Nagy vihart kavar a kormány adóterve

Mind a szakszervezetek, mind a munkaadói képviseletek élesen bírálták és visszautasították a kormány jövő évre vonatkozó adókkal, járulékokkal és a költségvetéssel kapcsolatos elképzeléseit.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén László Csaba kijelentette: a szakszervezetek kérése ellenére a kormány nem tud eltekinteni az egészségbiztosítási járulék egyszázalékos emelésétől, sem a nyugdíjjárulék adómentességének eltörlésétől, mivel az száznegyvenmilliárd forintnyi bevételt jelent a költségvetésnek. A pénzügyminiszter a szakszervezetek kérdésére úgy fogalmazott, hogy jövőre csak a bérek reálértékének megőrzése jöhet szóba. László ugyanakkor nem tudott egyértelmű választ adni arra, emelkedik-e a minimálbér összege, illetve hogy egyáltalán adómentes marad-e a legalacsonyabb bér jövőre. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány javaslataiban a versenyképesség növelése, a jóléti intézkedések megtartása, valamint „nagyon komoly” takarékossági szempontok voltak az irányadók.
*
A munkaadói képviseletek ellenben úgy vélték, a kormány előterjesztése sokkal inkább rontja, mintsem javítja a versenyképességet. – A többi csatlakozó országgal szemben a magyar vállalkozók közterhei nőnek, ami elfogadhatatlan – hangzott el. A munkáltatók többek között viszszautasították a vállalati autók adóterhelését, az innovációs hozzájárulás bevezetését, a munkavállalók természetbeni juttatásainak megadóztatását, valamint az evások szakképzési hozzájárulását. Sürgették a kormányt, hogy a szociális partnerek részvételével dolgozzon ki középtávú gazdasági stratégiát. – Középtávú stratégia nélkül a problémák csak halmozódnak és elodázódnak. Ez nem mehet így tovább – fogalmazott Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke.
A pénzügyminiszter nemleges válasza ellenére a szakszervezetek továbbra is igényelték, hogy mai ülésén a kormány próbáljon megoldást találni az egészségbiztosítási járulék egyszázalékos emelésének elkerülésére, illetve a nyugdíjjárulék adómentességének megtartására. Az érdekvédők egyértelművé tették: önmagában elfogadhatatlan számukra, hogy jövőre „nullaszázalékos” reálbér-emelkedés legyen, ráadásul a megismert kormányzati elképzelésekből átlagosan kettő–négy százalékos reálkereset-csökkenés olvasható ki.
A szakszervezetek visszautasították, hogy a versenyképesség alapját az alacsony keresetek képezzék, ezért a GDP-növekedésnek megfelelő 3-3,5 százalékos reálbér-emelkedést, adómentességének megtartása mellett pedig a minimálbér tízszázalékos emelését követelték. A munkavállalói képviseletek számon kérték a kormánytól, hogy az eddig ismert elképzelések mellett miként kívánja megvalósítani a megígért szociális fordulatot, illetve elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy többszöri javaslatuk ellenére Medgyessy Péter kormányfő tegnap sem jött el az OÉT-be, hogy „őszintén beszéljen” a gazdaság és az ország helyzetéről. Mind a munkavállalói, mind a munkaadói képviseletek kifogásolták, hogy a kormány nem mellékelt hatástanulmányokat az előterjesztéséhez, ami megnehezíti az érdemi tárgyalásokat.
Bár a kormány ma dönt a jövő évi adókról és járulékokról, a szociális partnerek csak egy hét múlva kapják meg az igényelt hatástanulmányokat. Emlékezetes, hogy Medgyessy Péter a választások után azt ígérte: az új OÉT-ben már nemcsak a szűken vett munkaügyi, hanem társadalmi, gazdasági, így adó-, járulék-, valamint költségvetési kérdésekben is kifejthetik álláspontjukat, megtehetik javaslataikat a szociális partnerek.