Politikai játék a gödöllői kastéllyal

Egymásnak ellentmondó, politikai felhangoktól a legkevésbé sem mentes sajtónyilatkozatok jellemezték a gödöllői királyi kastély jövője körül kialakult vita utóbbi néhány hetét. Mint lapunk is beszámolt róla, a kastély kisebbségi tulajdonosa – Gödöllő város –, valamint a többségi tulajdonos – az állam – között kialakult vita középpontjában az évente háromszázezer látogatót fogadó kulturális központ jövőbeni működtetésének kérdése áll. És úgy tűnik, egyúttal sokkal többről is szó van: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szerint ugyanis a Grassalkovich-kastélyt üzemeltető Kastély Kht. „nem működik az európai normáknak megfelelően”, míg Gödöllő polgármestere, Gémesi György arról beszél, hogy a tárca az intézménynek járó anyagi juttatások viszszatartásával próbálja „kivéreztetni” az intézményt, annak érdekében, hogy a saját emberét tehesse meg a közhasznú társaság elnökévé. Igaz, ami igaz: a kulturális tárcától máig nem érkezett meg az az 53,9 milliós összeg, amely a Medgyessy-kormány által tavaly elfogadott, a közalkalmazottak béremeléséről szóló törvény értelmében jár az intézménynek. Mint Gémesi György mondja, ezen összeg átutalása „nem kegy, hanem a tárca törvényes kötelessége”. A polgármester szerint a minisztérium az összeg visszatartásával azt próbálja elérni, hogy a kht. menessze a jelenlegi igazgatót, Körösvölgyi Lászlót, akinek a megbízatása 2005-ig szól.
Kétségkívül ezt a vélekedést látszik alátámasztani az a megállapodástervezet, amelyet a kulturális tárca nemrégiben juttatott el Gémesi Györgyhöz. A tervezet szövegében többek között az is szerepel, hogy „a mindkét fél számára megnyugtató személyi feltételek kialakítása érdekében (a tárca és Gödöllő Város Önkormányzata) közösen kezdeményezik a jelenlegi ügyvezető felmentését”, amelyet Gémesi György elfogadhatatlan, politikai hátterű diktátumként értékel. Ennek alátámasztására többek között azzal érvel, hogy a Kastély Kht. jövőjéről szóló, múlt heti televíziós beszélgetés során a minisztérium részéről az ügyben eljáró Végvári Imre – Hiller István kulturális miniszter politikai főtanácsadója – maga is elismerte: semmilyen szakmai kifogást nem támaszthatnak a jelenlegi ügyvezető igazgató, Körösvölgyi László munkájával szemben. Ezzel kapcsolatban Végvári Imre akképp érvelt, a kialakult helyzet tisztázása érdekében „mindkét félnek tisztáldozatot kell hoznia”, amit Gémesi György megint csak elfogadhatatlannak tart – mint mondja, akkor kell tisztáldozatot hozni, ha a tiszt teljesítménye kifogásolható.
A megállapodástervezetben a fentebbi mellett még számos olyan kitétel szerepelt, amelyet homlokegyenest ellenkezőképpen értelmezett a tárca képviselője, valamint a gödöllői polgármester. Gémesi szerint szintén törvénytelen, hogy az 53,9 milliós öszszeg folyósítását a tárca érvényes üzleti terv elfogadásához köti. A minisztérium álláspontja szerint a Kastély Kht. nem rendelkezik effajta tervezettel, míg Gémesi György szerint a tervezet már egy esztendeje elkészült, azonban elfogadását az állam képviselője – többségi tulajdonosként – érdemi indoklás nélkül több alkalommal is elutasította. Hasonlóképpen a kastély közhasznú státusa is veszélybe került, lévén, hogy a kht. állami többségű taggyűlése – valótlan indokokra hivatkozva – a felügyelőbizottsággal ellentétben nem fogadta el a közhasznúsági jelentést. A tárca tehát olyan feltételhez köti a kastély körül kialakult helyzet megoldását, amelynek elfogadását éppen ő maga utasítja vissza. Gémesi György azt tervezi, hogy a közeljövőben független, nemzetközi referenciával bíró könyvvizsgáló cégek állásfoglalását kérik azzal kapcsolatban, reális-e a kht. üzleti terve.
