a panaszbizottság többi tagját. A grémium tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, viszont azoknak, akik közszereplést vállaltak a múltban, fokozott a felelősségük. Arról, hogy Debreczeni József közíró, a Magyar ATV műsorvezetője munkaköre mellett egyúttal a panaszbizottságnak is tagja, az a véleménye: a kérdés nem az ő, hanem az ORTT kompetenciájába tartozik. Szavai szerint amikor valaki a panaszbizottság tagjává válik, összeférhetetlenségi kötelezettséget is vállal, és személyes felelőssége bejelenteni ezt. A döntést erről a testület hozza meg.
Elmondta: minden egyes panasz ügyében a tanács három tagja dönt, akik nem egyforma gondolkodásmódot képviselnek, de alapelvként konszenzusos, egyhangú határozatokra törekszenek. Az adott ügyek kapcsán a panaszbizottság irodája sorsolja ki az eljáró tanácsok tagjait, azokat pedig, akiknek egy ügyben a legkisebb érintettsége is felmerül, a lehetséges résztvevők névsorából kihúzzák. Szükség esetére póttagokat is sorsolnak.
A Magyar Nemzet egy korábbi írásával szemben, amely a panaszbizottság egyes eljáró tanácsainak vélelmezhető politikai döntéseiről szólt, Gottwald Péter kijelentette: a cikk helytelenül vont le olyan konzekvenciát, hogy emiatt a panaszbizottság munkája teljesen értelmetlen, döntései pedig csupán szórakoztató olvasmányok. Szerinte egy-egy tényállás megállapításánál születő eltérő döntések abból is adódhatnak, hogy kétségtelenül nagyobb a szubjektum szerepe a gyűlöletbeszéd és a kirekesztés mérlegelésével kapcsolatban, mint az ezeknél fogalmilag pontosabban definiált más esetekben. Hangsúlyozta: a panaszbizottságnak nem csupán a politikai tartalmú panaszok elbírálása a feladata; a grémium a kurzusváltásoknál hoszszabb távra kihatóan őrködik az ifjúság egészséges fejlődése fölött, nem engedi elszaporodni az erőszak megnyilvánulásait, és különösen a közszolgáltatóknál ügyel arra, hogy szabályozott maradjon a reklámtevékenység. A bizottság munkájának ezt a részét az ilyen tárgyú panaszok nagy száma is jelzi.
Leszögezte: nem fűződhet társadalmi érdek ahhoz, hogy a bizottság tekintélyét bármely politikai oldal megtámadja. Felvetésünkre, miszerint a képernyőkön ez nem igazán látszik meg, mivel a bizottságnak nincsen semmilyen szankcionálási joga, csak azt állapíthatja meg, hogy valóban megtörtént-e a törvénysértés, a soros elnök elmondta: az ismétlődő törvénysértések az ORTT elé kerülnek. A testületnek közigazgatási határozatban van joga szankcionálásra. Azzal kapcsolatban, hogy a műsorszolgáltatóknak a határozatok bírósági megtámadása után legtöbbször még a műsorukat sem kell megszakítaniuk, Gottwald elmondta: a műsorfigyelő és -elemző igazgatóság segítségével a testület részletes elemzésnek veti alá az adott műsort, megállapításait az ORTT honlapján is közzéteszi. Mindezek végül komoly szankciókhoz vezethetnek. Hozzáfűzte: kétségtelen, hogy egy-egy panaszbizottsági döntés nyomán meg kell figyelni az ismétlődéseket és a tendenciákat, illetve a műsorszolgáltató reakcióját. – Ezt követően az ORTT feladata, hogy a megfelelő szankciókat meghozza, de itt az én kompetenciám megszűnik – közölte Gottwald. Szavai szerint az anyagi jellegű szankciók a mai médiahelyzetben valóban nem mindig eredményesek. Azt, hogy milyen hatékonyabb lehetőségek lennének – akár a műsor-szolgáltatási szerződések felülvizsgálatát is beleértve –, a testülettől kellene megkérdezni.
Arról, hogy a panaszbizottság döntései ellen nem lehet fellebbezni, annak ellenére, hogy az alkotmány minden jogi kérdésben biztosítja ezt, úgy vélekedett: a panaszbizottság azon döntései, amelyeket a médiatörvény 4. paragrafusa szerint kell és lehet meghozni, közigazgatási határozatnak minősülnek, és ellenük fellebbezéssel lehet élni. Ezek alapvetően a kiegyensúlyozatlanságra és a vele összefüggő érintettségre vonatkoznak. Ilyen panaszokat szigorú és rövid határidők betartásával, egy összetettebb eljárási folyamatban lehet csak benyújtani. Talán ez az oka, hogy sokkal kevesebben vállalkoznak erre, vagy hibásan nyújtják be a panaszt. Érdek fűződik azonban ahhoz: más, de a médiatörvényt sértő panaszokat is el lehessen bírálni azzal, hogy a döntés egy nyilatkozatként megfogalmazott vélemény lesz. Ezek nem közigazgatási határozatok, és valóban nem fellebbezhetők. Hatásukat a nyilvánosságra hozatal útján kívánja a panaszbizottság erősíteni, a nyilvánosság erkölcsi hatékonyságában bízva – tette hozzá Gottwald. Kiemelte, hogy a médiatörvényt ideje lenne módosítani. A jelenleg hatályos szabályozás az első ilyen törvény hazánkban, amelybe a politikai bizalmatlanság miatt túlzottan sok biztosítékot építettek be. Ráadásul mára a médiavilág szerkezete is alaposan megváltozott.
***
Ellentétes határozatok. Az ORTT panaszbizottsága szerint az MTV Nap-kelte című, augusztus 21-i műsorában Forró Tamás műsorvezető Lovas István egy rádiójegyzetéből olyan mondatot idézett, amely el sem hangzott. „Jól beazonosítható emberek fejbe lövésére biztatott” – mondta Forró a Lovas-jegyzetről, amelyet a panaszbizottság önkényesnek, pontatlannak, célzatosnak és szövegkörnyezetéből kiragadottnak tekintett. A grémium egyhangú véleménye szerint ez nem magyarázható a műsorszolgáltató azon indoklásával, hogy Forró „a maga módján summázta a mondanivalót, amelyet számára a jegyzet sugallt”. Az ügy pikantériája, hogy az ORTT a közelmúltban a rasszista megnyilvánulásai miatt büntette meg százezer forint-ra a Magyar Rádiót. A Vasárnapi Újságban Lovas István Megyesi Gusztáv az Élet és Irodalomban megjelent, illetve a Nap-keltében felolvasott Most pedig rasszista leszek című írására válaszolt, jegyzetében idézve a baloldali publicistát.