Az üzleti terv más szempontból is sarkalatos pontja a gödöllői kastély körül kialakult vitának. Ugyanis a tárca álláspontjának támogatói közül többen azt vallják: az, hogy nem fogadják el a kastélyt üzemeltető társaság üzleti tervét, a kht. jelenlegi vezetésének alkalmatlanságát bizonyítja. Nemrégiben a Népszava számára így nyilatkozott Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke is, aki szerint a kastély barokk színházának felújítását „fedezet nélküli hitelből valósították meg, s ha az állam nem vállalja át a törlesztést, ismét csődhelyzetbe kerül a kastély”. Varga állításával szemben Gémesi szerint az említett összeg visszafizetése nem a Kastély Kht. kötelessége, hanem a többségi tulajdonos államé, amely készfizető kezességet vállalt az összeg visszafizetésére.
Többek szerint a kastély körül kialakult huzavona célja éppen az, hogy Varga Kálmánt tegyék meg a kht. új ügyvezetőjévé. Bár Varga Kálmán elmondása szerint nem vágyik erre a szerepre, a Népszavában közzétett nyilatkozatában akképpen fogalmazott: a megoldást az jelenthetné, ha „az európai uniós gyakorlattal összhangban a KÖH erre szakosodott intézménye, a Műemlékek Állami Gondnoksága venné át a rosszul működő kht.-tól a kastély működtetését” – tehát egy olyan szervezet, amely mint a KÖH elnökének, éppen neki van alárendelve. Mellesleg Gödöllőn közismert tény, hogy Varga Kálmán, bár nem tagja az MSZP-nek, igen közel áll a szocialistákhoz. A Műemlékek Állami Gondnokságának helyettes igazgatójaként Varga tavaly társszerzőként működött közre az MSZP kampányprogramjában szereplő, a kultúráról szóló fejezet megírásában. Vargát mellesleg a Horn-kormány idején az akkori környezetvédelmi tárca biztosaként Baja Ferenc nevezte ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökévé.
A kastély jövőjéről szóló vita politikai indíttatását látszik bizonyítani az is, hogy Gödöllő város listás szocialista országgyűlési képviselője, Fogarasiné Deák Valéria szerint Gémesi György „azzal, hogy elutasítja a minisztérium ajánlatát, azt bizonyította be, hogy nem a kastély ügyét és a város érdekét tartja szem előtt, hanem saját politikai presztízsét”, mindemellett – így Fogarasiné – „a gödöllői képviselő-testület felhatalmazása nélkül jár el a kastély ügyében”. Ezzel szemben Gémesi György szerint a város választópolgárai a tavalyi önkormányzati választások idején szavazatukkal hatalmazták fel őt erre.
A Kastély Kht. ügyvezető igazgatója, Körösvölgyi László nemrégiben helyreigazítást kért a Népszavától a gödöllői kastélyról szóló cikkben szereplő alaptalan állítások miatt. Körösvölgyi többek között azt kifogásolja, hogy a cikk szerint „fedezet nélküli hitelből” valósult meg a barokk színház felújítása, ugyanis kormányhatározat szól arról, hogy „a kormány a Gödöllői Királyi Kastély Kht. által igényelt 1,3 milliárd forint összeg erejéig – a tőke és járulékai visszafizetésére – készfizető kezességet vállal”. Mindemellett az ügyvezető igazgató Varga Kálmán azon nyilatkozatát is „élénk meglepetéssel vette tudomásul”, amely műemlékvédelmi szempontból kifogásolja a kht. munkáját, hiszen a Varga által vezetett KÖH szakemberei eddig egyetlen alkalommal sem éltek effajta kifogással.
Egyre kevésbé valószínű tehát, hogy a közeljövőben megegyezés születik a gödöllői kastély ügyében. Mindenesetre felvetődik a kérdés: érdemes-e az ország egyik európai hírű kulturális intézményét és műemlékét tenni meg politikai csetepaték tárgyává?